Ilyen volt az első McDonald's a Szovjetunióban: 30 ezer ember állt sorba, hogy belekóstolhasson a nyugat ízébe

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az orosz–ukrán háború miatt március elején minden oroszországi éttermét bezárta a McDonald’s, ezzel lezárult egy korszak, melynek kezdetén, 32 évvel ezelőtt eksztázisban lévő moszkvai tömegek álltak sorban, hogy megkóstolhassák a nyugati kapitalizmus jelképének számító Big Macet. Az első szovjet Meki nyitónapján tapasztalt gigantikus ostrom még az amerikai étteremlánc rutinos embereit is meglepte, egy leendő hollywoodi sztár pedig személyesen, a helyszínen nézte végig a hihetetlen tülekedést.

Jó üzleti lehetőséget szimatoltak a kanadaiak

„Két Ronalddal, Reagannel és McDonalddal is kezet ráztam” – jelentette ki a Szovjetunió utolsó vezetője, Mihail Gorbacsov, akinek regnálása alatt a ’80-as évek második felétől radikális reformok indultak meg a kommunista országban: a peresztrojka (gazdasági és társadalmi átalakítás) és a glasznoszty (politikai nyitás, nyíltság) jegyében a szovjet állampolgárok korábban sohasem tapasztalt szabadságot élvezhettek, és alaposan javult a nyugati országokkal való politikai és gazdasági viszony is. Mindennél látványosabban bizonyította az „új Szovjetunió” eljöttét, amikor 1990 januárjának utolsó napján egy igazi kapitalista ikon tette be a lábát az országba: megnyílt az első McDonald’s gyorsétterem Moszkvában.

Kígyóznak a sorok az első moszkvai Meki előtt
Fotó: Bored Panda

A hamburgeróriás keleti terjeszkedését másfél évtizedes tárgyalási folyamat előzte meg: a McDonald’s kanadai brancsának vezérigazgatója, George Cohon 1976-ban a montreali olimpia alatt találkozott a szovjet kommunista párt néhány illetékesével, és felvetette számukra az ötletet, miszerint elvinné az amerikai gyorskaják csodáját a vasfüggönyön túlra. A jó üzleti lehetőséget szimatoló burgermogul terve végül csak 1988-ban kapta meg a hivatalos jóváhagyást az SZKP – ekkor már Gorbacsov vezette – központi bizottságától, melynek nyomán elindulhatott Moszkva „lerohanása” hamburgerekkel: Cohon állítása szerint a szovjeteknek fogalmuk sem volt róla, pontosan mit is jelent egy gyorsétterem-hálózat létrehozása, ezért a kanadai fél vállalta a teljes infrastruktúra kialakítását, a brand kiépítését és még a leendő dolgozók betanítását is.

Meg kellett tanítani az oroszokat mosolyogni

Moszkva belvárosában, a patinás Puskin téren épült fel a kommunista nagyhatalom első „Mekije”, amely 2500 négyzetméteres területen foglalt helyet, és egyszerre akár 900 főt is képes volt vendégül látni, ezzel a világ akkori legnagyobb McDonald’s gyorséttermének számított. A gigászi burgerpalota alapanyag-ellátását egy külön erre a célra létesített, 35 millió dollárból felhúzott, húsfeldolgozóként, tejtermék-előállítóként és pékségként is funkcionáló üzem biztosította Moszkva közelében, melyet szögesdrót vett körül, ezért a köznyelv hamar a McGulág nevet aggatta rá.

A hatalmas étterem méretei miatt nagyszámú személyzetet igényelt: a tulajdonosok 27 ezer jelentkezőt interjúvoltak meg, akik közül végül 630 embert választottak ki, hogy az étteremben dolgozhassanak. Mai szemmel meglepő, de a leendő munkavállalóknak szigorú rostán kellett átesniük: nem csupán kiváló vendéglátói képességeknek kellett birtokában lenniük, de az oroszon kívül angolul vagy más idegen nyelveken is érteniük kellett, ezért legnagyobb számban egyetemista fiatalok közül kerültek ki.

A kiválasztottak hónapokon át tartó tréningen vettek részt, ahol többek között megtanították nekik, hogyan mosolyogjanak a vendégekre: a nyugaton megszokott kiszolgálási stílushoz képest ugyanis az orosz vendéglátóhelyek személyzete híresen „modortalannak” számított, korábban egyáltalán nem volt bevett szokás joviálisan, lelkesen fogadni az étkezni vágyókat. Az étterem (és a leendő étteremhálózat) felső vezetése szintén alapos kiképzésnek lett alávetve, Chicagóba utaztatták őket, ahol pénzügyi és egyéb szemináriumokon ismerhették meg a kapitalista franchise-modell működésének kulisszatitkait.

Jason Stathamet is meglepte a Bolsoj Makra éhes tömeg mérete

A nyitónapon, január 31-én a tulajdonosok kb. 1000 vendég felbukkanására számítottak, meglepetésükre azonban már órákkal a nyitás előtt 5000 ember sorakozott fel a Puskin téren bebocsátásra várva – az ajtók kinyitását követően a tömeg még jobban felduzzadt, a nyugati csodakajára éhes moszkvai polgárok végeláthatatlan sorokban rohamozták meg az éttermet; annak érdekében, nehogy bármilyen tettlegességig fajuló incidens történjen az „ostrom” során, a rendőrséget is kivezényelték a helyszínre. Zárásig összesen 30 ezer vendég fordult meg az étteremben, ezzel megdőlt az egy nap alatt egyetlen McDonald’sban kiszolgált emberek világrekordja, amit addig Budapest első, a Váci utcában létesült Mekije tartott, mely két évvel korábban 9100 vendéget vonzott a nyitónapon.

Tömegek várják a bebocsátást
Fotó: Bored Panda

A moszkvaiak lelkesedése lehengerlőnek bizonyult, annak dacára, hogy az akkori fizetésekhez és egy átlagos helyi étteremhez képest igencsak borsosnak számítottak a McDonald’s árai: egy Big Mac – vagy ahogyan az oroszok elnevezték, Bolsoj Mak – 3,85 rubelbe került, mely egy átlagdolgozó napi bérének felét-egyharmadát jelentette. Sokan áhítattal vetették rá magukat a nyugati életformát megtestesítő hamburgerre, sült krumplira és üdítőre, egyesek beraktároztak a menükből, hogy a családjuknak is vihessenek mekis ételt, olykor több napig tartó vonatút során cipelve magukkal a kihűlt gyorséttermi fogásokat.

Mások az eldobható műanyag kanalakat, késeket, tányérokat és papírpoharakat vitték haza ereklyeként, illetve későbbi felhasználásra, mivel még nem voltak egészen tisztában az eldobható kifejezés jelentésével. Egy leendő hollywoodi sztár, az akkoriban még profi műugrással foglalkozó Jason Statham is kilátogatott a helyszínre: a brit sportoló a nemzeti válogatott tagjaként, egy verseny miatt utazott a szovjet fővárosba, és természetesen nem hagyhatta ki a lehetőséget, hogy saját szemével lássa a vasfüggöny hamburgerek segítségével történő szimbolikus átvágását.

Szovjet katona pózol az étterem előtt
Fotó: Peter Turnley / Getty Images Hungary

Szinte rögtön érkezett a Pizza Hut is

A lelkes tömegben természetesen szkeptikusabb hangok is előfordultak: egyesek úgy vélték, a mekis kaja és a hozzá köthető étkezési, vendéglátási stílus nagyon messze áll az oroszok által megszokottól, ezért a kezdeti lelkesedés után gyors hanyatlást jósoltak az amerikai franchise számára. Nyugati elemzők azt jósolták, a szovjetek tapasztalatlansága és a két üzleti kultúra különbségei miatt a gyorsétterem-hálózat bukásra van ítélve, a tulajdonosokat helikopterrel kell majd kimenekíteni Moszkvából, mint az amerikai katonákat Saigon elestét követően Vietnámból.

A kétkedőknek nem lett igaza: a Puskin téri McDonald’s előtt még hónapokkal később is hosszú sorok kígyóztak a nyitásra várva, néhány hónappal később pedig egy másik nyugati étteremlánc, a Pizza Hut is megnyitotta első vendéglátóhelyét a szovjet fővárosban (a ’90-es évek második felében egyébként maga Gorbacsov is szerepelt egy Pizza Hut-reklámban). A második McDonald’s már a Szovjetunió felbomlása után, 1993 júniusában létesült Moszkvában, a megnyitó ünnepségen az orosz elnök, Borisz Jelcin személyesen jelent meg, hogy átvágja a piros szalagot.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.

Életem

Ezért betegesek a designer kutyák: a divatfajták egészségügyi problémái

A designer kutyák az elmúlt években hatalmas divathullámot indítottak el, a vásárlókat gyakran olyan megkapó ígéretekkel csábítják, mint a hipoallergén bunda vagy a népszerű fajták legjobb tulajdonságainak ötvözése. Ebben a folyamatban a társadalom különlegességek iránti vágya mutatkozik meg, amely az élő állatokat is képes divattermékké tenni.

Testem

Hiába diétázol, mégis hízol? Az alváshiány is akadályozhatja a fogyást

Ismerős a helyzet, amikor patikamérlegen számolod a kalóriákat, becsületesen izzadsz az edzőteremben, a mérleg nyelve mégis makacsul ugyanoda mutat – vagy ami még dühítőbb, sunyi módon felfelé kúszik? Előfordulhat, hogy a válasz a pihe-puha párnáid között rejtőzik: a krónikus kialvatlanság ugyanis szép csendben képes teljesen szabotálni minden fogyókúrás igyekezetet.

Offline

Mit jelent a nyitvatermő? Alapkvíz biológiából

A biológia alapjairól szól kvízünk – ha tisztában vagy a legfontosabb fogalmakkal, nem fog nehezedre esni kiválasztani a helyes választ kérdéseinkre. Akkor se bánkódj, ha nem sikerül olyan jól a kvíz, legalább tanultál valamit.

Testem

Nem csak az öregedés okozhat látásromlást: így hatnak a szemedre a hormonok

Ha a látásunk romlani kezd, vagy hirtelen furcsa, égő érzést tapasztalunk a szemünkben, hajlamosak vagyunk azonnal a túl sok képernyőidőre, a fáradtságra vagy szimplán az öregedés megállíthatatlan folyamatára fogni a dolgot. Azonban a háttérben egy egészen más, láthatatlan tényező is állhat: a hormonrendszerünk. A szervezetünk belső kémiai üzenethordozói ugyanis nemcsak a hangulatunkat és az energiaszintünket rángatják dróton, hanem a szemünk világát és komfortérzetét is közvetlenül befolyásolják.

Világom

Leonardo utolsó otthonából szabadtéri élménypark lett – te is kipróbálhatod a zseni találmányait

Ha meghalljuk Leonardo da Vinci nevét, a legtöbbünknek a rejtélyesen mosolygó Mona Lisa, az Utolsó vacsora című festmény vagy a firenzei reneszánsz jut eszébe. A történelem talán legnagyobb polihisztora azonban nem Itáliában, hanem Franciaországban, a Loire-völgyében töltötte élete utolsó három évét. A zseni egykori otthonából, a Clos Lucé kertjében egy interaktív, lélegzetelállító szabadtéri élményparkot hoztak létre, ahol a látogatók maguk is működésbe hozhatják Leonardo legvadabb találmányait.