Te mi leszel, ha meghaltál? Gomba, fa, keselyűkaja vagy állatmenhely? Szavazz!

Olvasási idő kb. 4 perc

Bármennyire is igyekszünk tudatos, környezetkímélő életmódot folytatni, testünk nyugalomba helyezésének hagyományos módszerei – a temetés vagy a hamvasztás – közel sem tekinthető annak. Szerencsére ma már létezik pár alternatíva az igazán elhivatott környezetbarátoknak.

Itthon csak két úton gondoskodhatunk testi maradványainkról, de nyugaton az utóbbi években már számos természetes temetkezési eljárás is felbukkant, és egyre nagyobb társadalmi elfogadásnak is örvend. A zöldtemetések jellemzően olcsóbbak is, mint a hagyományos temetés vagy hamvasztás

A Greenmatters.com oldal több zöldtemetési alternatívát is összegyűjtött, amiből néhányat megvizsgáltunk mi is.

Milyen környezeti hatásai vannak a hagyományos temetéseknek?

Ha azt gondolod, hogy a hamvasztás zöldtemetésnek minősül, akkor most meg fogsz lepődni. Brit adatok szerint

egy holttest elhamvasztása megközelítőleg megegyezik egy ember átlagos havi háztartásienergia-felhasználásával.

Ráadásul, amire nem sokan gondolnak, az üvegházhatást okozó gázkibocsátás (250 kg szén-dioxid) mellett a fogtömések miatt a hamvasztásból eredő, a természetbe kerülő higanyszennyezés is jelentős. 

Az igény itthon is egyre nagyobb arra, hogy a hozzátartozók a temetőn kívül helyezzék el a hamvakat, részben azért, hogy a családot megkíméljék a temetés, illetve a 25 évenként megváltandó sírhely költségeitől: a környezetbarát temetés még nem trend
Fotó: whitemay / Getty Images Hungary

A hagyományos temetés sem sokkal jobb. Talán még rosszabb is, legalábbis környezetvédelmi szempontból. A Northwoods Casket Company szerint az Egyesült Államokban a koporsós temetésekhez évente mintegy 100 ezer tonna acélt és 1,5 millió tonna betont használnak fel. Ezenkívül évente mintegy 77 ezer fát és 16,3 millió liter balzsamozó folyadékot is felhasználnak, ami talajszennyező hatású és lebomlása lassú. Magyarországon a holttestet a jogszabály szerint egy vékony hamvasztó koporsóban égetik el, amely kezeletlen fából készül. A koporsós temetés során nincs energiafelhasználás és légszennyezés, az esetek többségében viszont pácolt, lakkozott koporsó kerül a földbe, fémfogantyúval.

Melyek tehát a legjobb környezetbarát temetkezési módszerek? 

Gombából készült temetkezőruha

A gombák, penészgombafélék, baktériumok előszeretettel lakmároznak a bomló testszövetekből, de a hagyományos temetkezések során általánosan használt formaldehid és más balzsamozó folyadékok megakadályozzák ezt. A Coeio alapítója, Jae Rhim Lee kitalálta, hogyan lehet ezt kicselezni.

A cég forradalmi, gombából készült temetkezőruhája lényegében egy fekete lepel, amelyet speciális gombaspórákkal béleltek ki. A gombák szerepe kifejezetten az, hogy felemésszék az emberi maradványokat, újrahasznosítva azt. Mintha a földbe kerülne a test, koporsó nélkül.

Ugyanezen az elven működik a holland székhelyű Loop cég Living Cocoon nevű komposztkoporsója.

Sírfarm a tudomány érdekében

Az 1970-es évek elején William Bass antropológus azt tanulmányozta, hogyan bomlanak el a testek természetes úton. Ezt úgy érte el, hogy a holttesteket egy „farmon” helyezte el a legkülönbözőbb bomlási forgatókönyvek szerint. Így kerültek mocsárba, fűbe, napra, szemétbe az emberi maradványok, és váltak varjak, kukacok és keselyűk martalékává. 

A Texasi Állami Egyetemen található Freeman Ranch az ország egyik legnagyobb közösségi temetőfarmja. 

Ezen a területen tanulmányozzák holttesteket felhasználva a haláleseteket tudósok és leendő nyomozók.

Ez a lehetőség egyrészt olcsóbb temetkezési eljárás, másrészt elősegíti a tudományt, bár meg kell hagyni, elég bizarr.

Komposztálható az ember?

A testkomposztálás művészete a zöldtemetés fentiekhez hasonló módszere. Az ötletet a Seattle-ben élő, építészmérnöki diplomát szerzett Katrina Spade találta ki 2012-ben. Feltette, hogy létrehozhatna egy olyan helyet, ahol a holttesteket természetes módon, acél, beton és rákkeltő anyagok nélkül visszahelyezhetnék a földbe. 

Katrina válasza az volt, hogy az embereket úgy komposztálja, ahogyan egy farmer komposztálná az állatállományt. Fadarabokat, nedvességet és levegőt használnának, hogy felgyorsítsák a természetes bomlási folyamatot, és az emberi maradványokat tápanyagban gazdag talajjá alakítsák. 

Katrina a folyamatot a Washingtoni Állami Egyetemen néhány idős és halálos beteg támogatójának holttestét felhasználva kísérletezte ki.

A Recompose cég jelenleg 7000 dollárért, vagyis nagyjából 2,5 millió forintos áron végzi a holttestek komposztálását, ami ugyan Magyarországról nézve soknak tűnik, valójában olcsóbb, mint a hagyományos hamvasztás vagy koporsós temetkezés, amelyek költségei az USA-ban jellemzően 6 és 12 ezer dollár között mozognak.

Idézőjel ikon

It was an absolute joy getting @OrderGoodDeath ready for her human composting session. 🤎 https://t.co/HYkJjpXGC1
— Katrina Spade (@KatrinaSpade) October 22, 2021

Zöld-, környezetbarát temetés nyugaton

A zöldtemetésnek nevezett módszerek nem mások, mint az ökológiai temetések témájának újabb variációi. Ebben az esetben a sírokat kézzel ássák, a koporsók pedig biológiailag lebomlók, fehérítetlen temetési lepellel kiegészülve. Nincs betonparcella, csak a föld. Sok zöldtemetkezési hely akár vadon élő állatok menedékhelyeként is funkcionálhat, így fontos szerepet játszik a természetvédelemben. Az ilyen zöldtemetőkben a parcellák általában jóval olcsóbbak, mint a hagyományos temetőkben. 

Égi temetés keleten

Ezt a különleges módszert, amelyet például Tibetben is alkalmaznak, égi temetésnek nevezik. A buddhisták hozták létre, akik a jó karma ösztönzésének eszközeként gyakorolják a rituálét. 

Az égi temetés során az emberek az elhunytak holttestét a keselyűk számára kínálják fel.

Ez lehetővé teszi, hogy a maradványok visszakerüljenek a táplálékláncba, méghozzá a legegyszerűbb és leggyorsabb módon. És bár e rituálé alkalmazása azon a hiten alapul, hogy a halott így földi terhei nélkül tér vissza a világegyetembe, ez egyben igen praktikus is egy olyan helyen, ahol a sír kiásása különösen nehézkes. 

Mi az az aquamation?

Az aquamation, más néven a lúgos hidrolízis vízi hamvasztása egy igazán egyedülálló temetkezési módszer. A következőképpen működik: a holttestet egy rozsdamentes acéledénybe helyezik, amelyet 95 százalékos vízből és 5 százalékos kálium-hidroxidból vagy nátrium-hidroxidból álló oldattal töltenek meg. Ez a keverék a lúgos vízzel és 177 Celsius-fok körüli hőhatással kombinálva a test feloldódását eredményezi, ami körülbelül 20 óra alatt megtörténik. 

A végén csak egy részleges csontváz marad, amelyet fehér, gyöngyházfényű porrá őrölnek, és az illető szeretteinek adnak.

A szokatlan temetési gyakorlatot 2017-ben legalizálták Kaliforniában, de legalább 14 másik amerikai államban és három kanadai tartományban is engedélyezik. Az eljárás hívei jelzik, hogy a hagyományos hamvasztás által kibocsátott szén-dioxidnak csak mintegy ötödét bocsátja ki. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Geyer Krisztina
Geyer Krisztina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.