Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sorozatunk előző részében a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás talán legfelkavaróbb riportfotóját vizsgáltuk meg közelebbről – ezúttal még mindig a 9/11-es sorsfordító napon maradunk, és egy másik ikonikussá vált felvételre vetünk alaposan pillantást, a helyszín azonban egy Manhattantől 2000 kilométernyire található floridai kisváros, Sarasota. Az Egyesült Államok elnöke itt, egy iskolai mesefelolvasás közben értesült róla, hogy országa támadás alatt áll.
Könnyű napnak ígérkezett, végzetes dátum lett belőle
Átlagos kedd reggel volt, amikor George W. Bush elnök kíséretével megérkezett hivatalos floridai látogatásának második helyszínére, az 54 ezer fő lakosú Sarasota főként afroamerikai diákok által látogatott Emma E. Booker Általános Iskolájába, hogy megszemlélje a tanintézményt, és találkozzon a tanárokkal és a diákokkal. A kisváros természetesen felbolydult az elnöki vizit hírére, a tanulókat beleértve mindenki szeretett volna minimum egy aláírást szerezni, vagy egy közös fotót készíteni az ország vezetőjével, mindenki, a helyi médiát is beleértve, teljes készültségben állt, amikor Bush limuzinja begördült az iskola elé.
Az elnök reggel fél 9 körül annak rendje és módja szerint besétált az intézménybe, és meghallgatta az igazgató köszöntőbeszédét; Andrew Card, a Fehér Ház kabinetfőnöke (vagyis az elnök hivatalos személyi asszisztense) nem sokkal később tudtára adta, hogy New Yorkban egy repülőgép csapódott a World Trade Center egyik tornyába, azonban valószínűleg csak egy eltévedt magánrepülőről lehet szó, és semmi ok a pánikra. Bush megköszönte a tájékoztatást, és elindult az egyik osztályterembe, ahol a program szerint az olvasni tanuló gyerekek a Kiskecske című oktatómesét olvasták fel tanítójukkal közösen az illusztris vendégnek.
A mesefelolvasás épp csak megkezdődött, amikor 9 óra 5 perckor Card váratlanul az elnökhöz lépett, és a fülébe súgta: két perccel korábban a Világkereskedelmi Központ másik, déli tornyát is találat érte, szervezett terrorakcióról van szó, és az ország nyílt támadás alatt áll. A Fehér Ház hivatalos fotósa, a Pulitzer-díjas Doug Mills, aki Ronald Reagan elnöksége óta szolgálta az ország vezetőit (és szolgálja mind a mai napig, jelenleg a Joe Biden-adminisztráció megbízásában), szintén jelen volt az osztályteremben, hogy néhány jól sikerült képet lőjön a mesedélelőttről, és a lehető legjobb pillanatban kapta lencsevégre a végzetes suttogás pillanatát: Bush elnök arca látható zavarodottságot fejez ki, miközben hallgatja a megdöbbentő hírt.
Sokan kritizálták az elnököt, amiért nem pattant fel azonnal
Az elnöknek egy szempillantás alatt döntenie kellett, és tudta, PR szempontjából mély kelepcébe került: ha az osztályteremben marad, és hagyja, hogy a meseolvasás zavartalanul befejeződjön, kritikusai azzal vádolhatják, habozott, és nem cselekedett azonnal, miközben minden másodperc számított, ellenben, ha félbeszakítja a gyerekek prezentációját, és elrohan, rémületet kelthet, és felelőtlennek tűnhet a nyilvánosság szemében. Bush az első opciót választotta, további 7 borzalmasan vánszorgó percen keresztül hallgatta a Kiskecske történetét, miközben a helyi televízió kamerája végig vette őt: a felvételen jól látszik, amint az elnök kínosan próbálja megőrizni a hidegvérét, miközben gondolataiban a létező legrosszabb szituációval kell szembenéznie.
Döntéséért természetesen valóban sokan kritizálták, az ominózus videóanyag bekerült például Michael Moore Fahrenheit 9/11 című Bush-ellenes dokumentumfilmjébe is, melyben a rendező egyértelműen felelőtlen és ostoba vezetőnek igyekezett bemutatni az elnököt. A terrortámadás első számú felelőse, Oszama bin Laden Al-Kaida-vezér is úgy nyilatkozott egy videóüzenetben, a New York-i vészszituáció helyett mesét olvasó kislányokkal foglalkozó amerikai vezető habozása tette lehetővé számukra, hogy precízen és terv szerint végrehajthassák akciójukat.
Bush később azzal védekezett, nem szeretett volna pánikhelyzetet okozni az osztályban – a felolvasás végén megdicsérte a tanulókat, és arra biztatta őket, hogy gyakorolják továbbra is szorgosan az olvasást, majd emberei kíséretében az iskolai könyvtárba távozott. Összesen kb. húsz percet töltött az osztályteremben. Később kiderült, hogy Ari Fleischer, a Fehér Ház szóvivője az osztályterem átellenes végében állva észrevétlenül egy jegyzetlapot mutatott fel az elnöknek, melyre a „Még ne mondjon semmit” mondatot írta: ugyan Bush nem viselte a szemüvegét a felolvasás közben, minden bizonnyal látta a hozzá intézett jó tanácsot, és e szerint cselekedett.
A könyvtárban hosszabb késedelem után az elnök megtartotta első nyilvános beszédét, melyben a terrortámadásra reagált, közölve az ország népével a támadás tényét, és biztosítva őket, hogy a kormány azonnal cselekszik, majd gyorsan a repülőtérre hajtott. Hamarosan elindult Amerika „terrorellenes háborúja”, ezzel együtt új fejezet kezdődött a nyugati világ történelmében, mindörökre cáfolva azokat, akik úgy gondolták, a hidegháború befejeztével elérkezett a történelem vége.
