A stáb és a színészek negyedével végzett a tömeggyilkos Dzsingisz Kán-film

Olvasási idő kb. 4 perc

A hódító című történelmi kalandfilm nem csupán minden idők egyik legrosszabb alkotásának számít, de szó szerint Hollywood legpusztítóbb produkciója: a filmben dolgozó színészek és stáb fele ugyanis erős valószínűséggel a forgatási helyszínen őket ért radioaktív sugárzás utóhatásaiban hunyt el.

Az 1956-ban bemutatott mozifilm a legendás mongol hadvezér, Dzsingisz Kán életét dolgozza fel, címszerepben egy igazi vadnyugati ikonnal, John Wayne-nel: önmagában ez a tény is elég lenne ahhoz, hogy minden jóérzésű producer nemet mondjon az ötletre, a különc milliárdos, Howard Hughes – akinek alakjáról Martin Scorsese készített filmet Az aviátor címmel – mégis finanszírozta a projektet. Hughes hatalmas lelkesedéssel vetette bele magát a munkába, állítólag még a filmbeli mongol rabszolganők ruháját is nagy műgonddal alakíttatta tökéletesre.

Meggyőzték őket, hogy nem lesz baj

A 193 centis, ízig-vérig amerikai Wayne műbajusszal és enyhén ázsiaira sminkelt szemekkel játszotta a 12-13. századi hadurat, de egyébként semmilyen különösebb erőfeszítést nem tett annak érdekében, hogy másféle alakítást nyújtson, mint bármelyik sheriff-szerepében, a kínosan nevetséges castingot pedig csak tetézte a borzalmasan gyenge forgatókönyv. A hódító ugyan a maga korában viszonylag sikeresnek bizonyult az amerikai jegypénztáraknál (az év 11. legtöbb bevételt hozott alkotása lett), a kritikusok azonban ízekre szedték, később pedig többször beválasztották minden idők legrosszabb filmjeinek listájára – maga Wayne is megbánta, hogy részt vett benne, mint mondta, megtanulta, hogy sosem szabad olyan szerepet választania, melynek eljátszására nem ő az alkalmas jelölt.

Az igazi bűnös élvezetnek számító kalandfilm azonban nem csak a western-sztár számára maradt kínos emlék, jóval tragikusabb módon is beírta magát a filmtörténetbe: minden valószínűség szerint ez a valaha volt legtöbb áldozattal járó produkció. A külső jeleneteket a stáb természetesen nem a mongol sztyeppén, hanem Utah államban, a St. George városához közeli sivatagos, kanyonos részen vette fel, amely 220 kilométerre, egyenesen szélvonalban terült el attól a nevadai helyszíntől, ahol az amerikai hadsereg 1951 óta a kísérleti atomrobbantásokat végezte (ennek dacára senkit sem telepítettek ki a főként mormonok lakta városból).

Hughes a forgatás előtt tisztában volt vele, hogy a terep veszélyes lehet, a szél hátán ugyanis nagy mennyiségben kerülhetett oda sugárzás, a kormány illetékesei – akikkel harcos antikommunistaként kifejezetten jó viszonyt ápolt – azonban biztosították, hogy a helyszínen történő munka semmilyen problémát nem okoz majd. A producer bízott a jó szóban, így a stáb tizenhárom hosszú hetet töltött a súlyosan radioaktív környezetben, ha pedig mindez nem lett volna elég, a külső forgatás lezárulta után Hughes 60 tonnányi homokot és földet szállíttatott Utahból a hollywoodi műterembe, hogy a belső helyszínek minél jobban passzoljanak a sivatagban felvettek részekhez.

A főszereplők mindegyikét a rák vitte el

A következő 25 évben a 220 fős stábból 94 személynél diagnosztizáltak rosszindulatú daganatot, 46 fő pedig bele is halt a betegségbe, köztük a címszerepet alakító sztár és számos kollégája is. Wayne jó barátja, a mexikói Pedro Armendáriz hét évvel később, az Oroszországból szeretettel című James Bond-film forgatása közben tudta meg, hogy gyógyíthatatlan tüdő-, és nyakrákban szenved – a szervezetét gyorsan felemésztő betegség dacára a színész rendíthetetlenül dolgozott tovább, végül azonban, amikor már nem bírta tovább a szenvedést, önkezével vetett véget életének.

A női főszerepet alakító Susan Haywarddal 1975-ben, 57 éves korában végzett a tüdőrák, a rendező, Dick Powell 1963-ban 58 évesen, a később a spagetti westernek révén világhírűvé vált Lee Van Cleef pedig 1989-ben, 64 évesen lett halálos tumor áldozata. Az erős dohányos Wayne-nél először 1964-ben diagnosztizáltak tüdőrákot, ebből akkor – fél tüdeje eltávolításával – felgyógyult, a következő évtizedben azonban kiújult nála a betegség, végül tüdő-, és gyomorrák következtében távozott az élők sorából 1979-ben, 72 évesen. Nem csak a színészek és a stábtagok, de a forgatásra kilátogató családtagok is szenvedő alanyai lettek az életveszélyes körülményeknek: Wayne egyik fiánál bőrrákot diagnosztizáltak, egy másiknak a melléből kellett rosszindulatú daganatot kioperálni, míg Hayward egyik fiát szájrákkal műtötték.

A híresen hipochonder, későbbi éveiben a világtól teljesen elzárkózó Hughes-t állítólag furdalta a lelkiismeret, amiért a rossz ómenek ellenére a utahi helyszínt választotta – a rossz nyelvek szerint mormon testőreinek tanácsára tett így – és magával a filmmel sem volt megelégedve, ezért annak minden kópiáját megvásárolta a Universal stúdiótól, hogy csak ő láthassa a filmet. Las Vegasi szállodája magányában állítólag több százszor megtekintette A hódítót, újra és újra emlékeztetve magát a kudarcra.

Egyesek fontolgatták, hogy pert indítanak a kormány ellen halált okozó dezinformáció vádjával, azonban semmilyen konkrét bizonyíték nem támasztja el, hogy valóban a forgatáson tapasztalt körülmények okozták a színészek és a stáb körében kialakult daganatos megbetegedéseket. A statisztikák szerint az amerikai férfiak körében 43 százalék a rákbetegség, 23 százalék pedig a rákban történő elhalálozás esélye (a nőknél valamivel kisebb, 38 és 19 százalék az arány), amely nagyjából megfelel a filmben közreműködők esetében történt megbetegedések és elhalálozások számának – ha ehhez hozzávesszük, hogy sokan közülük láncdohányosok voltak, máris megdől a felperesek minden esélye, hogy a bíróság az ő javukra ítéljen.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.