Te mi leszel, ha meghaltál? Gomba, fa, keselyűkaja vagy állatmenhely? Szavazz!

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Bármennyire is igyekszünk tudatos, környezetkímélő életmódot folytatni, testünk nyugalomba helyezésének hagyományos módszerei – a temetés vagy a hamvasztás – közel sem tekinthető annak. Szerencsére ma már létezik pár alternatíva az igazán elhivatott környezetbarátoknak.

Itthon csak két úton gondoskodhatunk testi maradványainkról, de nyugaton az utóbbi években már számos természetes temetkezési eljárás is felbukkant, és egyre nagyobb társadalmi elfogadásnak is örvend. A zöldtemetések jellemzően olcsóbbak is, mint a hagyományos temetés vagy hamvasztás

A Greenmatters.com oldal több zöldtemetési alternatívát is összegyűjtött, amiből néhányat megvizsgáltunk mi is.

Milyen környezeti hatásai vannak a hagyományos temetéseknek?

Ha azt gondolod, hogy a hamvasztás zöldtemetésnek minősül, akkor most meg fogsz lepődni. Brit adatok szerint

egy holttest elhamvasztása megközelítőleg megegyezik egy ember átlagos havi háztartásienergia-felhasználásával.

Ráadásul, amire nem sokan gondolnak, az üvegházhatást okozó gázkibocsátás (250 kg szén-dioxid) mellett a fogtömések miatt a hamvasztásból eredő, a természetbe kerülő higanyszennyezés is jelentős. 

Az igény itthon is egyre nagyobb arra, hogy a hozzátartozók a temetőn kívül helyezzék el a hamvakat, részben azért, hogy a családot megkíméljék a temetés, illetve a 25 évenként megváltandó sírhely költségeitől: a környezetbarát temetés még nem trend
Fotó: whitemay / Getty Images Hungary

A hagyományos temetés sem sokkal jobb. Talán még rosszabb is, legalábbis környezetvédelmi szempontból. A Northwoods Casket Company szerint az Egyesült Államokban a koporsós temetésekhez évente mintegy 100 ezer tonna acélt és 1,5 millió tonna betont használnak fel. Ezenkívül évente mintegy 77 ezer fát és 16,3 millió liter balzsamozó folyadékot is felhasználnak, ami talajszennyező hatású és lebomlása lassú. Magyarországon a holttestet a jogszabály szerint egy vékony hamvasztó koporsóban égetik el, amely kezeletlen fából készül. A koporsós temetés során nincs energiafelhasználás és légszennyezés, az esetek többségében viszont pácolt, lakkozott koporsó kerül a földbe, fémfogantyúval.

Melyek tehát a legjobb környezetbarát temetkezési módszerek? 

Gombából készült temetkezőruha

A gombák, penészgombafélék, baktériumok előszeretettel lakmároznak a bomló testszövetekből, de a hagyományos temetkezések során általánosan használt formaldehid és más balzsamozó folyadékok megakadályozzák ezt. A Coeio alapítója, Jae Rhim Lee kitalálta, hogyan lehet ezt kicselezni.

A cég forradalmi, gombából készült temetkezőruhája lényegében egy fekete lepel, amelyet speciális gombaspórákkal béleltek ki. A gombák szerepe kifejezetten az, hogy felemésszék az emberi maradványokat, újrahasznosítva azt. Mintha a földbe kerülne a test, koporsó nélkül.

Ugyanezen az elven működik a holland székhelyű Loop cég Living Cocoon nevű komposztkoporsója.

Sírfarm a tudomány érdekében

Az 1970-es évek elején William Bass antropológus azt tanulmányozta, hogyan bomlanak el a testek természetes úton. Ezt úgy érte el, hogy a holttesteket egy „farmon” helyezte el a legkülönbözőbb bomlási forgatókönyvek szerint. Így kerültek mocsárba, fűbe, napra, szemétbe az emberi maradványok, és váltak varjak, kukacok és keselyűk martalékává. 

A Texasi Állami Egyetemen található Freeman Ranch az ország egyik legnagyobb közösségi temetőfarmja. 

Ezen a területen tanulmányozzák holttesteket felhasználva a haláleseteket tudósok és leendő nyomozók.

Ez a lehetőség egyrészt olcsóbb temetkezési eljárás, másrészt elősegíti a tudományt, bár meg kell hagyni, elég bizarr.

Komposztálható az ember?

A testkomposztálás művészete a zöldtemetés fentiekhez hasonló módszere. Az ötletet a Seattle-ben élő, építészmérnöki diplomát szerzett Katrina Spade találta ki 2012-ben. Feltette, hogy létrehozhatna egy olyan helyet, ahol a holttesteket természetes módon, acél, beton és rákkeltő anyagok nélkül visszahelyezhetnék a földbe. 

Katrina válasza az volt, hogy az embereket úgy komposztálja, ahogyan egy farmer komposztálná az állatállományt. Fadarabokat, nedvességet és levegőt használnának, hogy felgyorsítsák a természetes bomlási folyamatot, és az emberi maradványokat tápanyagban gazdag talajjá alakítsák. 

Katrina a folyamatot a Washingtoni Állami Egyetemen néhány idős és halálos beteg támogatójának holttestét felhasználva kísérletezte ki.

A Recompose cég jelenleg 7000 dollárért, vagyis nagyjából 2,5 millió forintos áron végzi a holttestek komposztálását, ami ugyan Magyarországról nézve soknak tűnik, valójában olcsóbb, mint a hagyományos hamvasztás vagy koporsós temetkezés, amelyek költségei az USA-ban jellemzően 6 és 12 ezer dollár között mozognak.

Idézőjel ikon

It was an absolute joy getting @OrderGoodDeath ready for her human composting session. 🤎 https://t.co/HYkJjpXGC1
— Katrina Spade (@KatrinaSpade) October 22, 2021

Zöld-, környezetbarát temetés nyugaton

A zöldtemetésnek nevezett módszerek nem mások, mint az ökológiai temetések témájának újabb variációi. Ebben az esetben a sírokat kézzel ássák, a koporsók pedig biológiailag lebomlók, fehérítetlen temetési lepellel kiegészülve. Nincs betonparcella, csak a föld. Sok zöldtemetkezési hely akár vadon élő állatok menedékhelyeként is funkcionálhat, így fontos szerepet játszik a természetvédelemben. Az ilyen zöldtemetőkben a parcellák általában jóval olcsóbbak, mint a hagyományos temetőkben. 

Égi temetés keleten

Ezt a különleges módszert, amelyet például Tibetben is alkalmaznak, égi temetésnek nevezik. A buddhisták hozták létre, akik a jó karma ösztönzésének eszközeként gyakorolják a rituálét. 

Az égi temetés során az emberek az elhunytak holttestét a keselyűk számára kínálják fel.

Ez lehetővé teszi, hogy a maradványok visszakerüljenek a táplálékláncba, méghozzá a legegyszerűbb és leggyorsabb módon. És bár e rituálé alkalmazása azon a hiten alapul, hogy a halott így földi terhei nélkül tér vissza a világegyetembe, ez egyben igen praktikus is egy olyan helyen, ahol a sír kiásása különösen nehézkes. 

Mi az az aquamation?

Az aquamation, más néven a lúgos hidrolízis vízi hamvasztása egy igazán egyedülálló temetkezési módszer. A következőképpen működik: a holttestet egy rozsdamentes acéledénybe helyezik, amelyet 95 százalékos vízből és 5 százalékos kálium-hidroxidból vagy nátrium-hidroxidból álló oldattal töltenek meg. Ez a keverék a lúgos vízzel és 177 Celsius-fok körüli hőhatással kombinálva a test feloldódását eredményezi, ami körülbelül 20 óra alatt megtörténik. 

A végén csak egy részleges csontváz marad, amelyet fehér, gyöngyházfényű porrá őrölnek, és az illető szeretteinek adnak.

A szokatlan temetési gyakorlatot 2017-ben legalizálták Kaliforniában, de legalább 14 másik amerikai államban és három kanadai tartományban is engedélyezik. Az eljárás hívei jelzik, hogy a hagyományos hamvasztás által kibocsátott szén-dioxidnak csak mintegy ötödét bocsátja ki. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Geyer Krisztina
Geyer Krisztina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Leonardo utolsó otthonából szabadtéri élménypark lett – te is kipróbálhatod a zseni találmányait

Ha meghalljuk Leonardo da Vinci nevét, a legtöbbünknek a rejtélyesen mosolygó Mona Lisa, az Utolsó vacsora című festmény vagy a firenzei reneszánsz jut eszébe. A történelem talán legnagyobb polihisztora azonban nem Itáliában, hanem Franciaországban, a Loire-völgyében töltötte élete utolsó három évét. A zseni egykori otthonából, a Clos Lucé kertjében egy interaktív, lélegzetelállító szabadtéri élményparkot hoztak létre, ahol a látogatók maguk is működésbe hozhatják Leonardo legvadabb találmányait.

Lájfhekk

Így tilos eltávolítani a kullancsot: tanuld meg a helyes módszert!

A kullancs helyes eltávolítása fontos, a helytelen módszerek ugyanis növelhetik a fertőzés kockázatát. Az állatot nem szabad leönteni semmivel, megégetni sem jó ötlet. Megfelelő eszközzel vagy végső esetben körömmel kell megfogni a bőrhöz lehető legközelebb, és egyenes, felfelé irányuló, határozott mozdulattal el kell távolítani. A rángatás, kapkodás vagy a várakozás problémát okozhat.

Életem

Száraz lábbal a Duna medrének közepén: videón a rekordközeli alacsony vízállás

A tartós nyári aszály és az alpesi vízutánpótlás elmaradása miatt drámai szintre süllyedt a Duna vízállása, így jelenleg a Margit híd lábánál egyszerűen körbejárhatjuk a hídpilléreket. A mérések szerint a vízszint olyan szintre került, amire három évtizede nem volt példa. Budapesten a folyó mindössze 39 centimétert ér el, ami alig 6 centiméterrel haladja meg a valaha mért legalacsonyabb vízállást.

Életem

Inkasszózni kezdték a magyar Revolut-számlákat: mire lát még rá a NAV?

Megindultak az első inkasszó kezdeményezések a Revolut-számlák kapcsán, amit több végrehajtó cég is megerősített. Ez ezt jelenti, hogy a fintech szolgáltatóknál vezetett számlák sem elérhetetlenek a végrehajtási eljárásokban. A NAV a külföldön bejegyzett bankoktól automatikusan, évente kap adatokat, amelyeket összefésül a magyar adóbevallásokkal, így a hivatal meglepően sok dologra lát rá.

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.