Gárdonyi Géza titkosírással írt naplójának megfejtésével fél évszázadig hiába próbálkoztak. Amikor viszont fia hagyatékából újabb különös, ismeretlen írással írt szövegek kerültek elő, megoldódott a rejtély.
Az Egri csillagokat 2005-ben a Nagy Könyv elnevezésű országos felmérésen a legnépszerűbb regénynek választotta a magyar olvasóközönség. Az azóta eltelt 20 évben a mű ismertsége töretlen, de talán még mindig nem tudunk Gárdonyi Géza regényéről mindent. Például azt, hogy mi, illetve ki adta az ötletet a megíráshoz.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
„Ennek a házasságnak vagy válás vagy gyilkosság lesz a vége” – így vélekedett saját házasságáról már a frigy első időszakában Gárdonyi Géza. A népszerű író érdekházassága végül, felesége hűtlensége miatt, válással végződött.
Ki ne ismerné az Egri csillagokat kis hazánkban? Aki nem olvasta Gárdonyi Géza e remek művét, az tegye meg, hogy betér az első könyvesboltba, vegye meg, mert garantálom, hogy überelni fogja bármelyik videómegosztó kínálta sorozatot. Aki pedig végigizgulta a könyvet, az sem biztos, hogy tudja, hogy Bornemissza Gergely valós személy volt, vagy kitalált karakter, és mi történhetett vele az egri vár ostroma után.
Gárdonyi Géza 1907-ben, 44 évesen a nagyváradi vasútállomáson találkozott össze egy húszéves, egri tanítónővel, Tóth Ilonával. A frissen elvált, sebzett szívű író életét ezután végigkísérte az általa Milának nevezett nő, aki mindennap meglátogatta, meghallgatta, kéziratait gondozta – és közben férjhez ment, valaki máshoz.
Október 30-án lesz 100 éves évfordulója Gárdonyi Géza halálának. Legismertebb művéből, az Egri csillagokból készítettünk egy kvízt, ezzel mi is csatlakozunk a Gárdonyi 100-emlékévhez.
Az Egri csillagok írója a tartózkodó érzelmek terén a legszűzibb romantikus regényhősnőket is lepipálta.
Mai kattintásvadászat-paródiánk főhősét, Gárdonyi Gézát elsősorban három nagyobb történelmi regényéről (Egri csillagok, A láthatatlan ember, Isten rabjai) ismerik a legtöbben. A címben azonban az Ida regényében járunk, ahol Ó Péter borkereskedő felesége halála utáni kicsapongó életét úgy igyekszik a későbbiekben is biztosítani, hogy egy újságban hirdeti meg saját lányát: aki feleségül veszi, komoly hozományra, de még ennél is komolyabb örökségre számíthat.
