Kocsma és kommunista újságíró nevét is viselte, de mindig Rózsa utca maradt – ma is az

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A Budapest VI. és VII. kerületét összekötő, Külső-Terézvárostól egészen Erzsébetvárosig (az Andrássy úttól a Rózsák teréig) haladó Rózsa utca elnevezése egyszerűnek és egyértelműnek tűnhet, az utcanév mögött azonban érdekes – és jellegzetes – történet bújik meg.

A hosszan elnyúló utca egyik, a mai Podmaniczky utcától a Király utcáig nyúló szakaszát 1838-ban – a korabeli pesti divatnak megfelelően – egy környékbeli vendéglátóhely, a Három Rózsa tiszteletére keresztelték el, kezdetben – szintén mivel akkoriban így dívott – németül, Drei Rosen Gasse névre, melyet később Három Rózsa utcára magyarítottak. 1850-ben a közterület teljes szakasza felvette a Rózsa utca nevet, amelyet 1878-ban az előző évben egyesített főváros közmunkatanácsa is fenntartott.

A majdnem száz éven keresztül háborítatlanul hagyott utcanevet 1945-ben változtatták meg, amikor a fokozatosan építkező kommunista hatalom úgy döntött, „munkásmozgalmisítja” azt: így lett a Rózsa utcából Rózsa Ferenc utca, a rejtélyes halált halt mozgalmár-újságíró emlékére. Az 1906-ban, Budapesten született, építőmérnöki diplomát szerzett Rózsa Ferenc az 1930-as évektől kezdve aktív tagja volt az illegális kommunista mozgalomnak, dolgozott a Kommunista című lap szerkesztőbizottságában, és az ő irányításával kezdődött meg a kommunista szervezetek kiépítése a szociáldemokrata pártban és a szakszervezetekben.

Rózsa (Rózsa Ferenc) utca 5. szám, a Dohány utca felé nézve (1962).
Fotó: Fortepan / Chuckyeager tumblr

A világháború kitörését követően a nyíltan háborúellenes és a fennálló rendszert kritizáló Rózsa illegalitásba vonult, 1942 februárjában átvette a kommunista párt lapja, a Szabad Nép szerkesztését, négy hónappal később agitáció vádjával letartóztatták, majd két hétre rá rejtélyes körülmények között elhunyt. Nem meglepő, hogy a háború után a kommunisták mártírnak kiáltották ki, a Rákosi- és Kádár-rendszerek idején pedig számos közterületet, Békéscsabán gimnáziumot (amely egészen 2008-ig viselte ezt a nevet), sőt, egy sajtómunkásoknak járó kitüntetést is elneveztek róla (ez utóbbit Táncsics Mihály-díjra keresztelték át).

A rendszerváltozás természetesen elsöpörte a Rózsa Ferenc-kultuszt, és a róla elnevezett közterületek is nevet változtattak: jelen írásunk tárgya 1991-ben visszakapta a háború előtt használt Rózsa utca elnevezést, de volt, ahol ennél továbbmentek – a IV. kerületi, istvántelki Rózsa Ferenc utcából például Rozs utca lett.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?