Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Van valami egészen szokatlan az ausztrál sivatag majdhogynem kellős közepén. Egy város, amelynek legtöbb épülete a föld alatt húzódik, köztük a lakóházakat, sőt a templomot is a mélységbe vájták. A különös településen élők szó szerint elbújnak a világ elől.
Közép-Ausztráliában, Adelaide tengerparti síkságaitól 848 kilométernyire északra, olyan, mintha titokzatos homokpiramisokat pottyantottak volna le a sivatagba. A környéken a táj teljesen kopár, a végtelen lazacszínű porhomokból időnként csupán egy-egy cserje bukkan elő. Az országúton haladva aztán egyre több ilyen titokzatos, földből „kinövő” képződmény látható:
a leginkább emlékművekre emlékeztető, világos földkupacok azt jelzik az arra járók számára, hogy elérték Coober Pedyt.
A városlakók ezért bújnak a föld alá
Az opálfővárosként is emlegetett ausztrál városban körülbelül 2500-an élnek. Azok a titokzatos kiemelkedések az ásványbányászat nyomait őrzik, no és egy másik helyi specialitás bizonyítékai is: a földalatti életé. A világ e különös szegletében a lakosság 60 százaléka a vasban gazdag homokkőbe és agyagkőbe vájt otthonokban él. Noha ez a barlanglakó életmód sokaknak furcsának tűnhet, a helyiek számára ez a túlélést jelenti.
Coober Pedyben nyaranta a hőmérséklet rendszeresen eléri az 52 °C-ot.
Több mint egy sivatagi település
Coober Pedy nem a világ első és nem is a legnagyobb föld alatti települése, ám az bizonyos, hogy mind közül az egyik legkülönlegesebb. Első pillantásra egy hétköznapi sivatagi településnek tűnhet: az utcákat rózsaszín por borítja, amelyeken éttermek, bárok, szupermarketek és benzinkutak is sorakoznak egymástól tisztes távolságban. A városra néző dombon egyetlen fa és egy fémből készült szobor áll, maga Coober Pedy pedig kísértetiesen üres.
Sokkal előnyösebb a felszín alatt élni
A városban a földalatti épületeknek legalább négy méter mélynek kell lenniük, ezzel elejét vehetik a tetők beomlásának. Ezek helyiségeiben állandó, kellemesen hűs, 23 °C van, a felszínen élők viszont kénytelenek elviselni a rettenetesen forró nyarakat és a hideg téli éjszakákat.
A szobahőmérsékletű kényelem mellett a föld alatti élet másik nagy előnye a pénz.
Coober Pedy saját magának termeli az áramot, amely 70 százaléka szél- és napenergiából származik. A helyiek szerint a felszíni élet nagyon sokba kerül – jobbára a nyári hűtés és a téli fűtés miatt –, sok föld alatti otthon viszont Coober Pedyben viszonylag megfizethető. A városban egy átlagos három hálószobás ház körülbelül 40 ezer ausztrál dollárért (kb. 9 millió 200 ezer forint) kel el, szemben a legközelebbi nagyváros, Adelaide áraival, ahol egy átlagos ház 700 ezer ausztrál dollárba, vagyis úgy nagyjából 162 millió forint körüli összegbe kerül.
Nem szeretik a rovarok a sötétet és a hűvöset
A felszín alatt élő több mint 1500 lakó szerint még az is hihetetlenül előnyös, hogy lent nincsenek rovarok, hiszen ott egyetlen ízeltlábú sem szereti a sötétet és a hideget. Noha tényleges kutatások nincsenek arra vonatkozóan, hogy a földrengések milyen hatással lennének az itt élők életére, annyi biztos, hogy tapasztalatok szerint lent nagyobb biztonságban vannak a lakók. A szeizmikus tevékenységekkel szembeni védelem persze többtényezős, hiszen függ például attól, hogy
az építményt milyen mélyre ásták, vagy, hogy épp mekkora.
Sok a luxuslakás a városban
Az 1960-as és 70-es években Coober Pedy lakói ugyanúgy bővítették otthonaikat, ahogy az opálbányákat is létrehozták – robbanóanyagok, csákányok és ásók segítségével. Néhány esetben nem is kellett sokat ásni, mivel sok helyi elhagyott bányajáratokat használt kiindulópontként. Ma azonban már gyakran ipari alagútfúró berendezésekkel készítik ezeket.
Egy ilyen gép óránként körülbelül hat köbméter követ képes kitermelni, így akár egy hónap alatt is elkészülhet egy barlanglakás.
Miután a várost körbevevő homokkő támasztékok nélkül is stabil, az építkezők tágas szobákat, vadregényes belső tereket is létre tudnak hozni.
Nem véletlenül élnek sokan föld alatti úszómedencékkel, játéktermekkel, tágas fürdőszobákkal és nappalikkal kialakított luxuslakásokban.
Arról már nem is beszélve, hogy miután Coober Pedy mégiscsak egy opálbányász terület, nem ritka, hogy egy felújítási projekt ténylegesen pénzt hoz. Egy férfi például egy szállodabővítés során, a zuhanyzóbeépítésnél egy 1,5 millió ausztrál dollár, vagyis közel 349 millió forint értékű opált talált.
A helyieknek két kihívása is van a föld alatt
Noha úgy tűnik, Cooper Pedyben minden a legnagyobb rendben, a föld alatti építményeknek van két bosszantó jellegzetessége. Az egyik a nedvesség, amely nem kevés kihívást jelent a lakók számára. Hiába helyezkednek el ugyanis ezek az épületek száraz területen, a szellőzés hiánya, valamint a talajvíz miatt rendszeresen megjelenik a penész. A hőhullámoknak ellenálló bunkerek másik kellemetlensége pedig nem más, mint hogy miután tényleg nagyon könnyű a homokkővel dolgozni, nem is olyan nehéz átfúrni a szomszéd házába.
Ha arra is kíváncsi vagy, hogy élhetnek egyetlen sivatagi házban 9 millióan, olvasd el az erről szóló cikkünket!
