Egy nő rajzolta meg a második világháború egyik legfontosabb térképét

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Christian Lamb hatalmas szolgálatot tett nemcsak hazájának, de egész Európának, sőt a világnak is. Elengedhetetlen volt a szerepe a normandiai partraszállásban, ami után megindulhatott Franciaország és az egész kontinens visszafoglalása a náciktól. A világháború alatti munkájáért a D-nap 80. évfordulóján Becsületrendet adományozott neki Emmanuel Macron francia elnök.

A második világháborúra általában mint a férfiak háborújára tekintünk. Ők voltak azok, akik harcoltak a lövészárkokban és a bunkerekben, akik milliószámra hullottak el a harcmezőkön. Éppen ezért azt hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy rengeteg nő is szerepet vállalt a küzdelemben. Noha a legtöbb országban a tényleges harcokban nem vehettek részt,

sokan megragadtak minden kínálkozó alkalmat, hogy hozzájáruljanak a szövetségesek győzelméhez.

Nagy-Britanniában ennek egyik lehetséges módja az volt, ha csatlakoztak a Wrenshez, vagyis a Women's Royal Naval Service-höz (Női Királyi Haditengerészeti Szolgálat). A szervezet tagjai rengetegféle tevékenységgel támogatták a harcoló alakulatokat: kódokat fejtettek meg, rádiós szolgálatot teljesítettek, csapatok útvonalát határozták meg vagy éppen térképeket rajzoltak. 

Fogalma sem volt, hogy világháború közeleg

Utóbbiak közé tartozott Christian Lamb is, aki igazi brit katonai családból származott: apja az első világháború veterán tisztje, Ronald Wolseley Oldham volt, aki a Brit Birodalom Rendjének tiszti fokozatát is megkapta. Lánya, Christian Mary Wolseley Oldham 18 éves korában abbahagyta tanulmányait, és Franciaországba utazott, hogy egy helyi családnál lakva nyelvet tanuljon, mielőtt egyetemre megy. Erre azonban nem kerülhetett már sor:

mint derült égből a villámcsapás, úgy érkezett meg 1939-ben édesapja távirata, amelyből az akkoriban újságot nem olvasó, így teljesen tájékozatlan lány megtudta, hogy küszöbön a háború.

Egy perc vesztegetni való ideje sem maradt, azonnal haza kellett indulnia – így is épp a háború kitörésének napján érkezett meg otthonába.

A világháború végének 60. évfordulóján Londonban emlékművet állítottak a harcokban részt vevő női áldozatokra emlékezve
Fotó: Anthony Devlin - PA Images / Getty Images Hungary

Azonnal jelentkezett a női alakulathoz

Az elsők között jelentkezett a Női Királyi Haditengerészeti Szolgálathoz, 20 éves korában már előléptették, és ő lett a felelős a Coalhouse erődben a hajók demagnetizálásáért – így próbálták csökkenteni a német mágneses aknák hatékonyságát. Egy évvel később már az volt a dolga, hogy a radarállomásoktól és a parti őrségtől származó információkat felhasználva megtervezze a hajók útvonalát. Először Plymouth-ban dolgozott, majd Belfastba vezényelték, ahol ő felelt azért, hogy meghatározza azoknak a konvojoknak az útvonalát, amelyek Észak-Amerikából hoztak ellátmányt. Az egyik hajó ezek közül a HMS Oribi volt – fedélzetén John Lamb hadnaggyal, akivel 10 nap ismeretség után eljegyezték egymást.

Idézőjel ikon

„Nem lehetett tudni, mi fog történni – ha valami lehetőség kínálkozott a jelenben, akkor megtetted, és semmi egyéb nem érdekelt”

– indokolta később döntését. A kettős – a leendő férj és a háborús kötelesség iránti – elköteleződésnek persze voltak következményei. Például az, hogy akkor is folytatnia kellett munkáját, amikor a konvojt, amelyet a HMS Oribi kísért, megtámadta egy csapat német tengeralattjáró. A 43 hajóból 12 elsüllyedt, de a romboló, amelyen a leendő férj is szolgált, végül megmenekült. Ezután már nem is nagyon halogatták az esküvőt: hat hónappal később, 1943 decemberében kimondták a boldogító igent.

A Női Királyi Haditengerészeti Szolgálat

Az első világháború idején, 1917-ben alapították, majd a harcok végeztével 1919-ben feloszlatták. A második világháború kitörése után nem sokkal, 1939-ben felélesztették a szervezetet Vera Laughton Mathews vezetésével. Tagjai leginkább konyhai, írnoki, távírdai, radarrajzolói, fegyverelemzői, távolságmérési, villanyszerelői és repülőgép-szerelői feladatokat láttak el. 1944-ben már 75 ezer tagja volt, „Csatlakozz a Wrenshez, és szabadíts fel egy férfit a flottának!” szlogennel toboroztak. A második világháború befejeződése után a Wrens nem szűnt meg, hanem a Brit Királyi Haditengerészet részévé vált, ám azon belül megmaradt nagyrészt külön szervezetnek.

Christian Lamb a világháború sorsdöntő eseményéhez rajzolt térképeket: a normandiai partraszállás sikeressége neki is köszönhető
Fotó: wikimedia commons

Útvonalakról döntött, és térképeket rajzolt

Ezután helyezték át Londonba, ahol egy alagsori szobában dolgozott egyedül. Őt bízták meg a titkos feladattal, hogy megrajzolja azokat a térképeket, amelyeket a világháború egyik sorsdöntő csatájában, a partraszállásnál használtak. Egyrészt a brit nemzeti térképészeti ügynökség, az Ordnance Survey által a rendelkezésére bocsátott térképeket, másrészt innen-onnan szerzett fotókat használt, hogy aprólékosan megrajzolja a partvonalat és annak jellegzetességeit. „Öt különböző helyet választottunk, és mindegyik egy-egy partraszállóhely volt” – mondta. Vasútvonalakat, utakat, templomokat, várakat, minden jellegzetességet jelölni kellett, amely a partaszálló csapatokat segíthette abban, hogy megtalálják a nekik kijelölt helyet.

Idézőjel ikon

„Ez ígérkezett a legelképesztőbb, legkülönlegesebb, leghatalmasabb inváziónak, ami valaha is megvalósult a történelemben.”

A brit nemzeti térképészeti ügynökség

Az Ordnance Survey eredete egészen a 18. század közepére nyúlik vissza. 1745-ben, a Stuart Károly vezette felkelés után kezdték el feltérképezni Skócia domborzati viszonyait, hogy így segítsék a katonai akciók megtervezését. A napóleoni háborúk idején további területeket mértek és térképeztek föl egy esetleges francia invázióra felkészülve. Ordnance Survey néven 1791-ben alapították, azóta foglalkozik térképkészítéssel.

Évtizedekkel később, 103 évesen Christian Lamb Becsületrendet kapott szolgálataiért a francia államtól. A kitüntetést a június 6-án nyolcvan éve történt partraszállás egyik helyszínén, a normandiai Ver-sur-Merben vehette át Emmanuel Macron köztársasági elnöktől. Így emlékezett vissza azokra az időkre:

Idézőjel ikon

„Nagyon örültem, hogy valami hasznosat tehettem, ami egy egész generációnak segített.”

Olvasd el, hogy a részletes térképek ellenére miért hiúsult meg mégis majdnem a partraszállás, kattints ide!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.