Régészek Észak-Malawiban, a Mount Hora lábánál bukkantak rá az eddigi legidősebb afrikai hamvasztásos sírhelyre. A lelet körülbelül 9500 éves, ami azt jelenti, hogy hatezer évvel korábbi, mint az eddig ismert legkorábbi hasonló sírhely a kontinensen.
Egy járókelő bukkant a Tisza szolnoki szakaszának közelében három urna tartalmára.
Korlátozzák a hamuszórásos temetkezést a Tiszán. Májustól változnak az engedélyezési szabályok a folyókat és a Tisza-tavat érintően.
Vörös festékkel színezett ősi csontvázakat találtak egy barlangban, ami arra utal, hogy elődeink már több mint százezer évvel ezelőtt szimbolikus temetkezési szertartásokat végeztek.
Jócskán az infláció feletti mértékben drágult a temetkezés Magyarországon.
Az emberi nem egyik sajátos szokása, hogy nem kíván nyomtalanul eltűnni a világból, génállományának továbbörökítése mellett síremlékeket állít az utókor számára. Ezeknek monumentális, sokak által ismert példái a piramisok, amiket a világ majdnem minden pontján megtalálunk. Ilyen síremlékeket hazánkban is hagytak azok a népek, akik hozzánk hasonló módon a Kárpát-medencében találtak otthonra.
A NASA január 8-án indított Holdra szállása meghiúsult, amit a navahó indiánok például egyáltalán nem bántak. A Peregrine–1 ugyanis emberi hamvakat is elhelyezett volna az égitesten, amelyet az észak-amerikai bennszülöttek szentnek tartanak.
A családfakutatást merőben megkönnyítené, ha a világ összes sírjáról létrejönne egy adatbázis, egyfajta globális digitális temető. Anyakönyvi vagy összeírás jellegű források, levéltári feljegyzések, újságcikkek kutatása mellett ugyanis a sírfeliratok is sok információt hordozhatnak. Egy cég ennek a nagyszabású feladat nemzeti prototípusának létrehozására vállalkozik.
Közel nyolcmilliárd ember él a Földön, és közel hetvenmillióan hunynak el naponta. Az életmódunk az utóbbi évek természeti változásait tekintve nem éppen a legideálisabb a bolygónk számára. Nem is gondolnánk, de még a halálunk után is növelhetjük biológiai lábnyomunkat.
Bármennyire is igyekszünk tudatos, környezetkímélő életmódot folytatni, testünk nyugalomba helyezésének hagyományos módszerei – a temetés vagy a hamvasztás – közel sem tekinthető annak. Szerencsére ma már létezik pár alternatíva az igazán elhivatott környezetbarátoknak.
Azt mondják, a temető sokat elárul egy adott nép kultúrájáról. Igaz lehet, mert temetkezési szokásaink szerte a világon nagyon eltérőek. Vannak, akik elégetik halottaikat. Vannak, akik eltemetik a testet. Mások évekkel később előveszik azokat, hogy újra találkozzanak eltávozott szeretteikkel, megint mások pedig azért, hogy más halottaknak szabadítsanak fel helyet a temetőben.
Az ókori egyiptomi temetkezési szokásokról a fáraók díszes koporsói és monumentális síremlékei jutnak eszünkbe. Egy új, szenzációs leletegyüttes azonban mást fényt vet az egyiptomi halotti kultúrára.
