Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Manapság már nem kell karácsonyig, húsvétig vagy esetleg egy családi, baráti születésnapig várni, ha okot akarunk találni az ünneplésre. Míg nem is olyan régen csupán a víznek, a madaraknak, a szerelmeseknek és a Földnek, esetleg a színháznak vagy az anyatejnek volt világnapja, ma már nem is találnánk szabad helyet a naptárban arra, hogy örvendjünk valaminek, aminek nincs még jeles napja.
Eszedbe jutott már tortát sütni és elfújni a gyertyát rajta, hogy bulit csaphass a kedvenc emojidnak, a csóknak, a kutyakeksznek, a színes cipődnek vagy a talpára ragadt sárnak? Pedig van még néhány furcsaság, amit évről évre megünnepelnek világszerte.
Honnan jönnek ezek a világnapok? Az ENSZ szervezetei döntenek valamely világnap bevezetéséről a tagországok javaslatai alapján. Amennyiben több ország is támogat egy ötletet, az adott ENSZ-szervezet vezetőtestülete elfogadja, és kihirdeti.
Emoji – az ünnepelt miniikon
Július 17. az emoji világnapja. A kis hangulatjelet 2014 óta ünnepeljük, pedig már évtizedek óta ismerjük és használjuk. Az emoji színesíti elektronikus üzeneteinket, és érzelmekkel ruházza fel, vagy akár egymagában helyettesítheti is a „mondanivalónkat”.
Az emojit először 1989 körül Japánban, az időjárás megjelenítésére használtak, tehát megalkotásukat nem a szöveges hangulatjelek ihlették, sokkal inkább a japán képregények, a mangák, a kínai írásjelek és a közlekedési táblák rendszere. Később az internet segítségével az egész világon elterjedtek.
Radír – egyszer csak eltűnik
Az emberiség egyik legpraktikusabb találmányáról április 15-én emlékezünk meg. Az ünneplésre az egyre gyorsabb és jelentősebb digitalizáció ad okot, amelynek következtében egyre kevesebben használnak radírt.
WC – van, ahol nincs
Az ENSZ 2013-ban nyilvánította világnappá az ázsiai eredetű WC-napot, hogy minden év november 19-én így hívják fel a figyelmet a higiéniára és a szennyvízkezelés fontosságára, ugyanis még napjainkban is több száz millió ember végzi a szabadban a dolgát illemhely hiányában. A szennyvízkezelési hiányosságok miatt évente szintén több százezer ember veszíti életét.
Brokkoli – az egészségforrás
A brokkoli szeptember 22-én ad okot az ünneplésre a neki megszavazott világnappal. A növény érdekessége, hogy az étkezés során a virágát használjuk fel, amely, finom íze mellett, számos értékes, a szervezetünkre jótékony hatással lévő tápanyagot tartalmaz.
Sár – mindenki ismeri
A sár napját június 29-én a világ több táján ünneplik, de itthon kevesen tartják számon a sár nemzetközi napját. Pedig a sarat mindenki ismeri, könnyen előállítható, környezetbarát, játékra alkalmas, és kimosható a ruhából, és mindez talán okot ad arra, hogy ünnepnapja is legyen.
Plüssmackó – a jóság jelképe
Szeptember 9. az imádni való plüssmackóké. Gyerekkorodban biztos neked is volt legalább egy plüssmackód, amit mindenhová magaddal vittél, és megvigasztalt, ha szomorú voltál. Ha innen közelítünk, talán könnyebb megérteni, miért is van szükség erre a világnapra.
Ez a nap emléket állít az angol „teddy bear”-nek is, amely azután terjedt el, hogy Theodore Roosevelt elnök 1902-ben úgy döntött egy vadászaton, hogy megkímél egy medvét, és Morris Michtom játékkészítő elkezdett aranyos plüssmackókat gyártani a kegyesség és a jóság jelképeként.
A jó szomszédság – becsüljük meg
Szeptember 26-án legyél kedves a szomszédoddal! Sőt, lehetőleg ne csak akkor, mert az egész életedet megmérgezheti, ha rossz viszonyt ápolsz vele. A világnap alkalmából csöngess be a szomszédodhoz egy saját készítésű sütivel, és ünnepeljetek együtt!
„Tegyél fel egy hülye kérdést!” – ne tartsd magadban!
Hogy mi is legyen az, azt szeptember 28-ig még van idő kigondolni. Ez a nap arról szól, hogy ha valamit mindig is féltél megkérdezni, akkor most megtedd végre, illetve, ha pont akkor beugrik egy nem éppen szokványos kérdés, egy pillanatig se habozz vele előhozakodni. A „Mi az a pácsó?”-tól kezdve az „Aranyhalból lehet halászlét főzni?”-ig bármit megkérdezhetsz majd.
