Mérges állatokat hoz Európába ez a jelenség: az emberre is veszélyesek

Olvasási idő kb. 2 perc

Kezdhetünk aggódni egy új tanulmány szerint, a klímaváltozás ugyanis Európába is olyan mérges kígyófajokat hozhat, amelyek eddig ismeretlenek voltak a kontinensen.

A Portfolio is írt arról a friss kutatásról, amely szerint olyan országokban is megjelenhetnek emberre is veszélyes hüllők, amelyek erre nincsenek felkészülve. A szakemberek arra számítanak, hogy miután nincs olyan terület a világon, amely nem érintett a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaiban, így várhatóan

az átalakuló időjárási viszonyok miatt a mérges kígyók a jelenlegi élőhelyükön kívülre vándorolnak.

Veszélyes állatok érkezésére Európában is számíthatunk

Európa sem ússza meg, így kontinensünkön is egyre nagyobbra nőhet a mérges kígyók élőhelyének mérete – többek között ezt is megállapította az a felmelegedő éghajlat kígyókra gyakorolt hatását vizsgáló csoport, amely összesen 209, közismerten emberre veszélyes, mérges kígyófaj területi elterjedtségét vizsgálta. A cikk szerint noha a kutatásuk helyszíne Dél- és Délkelet-Ázsia, a megállapításaik ebben a térségben is helytállóak. Ám az bizonyos, hogy a klímaváltozás miatt a hatások kettősek lehetnek:

Idézőjel ikon

amíg egyes fajok élőhelyei kisebbek lesznek, addig más hüllők számára növekedni fog a „belakható” terület nagysága.

Veszélyes állatok, köztük mérges kígyók érkezhetnek Európába is
Fotó: liveslow / Getty Images Hungary

Sok minden múlik az emberen is

Vitathatatlan tény, hogy az állatok terjeszkedését az is befolyásolja majd, hogy az emberi tevékenység milyen hatással lesz a természetre. Mint írják, a mezőgazdaságilag megművelt területek növekedésével ugyanis egyre több faj élettere tűnik el. Egyes fajokat mindez azonban nem feltétlenül zavarja majd, hiszen lesznek olyan állatok, amelyek várhatóan képesek lesznek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.

Éves kígyómarási adatok

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) úgy becsüli, hogy évente nagyjából 1,8-2,7 millió ember szenved kígyómarást, amely esetekből akár 138 ezer halállal is végződik. Nem csekély azoknak a száma sem, akik egy ilyen állattal való találkozás után maradandó fogyatékossággal élnek tovább vagy épp amputálni kell valamelyik végtagjukat. A szakértők szerint többek között ezért is lehet veszélyes a szokatlan hüllők érkezése olyan országokba, ahol eddig nem kellett velük számolni. Az emberre is veszélyes fajok ugyanis nem válogatnak: ha olyan területeken jelennek meg, ahol az egészségügyi rendszer sincs megfelelően felkészülve a hasonló támadásokra és a lakosság sem tud sokat ezekről az állatokról és viselkedésükről, akkor jó eséllyel növekedhet a végzetes kimenetelű marások száma ja jövőben.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.