1986-ban gyilkolták meg Svédország miniszterelnökét. A tett sokkolta az országot, ám azt nem sikerült minden kétséget kizáróan bebizonyítani, hogy ki ölte meg Olof Palmét. Gyanúsított akadt bőven: a miniszterelnöknek sok olyan nézete és tette volt, amellyel embereket, szervezeteket és államokat is magára haragított.
Éppen feleségével sétált hazafelé 1986. február 28-án késő este Olof Palme Stockholm egyik főutcáján, miután megnézték a Mozart fivérek című svéd vígjátékot, amikor egy férfi lépett melléjük, és mindkettejükre egy-egy lövést adott le Smith & Wesson 357-es Magnum pisztolyából.
Az ólomhegyű, rézbevonatú lövedéktől ilyen közelről még egy golyóálló mellény sem védhette volna meg Palmét. A miniszterelnök nem élte túl a támadást,
a helyszínen meghalt, feleségét, Lisbethet szerencsére csak súrolta a golyó. A gyilkosság híre sokkolta egész Svédországot, és hatalmas ívű nyomozást indított el. Noha óriási mennyiségű, több mint egymillió oldalnyi dokumentum gyűlt össze, és a nyomozásban mintegy 90 ezer ember volt érintett, akik közül 10 ezret ki is hallgattak, sokak szerint máig nem lehet tudni, ki követte el a gyilkosságot. Annak ellenére sem, hogy a svéd rendőrség 2020-ban közölte: megvan a gyilkos.
Meggyőződéses baloldali volt
Olof Palme megosztó személyiség volt. Noha konzervatív családban született 1927-ben, hamar szimpatizálni kezdett a baloldali eszmékkel, amelyekkel fiatal egyetemistaként, az Egyesült Államokban ismerkedett meg. Rövid ideig Csehszlovákiában élt, ahol feleségül vette Jelena Rennerovát, ám minden érintett és az ismerősök szerint is kizárólag azért, hogy a diáklány elhagyhassa az országot. Erre utalt az is, hogy amikor a lány 1952-ben megkapta a svéd állampolgárságot, szinte rögtön el is váltak. Ezután Palme Ázsiában tanulmányozta a félgyarmati országok problémáit, majd hazatért, és pár év múlva összeházasodtak Lisbeth Beck-Friiszel – haláláig ő maradt a felesége.
Noha Palme meggyőződéses baloldali volt, a Szovjetuniót nem szerette – nagyon erősen elítélte például az orosz tankok bevonulását a prágai tavasz idején. Csak Mihail Gorbacsov idején enyhült meg, akivel találkozott is volna, ha a kitűzött találkozó előtt három nappal nem ölik meg. Ezután neveztek el róla a szovjet tömbben – köztük Budapesten – több közterületet. Baloldali nézetei megmaradtak azután is, hogy a Szociáldemokrata Párt megnyerte a választást, és őt miniszterelnökké választották.
Sok mindenkinek volt oka utálni Olof Palmét
Az ország vezetőjeként szociáldemokrata reformokat vezetett be, és újraíratta az alkotmányt, amely teljesen eljelentéktelenítette a királyság intézményét, bár nem törölte el. Nyíltan vállalta baloldaliságát, amely azután, hogy már látszottak a különbségek a szocialista eszme és a szovjet gyakorlat között, nem volt se divatos, se népszerű politikai körökben. Méltatta Fidel Castro Kubáját, és szívesen fotózkodott is a politikussal. Ugyancsak
elismerően nyilatkozott Pol Pot 1975-ös kambodzsai hatalomátvételéről, persze ekkor még nem tudhatta, hogy a vörös khmerek négy év alatt mintegy 2 millió embert ölnek majd meg
az ország 8 millió lakosából, olykor egészen abszurd okok miatt. Palme támogatta a palesztin államalapítás kezdeményezését, és sokszor bírálta Izrael politikáját. Fegyverszállítmányokkal segítette Iránt Irakkal szembeni háborúja során (ezt később leállíttatta), kritizálta a dél-afrikai apartheidet, az USA vietnámi háborúját és Pinochet chilei rémuralmát.
Nem nehéz hát belátni, hogy szinte végeláthatatlan azok sora, akik valamilyen okból megölhették vagy megölethették a miniszterelnököt.
Nekik is lehetett indítékuk
Ezek az országok, szervezetek merültek föl a többi között az idők során, mint lehetséges elkövetők
- Dél-Afrika: az apartheidellenes Afrikai Nemzeti Kongresszust Svédország pénzügyileg támogatta, és Palme többször elítélte nyilvánosan az apartheidet. Ezért került fel a dél-afrikai titkosszolgálat a listára.
- Irán és Irak: Iránt ugyan támogatta fegyverekkel Svédország – ami miatt Iraknak lehetett oka a gyilkosságra –, ám később a szállítmányokat leállította. Ezért ölethette meg Irán a miniszterelnököt, és ugyanezért lehetett oka erre a Bofors nevű, fegyvergyártó svéd vállalatnak.
- Izrael: Palme nyíltan támogatta Jasszer Arafat Palesztin Felszabadítási Szervezetét, ami okot adhatott az izraeli titkosszolgálatnak, a Moszadnak a merényletre.
- A Kurd Munkáspárt: Svédországban terrorszervezetnek számítanak, és egyesek szerint ők gyilkolhatták meg a miniszterelnököt. Vagy az is elképzelhető, hogy ugyan ők hajtották végre, ám Irán volt a megbízó.
- A rendőrség: azért váltak gyanússá, mert nagyon sok hibát elkövettek a gyilkosság után. Sokáig tartott, amíg a helyszínre értek, és csak órákkal azután zárták le az ország határait, hogy a rádió hírül adta a merényletet. A gyilkos töltényt csak napokkal később találták meg, miután egy járókelő véletlenül rálépett.
Magányos elkövető is lehetett
A nyomozás során, amelyre a svéd hatóságok mintegy 500 millió koronát (átszámítva körülbelül 16 milliárd forint) költöttek, nem sok embert tartóztattak le. Christer Petterssont azonban igen, aki igazolhatóan ott volt a gyilkosság helyszínén, és Palme felesége egy szembesítésnél fel is ismerte. Alapvetően emiatt ítélték életfogytiglanra, ám mivel a gyilkos fegyver nem került elő, három hónappal később, másodfokon felmentették. Noha a férfi 300 ezer korona kártérítést is kapott, többször magára vállalta a gyilkosságot, és legalább ugyanennyiszer le is tagadta. Petterson 2004-ben tisztázatlan körülmények között elesett, majd koponyaalapi törés következtében agyvérzést kapott, és meghalt.
Az biztos, hogy a nyomozóknak nem volt könnyű dolga: a gyilkosságot összesen 134-en vállalták magukra, ezek közül 29-en a rendőrség előtt is nyilatkoztak erről.
2020-ban aztán a svéd hatóságok bejelentették: megtalálták a gyilkost. A hatalmas sajtóérdeklődés mellett megrendezett sajtótájékoztató után nem mindenki volt elégedett. A rendőrség szerint Stig Engström követte el a merényletet. A férfi a helyszíntől nem messze található Skandia biztosítótársaságnál dolgozott, és a nyomozás során tanúként ki is hallgatták. Engström neve lehetséges elkövetőként is felmerült már korábban: 2018-ban például a svéd Filter magazin egy több mint egy évtizedes kutatás eredményeként feltételezte, hogy ő volt a gyilkos. Még egy érv szól a fegyvermániás férfi bűnössége mellett:
Olof Palme fia, Marten Palme azt állította a rendőröknek, hogy nem sokkal a támadás előtt látott a helyszínen egy embert – a személyleírás pedig ráillett Engströmre,
aki ismerői szerint gyakran kritizálta a miniszterelnök politikáját. Ráadásul a „Skandia Man” néven elhíresült férfi tanúvallomása során bizonyíthatóan hazudott, és többször is megváltoztatta nyilatkozatait.
Nem mindenkit győzött meg a bejelentés
Az biztos, hogy Stig Engström nagyon „hálás” elkövető. Egyrészt 2000-ben önkezével vetett véget éltének, másrészt a rendőrség szerint
tettét magányosan követte el, mindenfajta szervezeti kapcsolat nélkül.
Sokaknak azonban éppen ezért gyanús a dolog. Tulajdonképpen nem került elő új bizonyíték, ahogyan a fegyver sem, minden következtetés a már korábban rendelkezésre álló anyagokon alapszik. Az sem tisztázott, hogy Engström hogyan szerzett fegyvert. Az ügyben – hiszen a férfi már meghalt – természetesen nem fog bírósági ítélet születni, így a történetnek egyelőre az a vége, hogy a rendőrség lezárta a nyomozást.
Olvasd el egy másik híres, máig megoldatlan bűnügy történetét, kattints ide!
