Két vészjósló esemény zajlik az Antarktiszon: világméretű katasztrófával fenyegetnek

Olvasási idő kb. 3 perc

Az antarktiszi jég olvadása növekvő aggodalommal tölti el a kutatókat, hiszen nagymértékben megemelheti a tengerszintet. Most két ide vágó folyamatról is riasztó hírek érkeztek.

Miközben a hatalmas kiterjedésű Thwaites-gleccser összeomlással fenyeget, addig az Antarktisz legnagyobb jégpolca meglehetősen furcsán „viselkedik” – hívták fel a figyelmet a kutatók. Mutatjuk, hogy a két esemény pontosan milyen következményekkel járhat.

A melegedő tengervíz felgyorsítja a jég olvadását az Antarktiszon

A Thwaites-gleccsert „Végítélet-gleccser” néven is emlegetik, mivel olvadása akár 3 méterrel is megemelheti a globális tengerszintet. Ha ez megtörténik, hatalmas part menti területeket áraszthat el a víz, így milliók lesznek kénytelenek elhagyni otthonukat.

Az antarktiszi jég olvadása a Végítélet-gleccsernél is felgyorsult
Fotó: NASA

Az éghajlatváltozás kulcsfontosságú mutatójaként a gleccser instabilitását már régóta tanulmányozzák a kutatók, de egy, a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az gyorsabban erodálódik, mint azt valaha is gondoltuk.

Idézőjel ikon

A mindennapos árapályok fel-le emelik a gleccsert, lehetővé téve, hogy a tengervíz mélyen beszivárogjon alá, és meggyengítse.

Az előrejelzés szerint ilyen mértékű romlás mellett alig 10-20 év alatt megtörténhet, hogy a Thwaites visszahúzódik medencéje mélyebb részére, ami felgyorsítja a tengervízzel való érintkezést, és tovább fokozza pusztulását.

A tengerszint emelkedése súlyos következményekkel járhat a part menti területeken
Fotó: Peter Cade / Getty Images Hungary

A Thwaites összeomlása beláthatatlan következményekkel járhat. Az esemény már önmagában is 60 centivel emelheti meg a tengerszintet, de a nagyobbik gond, hogy a gleccser más nyugat-antarktiszi jégrétegek természetes gátjaként funkcionál.

Idézőjel ikon

Ha az általa tartott jég az óceánba csúszik, a kutatók becslése szerint összességében 3 méterrel emelkedhet meg a tengerszint.

A tanulmány azt is sugallja, hogy az antarktiszi jégtakaró az eddig kalkulált mértékhez képest érzékenyebb lehet az óceánok felmelegedésére, ami miatt a tengerszint-emelkedés a vártnál hamarabb következhet be.

Máshol is mozog a jég az Antarktiszon

Eközben egy másik kutatás, amelyet a Washington Egyetem végzett, arra jutott, hogy az Antarktisz legnagyobb jégpolca, a Franciaország méretű Ross-selfjég furcsán viselkedik, és naponta többször is elmozdul a helyéről.

A Ross-jégpolcról nagy jégtömegek válnak le
Fotó: VW Pics / Getty Images Hungary

Az Antarktiszon a hatalmas gleccserek folyamatosan változnak. Ezek a jégfolyamok egyfajta futószalagként működnek, amelyek jeget és üledéktörmeléket szállítanak az óceán felé. Az új kutatás szerint az egyik ilyen jégfolyam az egész Ross-jégpolcot naponta legalább egyszer kiszorítja a helyéről.

Idézőjel ikon

Ezek a hirtelen mozgások potenciálisan szerepet játszhatnak abban, hogy jégrengések és törések keletkeznek a jégtakaróban.

A tudósokat azért is aggasztja a folyamat, mert a jégpolcok fékként működnek a gleccserek és jégpatakok számára, lelassítva a tenger felé vezető utat, ahol megolvadnak. Ha egy jégpolc összeomlik, az alátámasztás eltűnik, és a gleccserek gyorsabban folyhatnak. Miután az óceánba áramlanak, ez szintén hozzájárulhat a tengerszint emelkedéséhez.

Idézőjel ikon

A csak műszerekkel érzékelhető folyamat néhány perc alatt megy végbe, és 40 centiméterrel mozdítja odébb a Ross-jégpolcot.

Természetes az antarktiszi folyamat, de attól még végzetes lehet

A kutatók szerint a csúszási események nincsenek közvetlen összefüggésben az emberiség által okozott globális felmelegedéssel. Az egyik elmélet szerint ezt a gleccser alján megfigyelhető vízveszteség okozza.

„Ezen a ponton a jégrengések és repedések csak a jégtakaró normál életének részét képzik. Aggodalomra adhat azonban okot, ha a Ross-jégpolc egyszer szétesik. Ez korábban már más, kisebb és vékonyabb jégpolcokkal is megtörtént. Tudjuk azt is, hogy a Ross-jégpolc az utolsó interglaciális időszakban – körülbelül 120 000 évvel ezelőtt – már felbomlott, és ez gyors jégveszteséget okozott a többi gleccseren, illetve a hozzá csatlakozó jégfolyamokon” – nyilatkozta Doug Wiens, az egyik kutató.

A tudósok különös megoldással álltak elő, hogy megállítsák a gleccserek olvadását: egy 100 kilométeres függönyt akarnak kifeszíteni a tenger alatt. Ennek részleteiről itt olvashatsz

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?