Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A világ számos pontján találunk olyan épületeket, amelyek alakjukkal pajzán gondolatokat juttatnak eszünkbe. Lássunk ezek közül néhányat.
Már az újkőkorban is állítottak őseink úgynevezett menhireket. A kelta eredetű szó jelentése „magányos kő”. Sajnos nem sok ilyen építmény (azaz állítmány) élte túl az elmúlt évszázadokat, de a franciaországi Bretagne-ban járva megcsodálhatunk még néhányat. Jelentésüket nem sikerült teljes egészében megfejteni, egyesek szerint határjelző kövek, mások az ősök lelkének szimbólumaiként tekintenek rájuk. Lehet, hogy csillagászati megfigyeléseket végeztek a segítségükkel, de az is elképzelhető, hogy az ember függőleges testtartását akarták velük szimbolizálni.
Az ókori görögök nem éppen a szégyellősségükről voltak híresek. A középületek és otthonaik bejáratánál szentélyeket (hermákat) állítottak Hermésznek, az istenek hírnökének. Ezek embermagasságú, négyszögletű oszlopok voltak, a tetejükön leggyakrabban Hermész mellszobrával, egy szakállas fejjel. Derékmagasságban pedig egy merev péniszt faragtak rá. Olyan helyeken állították őket, ahol az emberek jó szerencsét vártak, vagy el akarták űzni a balszerencsét, például útkereszteződésekben, piactéren, könyvtár mellett. Valószínűleg az ókori egyiptomiaktól merítettek ihletet, akik Min völgyistent hasonlóan, szakállas királyként ábrázolták leegyszerűsített testtel; egyik kezét felemelte, másik kezével péniszét tartotta.
Az ókori világ másik jelentős fallikus szimbóluma az obeliszk volt. Egyiptomban és Asszíriában napszimbólumként állították, emellett gyakran termékenységi szimbólumokat és a férfiasság szibólumait is rávésték. A rómaiak is számtalan, fallikus formájú tárgyat használtak (vázákat, díszeket, szobrokat), amelyek olyannyira fennmaradtak, hogy a szicíliai nők még a 18. században is előszeretettel csókolgatták ezeket a fogadalmi ajándékokat, mielőtt az oltárra helyezték volna a templomban.
A fallikus épületek a felhőkarcolók elterjedésével jelentek meg tömeges számban, elsősorban Észak-Amerikában. Természetesen manapság az építészek már nem azért terveznek a magasba törő épületet, mert a pénisz alakját szeretnék viszontlátni; tény ugyanakkor, hogy a felhőkarcolók néhány államban (Kína, Hongkong, Dél-Korea, Egyesült Arab Emírségek) a gazdasági hatalomra való törekvés szimbólumai.
Lássunk tehát a modern kori fallikus építészet gyöngyszemei közül néhányat!
Az Ypsilanti víztorony az Amerikai Egyesült Államokban, Michigan állam azonos nevű városában található. 1889 és 1890 között építették, William R. Coats tervezte a város vízellátása céljából. 1956-ig az egyetlen ilyen létesítmény volt a környéken. Lakói Brick Dicknek nevezik, és 2004-ben a Cabinet művészeti-kulturális magazin a világ legfallikusabb épületének nyilvánította.
A Colonna Mediterranea Máltán, Luqa városában található. Alkotója, Paul Vella Critien szerint egyiptomi szimbólum, kritikusai szerint azonban tagadhatatlan, hogy egy pénisz az ihletője. A műalkotás különösen XVI. Benedek máltai látogatása idején került az érdeklődés középpontjába.
A londoni 30 St Mary Axe 2004 áprilisa óta csodálható meg a brit fővárosban. A 180 méteres tornyot Norman Foster tervezte, és – alakján kívül – arról nevezetes, hogy ez az első olyan magas ház Londonban, amely a környezettudatosság jegyében újrafelhasznált és újrafelhasználható anyagokból készült. A britek gherkinnek (uborka), erotic gherkinnek, towering innuendónak (tornyosuló célzás) vagy cristal phallus (kristályfallosz) becézik az épületet, amely 2004-ben elnyerte a Cabinet magazintól a „Világ legjobb körülmetéletlen épülete” díjat.
Barcelonában, a Poblenou negyedben található aTorre Glòries, korábbi nevén Torre Agbar. A felhőkarcolót a francia Jean Nouves tervezte, és 2005-ben avatták fel. Különös alakjának kialakításában szerepet játszott a törekvés, hogy valamilyen módon utaljon a neves katalán építész, Antoni Gaudí épületeire, különösen a Sagrada Familiára, valamint a város másik jelképének számító hegy, a Montserrat sziklaképződményeire is. Alsó része hengeres, majd fölfelé összeszűkül. Teljes magassága 145 méter, szintjeinek száma 33. Szinte teljes felületét üveg borítja: összesen 4400 ablaka van, esténként pedig különböző színekben pompázik.
Jean Nouvel nem csak Barcelonában aktív: Dohában, Qatar fővárosában építették meg tervei alapján a Burj Doha nevű 238 méter magas felhőkarcolót, amely 2012-ben készült el. A felhőkarcoló külsejét tradicionális arab motívumokat ábrázoló acélháló fedi.
A Sydney-ben található Hyde Park Obelisket 1857-ben építették, és a város csatornarendszerének szellőztetését biztosítja. „Mindössze” 22 méter magas, de az ausztrálok nem szégyellik az alakját: 2014. november 7-én egy AIDS elleni felvilágosító kampány keretében óriási rózsaszínű óvszerrel borították be. Az akció olyan nagy médiaérdeklődést váltott ki, hogy azóta többször is megismételték.
