Az állatvilág egyes tagjainak elképesztően hosszú lehet az élettartamuk: messze meghaladja azt, amit az ember valaha is remélhet.
Míg az ember ideális körülmények között akár 150 évig is élhet, ami rendkívül hosszú időnek tűnik, addig ez csupán egy szemvillanás azoknak az állatoknak az életében, melyeknek korát évszázadokban vagy évezredekben lehet mérni. Hihetetlenül hangzik, de egyes fajok meg is állíthatják, vagy visszafordíthatják az öregedési folyamatokat. Bár a teknősök köztudottan sokáig élnek – a legöregebb példány 190 éves –, valójában kanyarban sincsenek néhány másik tengeri élőlényhez képest. Lássuk, hogy melyek a világ leghosszabb életű állatai.
1. Grönlandi bálna: 200+ év
A grönlandi bálnát a leghosszabb életű emlősként tartják számon, írja a LiveScience. Pontos élettartama nem ismert, de a példányaiban talált kő szigonyhegyek azt mutatják, hogy több mint 100 éven át kényelmesen elélnek, de koruk meghaladhatja akár a 200 évet is. Ez abból is fakad, hogy egy génmutáció révén képesek a sérült DNS helyreállítására, ami segíthet megvédeni őket a daganatos megbetegedésekkel szemben. Egy másik génjük pedig fontos szerephez jut a sejtek növekedésében és helyreállításában, illetve az öregedés lelassításában.
2. Dülledtszemű álsügér: 200+ év
Az egyik legtovább élő hal a dülledtszemű álsügér, melynek élettartamát legalább 205 évre teszik. Ezek a 97 centiméteres hosszúságúra is megnövő, barnás vagy rózsaszín külsejű halak a Csendes-óceán Kaliforniától Japánig terjedő területein élnek, ahol kisebb halakkal és garnélarákokkal táplálkoznak.
3. Folyami gyöngykagyló: 250+ év
A főként Európa, Észak-Amerika és Kanada patakjaiban és folyóiban előforduló folyami gyöngykagyló, melynek táplálékát a vízből kiszűrt élelmiszer-részecskék jelentik, elsősorban lassú anyagcseréjének köszönheti terjedelmes élettartamát. A veszélyeztetett faj legidősebb ismert egyede 280 éves volt.
4. Grönlandi cápa: 272+ év
Az Északi-sark és az Atlanti-óceán mély vizeiben honos, akár 7,3 méteres hosszt is elérő grönlandi cápáról 2016-ban a Science című folyóiratban jelent meg egy tanulmány, ami a szemszövetekből vett minták alapján állapította meg, hogy a faj élettartama legalább 272 évre tehető. Az adatokban szereplő legnagyobb példány életkorát ennél is többre, 392 évre becsülték, a kutatók kalkulációi ráadásul azt mutatták, hogy ez egészen 512 évig tolódhat ki. Még ha a számítások nem is pontosak, már a 272 év is azt jelenti, hogy a faj a leghosszabb életű gerinces a Földön.
5. Csőférgek: 300+ év
A gerinctelen csőférgek rendkívül hosszú életet élhetnek a stabil körülményeket teremtő mélytengeri környezetben. Egy, a Science of Nature folyóiratban publikált 2017-es tanulmány megállapította, hogy a Mexikói-öböl óceánfenekén élő Escarpia laminata faj egyedei gyakran 200 évig élnek, de nem példa nélküli köztük a 300 éves életkor sem. A csőférgek halálozási aránya azért is rendkívül alacsony, mert kevés természetes fenyegetéssel kell szembenézniük.
6. Sellőkagyló: 500+ év
Az Atlanti-óceán északi részéről származó sellőkagyló messze túlszárnyalja fenti édesvízi rokonát is. A faj egyik példánya, amelyet 2006-ban Izland partjainál találtak, 507 éves volt. Az egyedet Mingnek keresztelték el, miután abban az időszakban született, amikor még a Ming-dinasztia uralkodott Kínában.
7. Fekete korall: 4000+ év
A jellemzően hatalmas telepekben élő, folyamatosan szaporodó korallok életkora évszázadokban mérhető, míg a mélyebb vizekben élő fekete korallok még tovább, évezredekig élhetnek. Hawaii partjainál olyan fajokra bukkantak, amelyek életkorát 4265 évre becsülték.
8. Üvegszivacsok: 10 000+ év
A korallokhoz hasonlóan kolóniákban élő szivacsok – különös tekintettel az üvegszivacsokra – évezredekig is fennmaradnak. Az említett faj a mélyóceáni közegekben tengeti mindennapjait, és onnan kapta nevét, hogy váza az üveget idézi. A Chemical Geology című folyóiratban 2012-ben jelent meg egy tanulmány, ami egy Monorhaphis chuni fajhoz tartozó üvegszivacs korát 11 ezer évesre saccolta. Más szivacsfajok azonban még nagyobb kort élhetnek meg.
9. Turritopsis dohrnii: potenciálisan hallhatatlan
A halhatatlan medúzaként is emlegetett parányi, alig 4,5 milliméteres élőlény lárvaként kezdi életét, mielőtt a tengerfenéken megtapadva polippá alakul, amely szabadon úszó medúzákat hoz létre. A kifejlett példányok sajátossága, hogy ha sérülést szenvednek, vagy nem jutnak elegendő táplálékhoz, visszatérnek polip alakjukba, ezt pedig addig tudják ismételni, hogy megfelelő körülmények esetén (vagyis ha az éhes halak elkerülik őket) soha nem pusztulnak el.
10. Hydra: potenciálisan halhatatlan
A szintén puhatestű hydra nem produkálja az öregedés jeleit, így akár örökké is élhet. Ezek a gerinctelenek nagyrészt őssejtekből épülnek fel, amelyek duplikáció vagy klónozás révén folyamatosan regenerálódnak. Ha nem leselkednének rájuk ragadozók vagy betegségek, amiknek áldozatul eshetnek, semmi akadálya nem lenne, hogy halhatatlanok legyenek.
Ha szívesen olvasnál hasonló cikkeket, szemezgess A természet csodái című sorozatunk előző részeiből!
