Idősek otthonában végezte be életét a magyarok utolsó királynéja

Olvasási idő kb. 3 perc

Zita királyné, a magyarok utolsó királynéja egészen fiatalon élte meg a trónfosztást, majd a száműzetésben hamarosan elvesztette férjét, ami után már élete végéig gyászruhában járt. Azonban sosem mondott le az osztrák és a magyar trónról, elsőszülött fiát, Ottót trónörökösnek nevelte.

Zita királyné az utolsó magyar király, IV. Károly (I. Károlyként az utolsó Habsburg császár) felesége volt. Zita Maria delle Grazie Adelgonda Micaela Raffaela Gabriella Giuseppina Antonia Luisa Agnese néven látta meg a napvilágot 1892. május 9-én Viareggióban, Olaszországban.

Így született a magyarok utolsó királynője

Zita parmai hercegnő volt, az apja az utolsó uralkodó, akit 1859-ben megfosztottak a trónjától, az anyja portugál infánsnő volt. Zita Bajorországban, majd Angliában kapott szigorú nevelést. Az ottani éghajlatot nehezen viselte, ezért a csehországi Franzenbad gyógyfürdőjébe járt, itt ismerkedett meg Károly főherceggel, aki második helyen állt az osztrák trónöröklési sorban. A két fiatal egymásba szeretett, majd 1911. október 21-én össze is házasodott, így azon kevés uralkodói pár közé kerültek, akik szerelemből és nem érdekből házasodtak.

A magyarok utolsó királynéja, Zita királyné sosem mondott le a trónról
Fotó: ullstein bild Dtl / Getty Images Hungary

Károly Ferenc Ferdinánd 1914. június 28-i meggyilkolása után trónörökössé lépett elő, majd Ferenc József 1916. november 21-i halálát követően osztrák császárként I. Károly, magyar királyként IV. Károly néven trónra került. Zita királyné nagyon céltudatos volt, mivel magyar királyné lett, még azt is kötelességének tartotta, hogy megtanulja a paprikás csirke elkészítését. Az első világháborúban a békén is aktívan dolgozott, amikor ez kitudódott, a németbarát körök céltáblája lett.

Az utolsó királyné, aki a címéről haláláig nem mondott le

Miután az Osztrák–Magyar Monarchia elvesztette az első világháborút, és darabjaira hullott, Károly a tróntól nem mondott le, de 1918. november 11-én lemondott az osztrák, majd 13-án a magyar államügyekben való részvételéről. Zita ezért az élete végéig kitartóan ragaszkodott a címéhez.

A házaspár svájci emigrációba vonult, ahonnan kétszer is megpróbálták visszavenni a magyar trónt, 1921 márciusában és októberében. A második királypuccs után a tihanyi apátságban tartották fogva, majd Madeira szigetére költöztették őket. Ezután nem léptek soha többé magyar földre.

IV. Károly 1922. április 1-jén mindössze 35 évesen meghalt, Zita királyné, aki ezután csak feketében járt, szintén alig harmincévesen a nyolcadik gyermekét várva maradt teljesen egyedül és pénz nélkül. Az utódállamok csak nagyon kevés pénzt küldtek az egykori királyi család tagjainak, végül a spanyol állam mentette meg az anyagi összeomlástól. A királyné a rokonánál, XIII. Alfonz spanyol királynál talált menedékre, és minden energiáját gyermekeire fordította, a legidősebbet, Ottót trónörökösnek nevelte. A család 1929-től Belgiumban élt, majd az Anschluss után Kanadába költöztek, ezután pedig az Egyesült Államokban telepedtek le, itt vészelték át a második világháborút.

Idősek otthonában halt meg Magyarország utolsó királynéja

Az özvegy királyné az ötvenes években visszatért Európába, először Luxemburgban, majd Felső-Bajorország élt. Az élete utolsó évtizedeit Svájcban, a Zizers község apátságában kialakított idősek otthonában töltötte. Bár közel volt Ausztriához, az országba nem utazhatott be, mert nem volt hajlandó lemondani a trónról. Összesen kétszer engedték osztrák földre, kilencvenévesen felkereshette Adelheid nevű lánya (akinek a temetésén 1972-ben nem lehetett jelen), majd néhány hónappal később az édesanyja sírját.

Zita királyné 96 évet élt
Fotó: ullstein bild Dtl / Getty Images Hungary

Zita királyné visszavonultan élt, de öt nyelven beszélt, több napilapot járatott, rádiót hallgatott. Hajnali ötkor kelt, és hithű katolikusként minden reggel részt vett a misén. Végül 97. életévében, 1989. március 14-én halt meg. Férje halálának 67. évfordulóján, április 1-jén Bécsben temették el ünnepélyes keretek között, koporsóját a kapucinusok templomának kriptájában, a Habsburgok ősi temetkezési helyén helyezték el, szíve a dinasztia szokásainak megfelelően testétől elválasztva Svájcban maradt. Férjét, Károlyt, azonban száműzetésben Madeirán temették el, így ő az egyetlen Habsburg uralkodó a XVII. század óta, aki nem a kriptában nyugszik. Az utolsó királyné temetésére tízezrek érkeztek Bécsbe. Károly király és Zita nyolc gyerekéből hét volt jelen (hiszen az egyik lányuk már rég meghalt); valamint 39 unokájuk és a megszámlálhatatlan dédunokájuk.

Egy magyar grófkisasszonyból fordulatokkal teli élet után albán királyné lett, ismerd meg a történetét az alábbi cikkünkben. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.