Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Akik hisznek az összeesküvés-elméletekben, az Antarktisz felé fordították a figyelmüket, ugyanis egyre terjed az a feltevés, hogy a jég alatt egy titokzatos piramist találtak. Sajnos azokat, akik most az idegenek létezésében kezdtek el reménykedni, el kell keserítenünk, ugyanis ez a „piramis” valójában egy hegy. De miért terjedt el az a nézet, hogy egy rejtélyes építmény lehet a Déli-sarkvidéken?
Piramisok az Antarktiszon?
A déli-sarki piramisok története igazából nem új keletű dolog, néhány éve már terjednek összeesküvés-elméleteket velük kapcsolatban. A szóbeszéd 2016-ban pörgött fel, köszönhetően azoknak a műholdfelvételeknek, amelyek piramist mutattak az Ellsworth-hegység déli részén (az Antarktisz legmagasabb hegyvonulatában). A legfeltűnőbb egy fekete, hófödte kúp, amelynek éles élei, ferde háromszög alakú lapjai és hegyes csúcspontja nagyon hasonlítanak az Egyiptomban található gízai nagy piramisra.
Bár az elméletek villámgyorsan kezdtek terjedni, a szakértők rámutattak, hogy a "piramisok" egyszerű hegycsúcsok, amelyeket geomorfológiai (azaz felszínalakító) folyamatok formáltak. Bár ezek a folyamatok hihetetlenül lenyűgözőek, de sem korábban élt népeknek, sem pedig az ufóknak nincs közük hozzá.
Tudósoktól ered a „piramis” név
A szakértők ugyan tisztázták, hogy hegyekről van szó, azért részben az ő hibájuk az összeesküvés-elméleteket terjedése, ugyanis az első képződményt ők nevezték el Piramisnak. Az elsőt az 1910-1913-as brit antarktiszi expedíció fedezte fel, azonban úgy döntöttek, hogy titokban tartják, így amolyan kódnevet adtak neki, ez volt a Piramis, majd ezt a nevet használták a terület minden egyes geológiai felmérésén. Ezek a geológusok akkor még szinte biztos, hogy nem gondoltak abba bele, hogy micsoda lavinát indítanak el ezzel a névvel, és egyes emberek valójában egy piramist fognak belelátni a Piramis nevű hegybe.
A második „piramis” felszította az összeesküvés-elméleteket
A téma egy 2007-es felfedezés miatt lett ismét népszerű, amiről műholdfelvételek kerültek napvilágra. A piramis alakú hegy, amelynek nincs hivatalos neve, egyike az Antarktisz Ellsworth-hegységét alkotó számos csúcsnak, amelyet Lincoln Ellsworth amerikai pilóta fedezett fel 1935. november 23-án egy repülés során − olvasható a 2007-es kutatásban.
A meg nem nevezett hegy az Ellsworth-hegység déli részén, a Heritage Range nevű területen található, amely a rendkívüli fosszíliáiról ismert, köztük a több mint 500 millió évvel ezelőtti kambrium kori trilobitákról (háromkaréjú ősrákok, kihalt ízeltlábúak).
A Heritage Range csúcsa valóban impozáns, a piramis alakú csúcsnak vagy gleccserszarvnak a tankönyvi példája. Egy ilyen hegyet több oldalról alakítottak a szomszédos gleccserek. A leglátványosabb ilyen szarvak három vagy négy oldalát hegyes gerincek, úgynevezett arêtes-ek választják el egymástól, ami a csúcs kiemelkedő és éles formáját hangsúlyozza. Ezeket gyakran nevezik Matterhornnak, a nevét magáról a Matterhornról kapta: a Pennini-Alpok csúcsáról, amely valószínűleg a legismertebb példája a gleccserszarvaknak a Földön.
Az antarktiszi hegyről készült műholdfelvételen a csúcshoz hasonlóan feltűnő a háromszög alakú árnyék is. A közelben néhány kisebb és kevésbé szimmetrikus szarv áll, a fő „piramis” északkeleti gerince pedig egy részben jégbe fagyott gerinchez csatlakozik, amely a Heritage Range-beli csúcsok nagyobb és magasabb részeibe vezet.
Nem ritkák az ilyen természetes képződmények
Szóval hiába tűnik nagyon izgalmasnak és hihetetlennek, de a természet is képes ennyire szimmetrikus képződményeket létrehozni. Az Ellsworth-hegység egy több mint 400 km hosszú hegyvonulat, így nem meglepő, hogy a jég fölött sziklás csúcsok emelkednek ki. Azonban csúcsok egyértelműen sziklából állnak, és véletlen egybeesés, hogy ez a bizonyos csúcs piramis alakú.
A Déli-sark környékén a régmúlt időkben létezhettek emberi társadalmak, az Antarktisz egykor melegebb éghajlatú volt, buja növényzettel borított területekkel, ahol akár le is telepedhettek, építkezhettek is, de ezeket a „piramisokat” nem ők emelték.
Hiába jó táptalaja a téma az összeesküvés-elméleteknek, valójában a piramis alakú hegyek egyáltalán nem ritkák. Elég csak a már emlegetett a Matterhornra gondolni az Alpokban vagy a Bulandstindur hegyre Izlandon, amelyek igazán figyelemre méltó példák.
Ha érdekelnek még az összeesküvés-elméletek, az Antarktisz környéke gyakori helyszínük, itt olvashatsz erről bővebben.
