Petőfi Sándort nem kell bemutatni a hazai közönségnek. A még életében legendává vált költőről itthon utcákat, parkokat, intézményeket neveztek el, életének szinte minden fontos állomását ismerjük. De hogy a kínaiak is ismerik, sőt, nemcsak ismerik, hanem egyenesen kultusza van Kínában, azt talán már kevesebben tudják. Hogy került Petőfi Kínába? Miért szavalják verseit az iskolások, és miért állítanak neki szobrokat? Ennek jártunk utána.
Petőfiről tudjuk, hogy szerette gyalog bejárni a magyar vidéket. Ha a mai viszonyok között saját lábán elindulna Budapestről Sanghajba, akkor a térkép szerint ez a több mint 10 ezer kilométeres kis séta 3038 órájába telne. De miért is menne ma el Petőfink Sanghajba? Például, hogy felkeresse a Lu Hszün parkot, ahol még szobrot is emeltek neki. Ennek a szobornak a talapzatán a Szabadság, szerelem című versének egy részlete is szerepel, amelyet a világ második legnépesebb országában minden középiskolás diáknak kívülről kell tudnia.
Rendben. De honnan ismerik Petőfit a kínaiak?
A Szabadság, szerelem című versének fordítása először Japánban jelent meg 1907-ben, Csou Co-zsen interpretációjában. Érdekes, hogy a fordítás alapját Petőfi német nyelvre átültetett verse adta, mivel Kínában magyarul akkoriban nagyon kevesen tudtak (ma viszont több egyetemen is van magyar tanszék, ahol hazánk történelmét, kultúráját és természetesen a magyar nyelvet oktatják). Lu Hszün, Csou Co-zsen testvére, 1908-ban egy tokiói kínai magazinban 8 európai forradalmi romantikus költőt mutatott be, akik közül az egyik épp Petőfi volt.
Lu Hszün később a kínai irodalom egyik kiemelkedő alakjává vált, akinek a művei 8 millió írásjelet tartalmaztak, írásait pedig 50 nyelvre fordították le. Lu Hszün nemcsak író, hanem filozófus és forradalmár is volt: 1902-ben utazott Japánba tanulni, itt ismerkedett meg – részben Charles Darwin munkái és ott tanuló diákok hatására – a kínai forradalmi eszmékkel. Azokkal az eszmékkel, amikből néhány évtizeddel később kibontakozott a kínai kommunista forradalom.
Lu Hszün fia szerint a kínai költő nagy figyelmet szentelt a kisebb nemzeteknek, nagyon érdekelte a magyar kultúra és külön Petőfi is. De lírikusunk ekkor még csak egy volt a sok külföldi alkotó közül, akinek műveit lefordították. Miután Magyarország és Kína az 1950-es években felvette a diplomáciai kapcsolatokat, a magyar költő alkotásait még több ember ismerhette meg a távol-keleti országban, Szun Jung fordításainak köszönhetően az első Petőfi-kötet is megjelenhetett. Petőfi nevének - mint azt Li Csen Árpád, a Pekingben magyar szakot végzett műfordító ismerteti – eleinte több verziója is élt mandarin nyelven: egyaránt hívták Peintuanfeinek, Bidefeinek, végül a Peidufei változat maradt meg.
Miért fontos Petőfi a kínaiaknak?
Ennek részben történelmi, részben pedig politikai okai vannak. Lu Hszün Az elfeledettek emlékére című nekrológjában, amiben Petőfi Sándort is megemlíti, Baj Mangra is megemlékezett. Baj Mang és Petőfi élete, bár térben és időben is messze álltak egymástól, a sors különös dramaturgiai érzékének köszönhetően több ponton is összefonódik. Baj Mangnak köszönhetjük azt a Szabadság, szerelem-fordítást is, ami a verset a kínai kommunista forradalom egyik szimbolikus versévé tette. Élete pedig ugyanolyan korán és tragikusan ért véget, mint magyar társáé. Baj Mang 1930 márciusában csatlakozott a Kínai Baloldali Írók Szövetségéhez, és erősen szimpatizált a forradalmi erőkkel is. A sanghaji rendőrség elfogta Mangot, és több írótársával együtt 1931. február 7-én, mindössze 21 évesen titokban kivégezték. Az ifjú költő, aki mártírhalált halt hazájának szabadságáért, a kínai nemzet ikonjává vált.
A kínai kommunista forradalom végül maga alá gyűrte a 2000 éves Kínai Birodalmat, a forradalmi eszmék pedig a kínai emberek hétköznapjainak részévé váltak. Így avathatták fel a forradalmi eszméket tápláló magyar költőnk szobrát 2003-ban, az akkori magyar miniszterelnök jelenlétében, a Lu Hszün parkban, Sanghajban.
Petőfi emlékezete mind a mai napig fontos a kínai ember számára, és a nagy költő nem csak verseiben él tovább. Sen Zsung Az élet derekán című regényében felidézte Petőfi Lennék én folyóvíz című versét is. A regényt később mozivászonra is vitték, és nemzedékek kultikus filmjévé vált. Petőfi szerelmes verseit pár évvel ezelőtt fordította le mandarin nyelvre a hazánkban élő Li Csen Árpád, aki a Krónikának adott interjújában elmondta, nagy költőnk más, mint a többiek:
Másokkal ellentétben ő soha nem akarta arrogánsan és szándékos értelmetlenségek használatával rejtélyek közt hagyni az olvasókat, a gondolatai egyértelműek, mégis a művészet, az emberi lélek legmélyére visznek. Emellett a magyar irodalom vízválasztója és mérföldköve is volt.
És te mire emlékszel Petőfi kapcsán az iskolai tanulmányokból? Tesztelj kvízünkkel!
