Kocsma és kommunista újságíró nevét is viselte, de mindig Rózsa utca maradt – ma is az

Olvasási idő kb. 2 perc

A Budapest VI. és VII. kerületét összekötő, Külső-Terézvárostól egészen Erzsébetvárosig (az Andrássy úttól a Rózsák teréig) haladó Rózsa utca elnevezése egyszerűnek és egyértelműnek tűnhet, az utcanév mögött azonban érdekes – és jellegzetes – történet bújik meg.

A hosszan elnyúló utca egyik, a mai Podmaniczky utcától a Király utcáig nyúló szakaszát 1838-ban – a korabeli pesti divatnak megfelelően – egy környékbeli vendéglátóhely, a Három Rózsa tiszteletére keresztelték el, kezdetben – szintén mivel akkoriban így dívott – németül, Drei Rosen Gasse névre, melyet később Három Rózsa utcára magyarítottak. 1850-ben a közterület teljes szakasza felvette a Rózsa utca nevet, amelyet 1878-ban az előző évben egyesített főváros közmunkatanácsa is fenntartott.

A majdnem száz éven keresztül háborítatlanul hagyott utcanevet 1945-ben változtatták meg, amikor a fokozatosan építkező kommunista hatalom úgy döntött, „munkásmozgalmisítja” azt: így lett a Rózsa utcából Rózsa Ferenc utca, a rejtélyes halált halt mozgalmár-újságíró emlékére. Az 1906-ban, Budapesten született, építőmérnöki diplomát szerzett Rózsa Ferenc az 1930-as évektől kezdve aktív tagja volt az illegális kommunista mozgalomnak, dolgozott a Kommunista című lap szerkesztőbizottságában, és az ő irányításával kezdődött meg a kommunista szervezetek kiépítése a szociáldemokrata pártban és a szakszervezetekben.

Rózsa (Rózsa Ferenc) utca 5. szám, a Dohány utca felé nézve (1962).
Fotó: Fortepan / Chuckyeager tumblr

A világháború kitörését követően a nyíltan háborúellenes és a fennálló rendszert kritizáló Rózsa illegalitásba vonult, 1942 februárjában átvette a kommunista párt lapja, a Szabad Nép szerkesztését, négy hónappal később agitáció vádjával letartóztatták, majd két hétre rá rejtélyes körülmények között elhunyt. Nem meglepő, hogy a háború után a kommunisták mártírnak kiáltották ki, a Rákosi- és Kádár-rendszerek idején pedig számos közterületet, Békéscsabán gimnáziumot (amely egészen 2008-ig viselte ezt a nevet), sőt, egy sajtómunkásoknak járó kitüntetést is elneveztek róla (ez utóbbit Táncsics Mihály-díjra keresztelték át).

A rendszerváltozás természetesen elsöpörte a Rózsa Ferenc-kultuszt, és a róla elnevezett közterületek is nevet változtattak: jelen írásunk tárgya 1991-ben visszakapta a háború előtt használt Rózsa utca elnevezést, de volt, ahol ennél továbbmentek – a IV. kerületi, istvántelki Rózsa Ferenc utcából például Rozs utca lett.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ne rontsd el a gyógyulást: így egyél okosan foghúzás után

A foghúzás utáni megkönnyebbülést gyorsan beárnyékolhatja a kérdés: mit szabad egyáltalán enni? Bár rutinfeladatnak tűnik, a fogeltávolítás valójában egy komolyabb sebészeti beavatkozás, ahol a gyógyulás sikere nagyban múlik azon, mi kerül a tányérunkra az első napokban.

Offline

Nyírség, Hanság, Völgység: tudod, merre vannak?

Bizonyára te is jól tudod, merre van Baranya vármegye, és a Duna-Tisza közének elhelyezkedése sem ismeretlen számodra. De vajon képben vagy Magyarország kisebb tájegységeivel is? Itt a lehetőség, hogy kvízünket kitöltve számot adj tudásodról!

Testem

Görcsöl, fáj, és túl sok? – amikor a menstruáció már nem csak „nyűg”, hanem betegség jele

A legtöbbünknek megvan az a kép, ahogy egy forró vizes palackkal a hasunkon fekszünk a sötétben, és próbáljuk túlélni az első napot. Azt tanultuk az anyukánktól, a nagyanyánktól és a biológiatanárunktól, hogy a menstruáció fáj, és kész. De mi van akkor, ha a fájdalomcsillapítók már nem hatnak, ha a ciklusunk teljesen kiszámíthatatlan, vagy ha a vérzés miatt napokra kiesünk a munkából? A szakértők szerint van egy pont, ahol a „természetes folyamat” átcsap kóros állapotba, és ezt nem szabadna annyiban hagynunk.

Offline

Tömegeket árult el ez a magyar erdő, sokaknak mégis sikerült átszökni rajta a szocializmusban

Napjainkban a kristálytiszta levegőért és az idilli túraútvonalakért járunk Kőszegre, de alig néhány évtizede ez a vidék az ország egyik legfélelmetesebb csapdája volt. A Kőszegi-hegység sűrűjében láthatatlan, pókhálószerű drótrendszerek várták a menekülőket, ahol egyetlen botlás is vörös riasztást és fegyveres határőrök megjelenését vonta maga után. De mégis hogyan vált a magyar Alpokalja a vasfüggöny egyik legszigorúbban őrzött bástyájává, és mi maradt mára a rettegés évtizedeiből?

Világom

Külön szobában alszik III. Károly és Kamilla királyné: ez a furcsa szokás oka

Károly király és Kamilla királyné magánéletének egy különös titkára derült fény: az uralkodó krónikus hátfájdalmai miatt alszanak külön hálószobában. Bár a brit királyi családban a külön alvás nem szokatlan, a pár esetében a döntés elsődleges oka az volt, hogy a király alaposan ki tudja magát pihenni éjszakánként.

Mindennapi

Ez történik, ha egy ország kifogy az üzemanyagból

Kubában már nemcsak a benzinkutaknál érződik az üzemanyaghiány. A dízel- és fűtőolaj-tartalékok kimerülése miatt Havanna egyes részein napi 20-22 órás áramszünetek alakultak ki. A kubai válság megmutatja, milyen gyorsan béníthatja meg egy ország mindennapjait, ha nincs elég energia a közlekedéshez, az áramtermeléshez és az alapellátáshoz.

Testem

Megszólalt egy magyar hantavírusos beteg: ezek voltak az első tünetei

A tavalyi évben Magyarországon összesen tíz hantavírus-fertőzést jelentettek a hatóságok. Bár a betegség viszonylag ritka, lefolyása rendkívül súlyos is lehet. A tíz fertőzött közül az egyik az őriszentpéteri Mihály Zsolt hivatásos vadász volt, aki elmesélte, miként zajlott le nála a betegség, és milyen rejtélyes tüneteket tapasztalt.