Ennyit drágult egy év alatt a temetkezés: mélyen zsebbe kell nyúlni hozzá

Olvasási idő kb. 2 perc

Jócskán az infláció feletti mértékben drágult a temetkezés Magyarországon.

Mind a koporsós, mind a hamvasztásos temetés mintegy 10 százalékkal kerül többe manapság, mint egy évvel ezelőtt. A Pénzcentrum járt utána annak, mi az oka a drágulásnak. 

2024. júliusban a fogyasztói árak átlagosan 4,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, adta közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A temetési szolgáltatások majdnem az átlagos infláció több mint kétszeresével drágultak meg egy év alatt. 

Egyre drágább a temetkezés
Fotó: FrankVinken / Getty Images Hungary

Egyre drágul a temetkezés

Idén júliusban egy koporsós temetés országos átlagára 442 080 forintba került, míg egy évvel korábban csak 403 500 forintot kellett érte fizetni, az áremelkedés 9,65 százalékos volt az elmúlt év során. Még nagyobb a differencia a két évvel ezelőtti összegekhez képest, 2022 júliusában ugyanis a koporsós temetés átlagosan 326 930 forint volt, azaz manapság ennél már

Idézőjel ikon

több mint 35,2 százalékkal lett drágább ez a temetkezési forma.

A hamvasztás temetkezés is drága lett

A hamvasztásos temetések ugyan olcsóbbak, azonban az átlagárak idén júliusban 318 820 forintig emelkedtek, miközben egy évvel korábban még csak 288 680 forintba került. Egy év alatt ez 10,44 százalékos drágulást jelent. Ha pedig a két évvel korábbiakhoz, 2022 júliusához viszonyítunk, kiderül: 2 év alatt a hamvasztásos temetkezés ára 37,2 százalékkal emelkedett.

A két temetkezési forma közötti árkülönbség ezzel átlépte a 123 ezer forintot, ami egy évvel ezelőtt még csak 114 820 forint volt a különbség, 2022 nyarán azonban még 84 600 forinttal volt olcsóbb a hamvasztásos, mint a koporsós temetés.

Az inflációs drágulás miatt a temetkezéssel kapcsolatos költségek, a koporsók, urnák, a temetési szertartások, a sírhelyek, az elhunyt szállítása, és hűtése, illetve a temetői szolgáltatások és egyéb kiegészítő termékek ára is emelkedett, ezek pedig mind megjelennek a temetkezés végösszegében is. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.