Furcsa temetkezési helyre leltek: több mint 9500 éves

Olvasási idő kb. 2 perc

Régészek Észak-Malawiban, a Mount Hora lábánál bukkantak rá az eddigi legidősebb afrikai hamvasztásos sírhelyre. A lelet körülbelül 9500 éves, ami azt jelenti, hogy hatezer évvel korábbi, mint az eddig ismert legkorábbi hasonló sírhely a kontinensen.

A sírhely egy alacsony termetű, 18 és 60 év közötti nő maradványait rejtette egy, a sziklaeresz alatt található egykori máglya helyén. A tudósok úgy vélik, hogy a hőmérséklet itt tartósan meghaladta a 480-500 Celsius-fokot. A helyszínen talált 170 csonttöredék elemzése bebizonyította, hogy a tüzet hosszú ideig, nagy intenzitással táplálták.

Az ősi sírhely meglepte a régészeket

A leletek kora és jellege teljesen átírták a korábbi tudományos feltételezéseket, hiszen a hamvasztásos rítus megjelenése sokkal régebbre tehető, mint ahogyan azt a kutatók eddig hitték. A gondosan felépített máglya és a benne talált kőeszközök arra utalnak, hogy

a helyi közösség már 9500 évvel ezelőtt is rendkívül összetett és spirituális jelentőséggel bíró búcsúztató szertartásokat alkalmazott a csoportja tagjainak végső búcsúztatására.

Ez a felfedezés bizonyítja, hogy az ősi társadalmak rituális szokásai jóval fejlettebbek voltak a kontinensen, mint ahogyan azt a korábbi régészeti adatok alapján feltételezték.

Az ősi sírhely feltárása teljesen új fényben világítja meg mindazt, amit eddig az ősi temetkezési módokról tudtunk
Fotó: Amir Mukhtar / Getty Images Hungary

A temetkezés nem számított megszokottnak

A hamvasztás rendkívül ritka volt a vadászó-gyűjtögetők körében, mivel rengeteg tűzifát és munkát igényelt. Ez arra utal, hogy

Idézőjel ikon

az elhunyt nő kiemelkedő társadalmi szerepet tölthetett be, vagy halála olyan különleges jelentőséggel bírt, amely indokolttá tette ezt a hatalmas erőfeszítést.

A helyszín a temetés után sem merült feledésbe: a jelek szerint a közösség tagjai még 1200 éven keresztül visszajártak ide rituális tüzeket gyújtani. Ez azt bizonyítja, hogy a terület fontos spirituális hellyé és megemlékezési ponttá vált, így a kutatók számára mélyebb betekintést engedve az ősi afrikai társadalmak eddig bonyolultnak vélt hitvilágába.

Ha kíváncsi vagy a kiegészítőre, amely trendivé tette az embereket az ókori Rómában, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.