Ez történik, ha Európában atomkatasztrófa következik be

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Zaporizzsjában található ukrán atomerőművet az orosz-ukrán háború korai szakaszában elfoglalta a támadó fél: azóta is időről időre veszélyesen közel zajlanak katonai akciók, emiatt sokakat aggaszt egy potenciális atomkatasztrófa - akár Ukrajnában, akár Európa már részeiben.

Idén áprilisban az aggodalmak jogosságát jelezte egy, az erőmű ellen dróntámadás, mely szerencsére nem okozott strukturális sérülést a reaktorban a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint. Az orosz üzemben tartók úgy fogalmaztak, kamikaze drónt lőttek le az erőmű fölött, amely így az épületre zuhant.

Korábban arra volt már példa, hogy a létesítményben áramszünet volt támadások miatt: ez azért lehet aggasztó, mert hűtés nélkül az atomreaktor túlmelegedhet, de szakértők szerint így sem túl valószínű egy újabb Csernobil bekövetkezte. 

Az atomkatasztrófa esélyét csökkenti, hogy az ukrán erőmű dolgozói maradtak és vigyáznak a biztonságos működésre
Fotó: Global Images Ukraine / Getty Images Hungary

Egyrészt teljesen más technológiával működik Zaporizzsja, mint annak idején Csernobil, másrészt képesek generátorok és egy közeli hőerőmű segítségével elektromossághoz jutni nem várt események fennállásakor. 

Az is fontos tény az erőművel kapcsolatosan, hogy leállás üzemmódban van, illetve eredeti személyzete az orosz megszállás alatt is itt maradt és gondoskodik a szabályszerű működésről, ezért is kicsi az esélye valami igazán tragikusnak.

De mi történne, ha a legrosszabb mégis bekövetkezne, akár Ukrajnában, akár Európa szívében? Szakértők szerint bármilyen jellegű baleset is jönne, a folyamat elindulásától kezdve mindenképp van valamennyi idő a cselekvésre. Hogy mit kell tenni, azt pedig nemcsak országra vonatkoztatott szabályok, de nemzetközi keretrendszerek is lefektetik. A következőkre lehet számítani, ha atomkatasztrófa következik be Európában:

  • evakuáció 5 kilométeres körzetben
  • ennek lezajlását követően 25 kilométeres körzetben szirénák, rádiós és szöveges üzenetek értesítik a veszélyről a lakosságot
  • az utóbbi területen élőknek bezárt ajtók és ablakok mögött kell otthonaikban menedéket keresniük, akár egy-két napra is
  • szükség lehet jódtabletta bevételére: ezt akut veszély eseténe lőre ki is osztják, ahogy az Zaporizzsjában megtörtént, hazánkban Paks 30 kilométeres körzetében tartják patikákban, de az állam rendelkezik központilag kiosztható készlettel is. Csak felszólításra szabad ezt beszedni!
  • a menedéket keresőknek a tévé vagy a rádió segítségével kell folyamatosan informálódniuk további teendőikről, lehetséges, hogy később őket is evakuálják.

Arra nincsen szükség, hogy bárki bunkerbe meneküljön: egy áltagos otthon megfelelő védelmet nyújt ilyenkor. Európában összesen 150 reaktor működik. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.