Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szerencsétlen flótás – mondjuk kissé lesajnáló módon arra a jóakaratú, de balszerencsés emberre, akinek szinte soha semmi sem sikerül. De ki lehetett az a flótás, és miért volt ennyire híján a szerencsének? Ennek jártunk utána.
A kifejezés eredetére többféle magyarázat is született, az viszont egyértelműnek tűnik, hogy a német nyelvből kerülhetett át a magyarba – írja Bárdosi Vilmos nyelvész. Az egyik teória szerint a szólás alapja a Friedrich Schiller Ármány és szerelem című drámájában szereplő unglückseliges Flötenspiel, vagyis „szerencsétlen fuvolajáték” kifejezés. A népszerű mű konfliktusát Miller muzsikus lánya, Lujza és a rangban jóval felette álló Ferdinánd őrnagy között szövődő szerelem adja: utóbbi úgy ismerkedett meg a fiatal hölggyel, hogy fuvolaleckéket vett annak édesapjától, amiért szerencsétlen apa – saját szavaival élve – drága árat fizetett.
A Schiller-teóriát ugyanakkor cáfolja az a tény, hogy a drámában szereplő kifejezés fuvolaleckét említ, és nem magát a fuvolást, vagyis régiesen flótást nevezi meg. Forgács Tamás nyelvész Lutz Röhrich német szóláskutató nyomán egy teljesen más szóláseredetet feltételez: a régi időkben a gyenge zenészeket fülsértő játékuk miatt gyakran letartóztatták, majd a falu, város főterére állították őket, ahol a nép kénye-kedve szerint gúnyolódhatott rajtuk. A büntetést tetézte, hogy az illető nyakába egy vasból készült, lakattal záródó eszközt, ún. szégyenfurulyát (Schandflöte) akasztottak, ujjait pedig pánttal annak előrenyúló, csőszerű részére szorították.
A pórul járt muzsikusnak nem csak a csúfolódást és megaláztatást kellett elviselnie, a nyakában csüngő kényelmetlen vaseszköz fizikai fájdalmat is okozott neki – a kínokon úgy próbáltak enyhíteni, hogy ujjaikat mozgatták, ne gémberedjen el teljesen, ez úgy nézett ki, mintha furulyán játszanának. A szerencsétlen flótás tehát valóban rendkívül nyomorult és balsorsú egyénnek számított.
Szófejtő sorozatunkban jól ismert szólásmondások nyomába eredünk. Ha érdekel egy-egy szó, kifejezés vagy szólás eredete, olvasd el sorozatunk előző részeit is!
