Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 20. század forradalmi újítása: fűző helyett szabad mozgás. De milyen illendő mozgásformák közül választhatott a század elején egy felvilágosult nő? És ki volt az intimtorna magyar származású kidolgozója Izraelben?
A 19. század végére a sport kifejezés már a rendszeres testgyakorlást jelentette. Az angol nőkre óriási hatással volt Mollie Bagot Stack megjelenése, aki az egészséges életmód úttörője és élharcosa lett, és 1930-ban megalapította az Angol Nők Egészség és Szépség Ligáját. Speciális női mozgáskultúrát fejlesztett ki, ami az indiai hatha jóga elemeit is magában foglalta.
Indiai tartózkodása alatt megfigyelte a szűk európai ruhát viselő és a lazább ruházatú indiai nők mozgásának különbségeit. Azt vallotta, hogy az egészség és a szépség nyelve a belső életerő és a külső ragyogás nyelve egyben. Mollie Bagot Stack 1935-ben váratlanul meghalt, de lánya, Prunella húszévesen folytatta az anyja által kifejlesztett Flexercise elnevezésű torna népszerűsítését a találó nevű szervezet, a Nagy-Britannia tökéletes lánya keretében, amelynek a mai napig több százezer híve van világszerte.
A műveltebb és módosabb középosztályi rétegekben és a társadalmi ranglétra magasabb fokain népszerűvé vált a tág értelemben vett testkultúra, bár nem elsősorban a versenyszerű sport. Ezekben a körökben lényegében evidenciává vált a testgyakorlás és az egészséges életmód összefüggése. Ennek a tudásnak az elemei a közoktatáson keresztül az alsóbb rétegeket is elérték, de a társadalomnak ezekben a szegmenseiben a szabadidő és a megfelelő anyagiak hiánya gyakrabban vált akadályává a modern testkultúra tudatos és rendszeres ápolásának. Ami a sport és a szépségeszmény kapcsolatát illeti, e téren Magyarországon nem ment végbe olyan látványos összefonódás, mint az angolszász országokban vagy a náci Németországban.
Szerzőnkről
Czingel Szilvia szabadúszó író, kultúrantropológus, évekig volt a Centropa Alapítvány munkatársa. Két könyve, a vallásnéprajzi témájú Ünnepek és hétköznapok és az oral history módszerével készült Szakácskönyv a túlélésért után nemrégiben jelent meg új könyve, A női test alakváltozatai 1880–1945. Tudását és tapasztalatát a hétköznapokra adaptálta, így jelenleg storytelling kurzusokat, városi sétákat és walking coachingot tart.
Fűző helyett női torna
A női torna fontosságát már egy 1904-ben megjelent írás is hangsúlyozta, és sürgette a női test edzését, hogy az ókori görög nő ideáljához hasonlítson. „Mert ma már nem zárkózhatunk el az elől a meggyőződés elől, hogy amidőn a nő – írta a Herczeg Ferenc által szerkesztett Új Idők hetilap szerzője – a mindinkább nyomasztóbb viszonyok következtében fölveszi az élettel a harcot, annak egyik előföltétele, hogy testileg is erős és edzett legyen, hogy ez a kemény küzdelem, időnek előtte, gyöngék módjára, le ne verje a lábáról.
A női torna általánosítása és a leánygyermek rendszeres tornásztatása zsenge korától felnőtt koráig, minden szülőnek kivétel nélkül törvényi rendeletnél fogva kötelezővé kellene tenni. (...) A mesterséges, fűző által való karcsúsításra pedig nem lesz szükség, mert ennek a trainingnek végeredményben az a hatása is lesz, hogy az elhizás ki lesz zárva, mert az erre való hajlam, a sok testi mozgás folytán, már csirájában elfojtatik. A nőnek felnőtt korában lesz izma és vére és nemcsak mint most, túlnyomó részben vér helyett hája, izom helyett elpuhultsága.
A végeredmény pedig: a fűző teljes háttérbe szorítása lesz és a reformruhának térfoglalása a nő plasztikusan szép alakját és testileg egészséges, edzett voltát fogja jelenteni. (...) Ilyenformán kell a nőnek regenerálódnia, hogy az ókori görög nő eszményét megközelítse” – zárta gondolatait a hetilap St. I. monogrammal publikáló szerzője, aki Sebestyénné Stetina Ilona lehet.
A modern magyar női testkultúra nagyasszonyai
A modern női mozgáskultúra jeles magyar képviselői, mint Szentpál Olga, Dienes Valéria, dr. Madzsarné Jászi Alice és Kállai Lili, nők tömegei számára olyan módszert dolgoztak ki, amely a mozgásélményt örömforrássá tette, követve nemzetközi irányzatokat is. Jászi Alice 1912-ben nyitotta meg az amerikai Bess Mensendieck gyakorlatait alkalmazó hölgytornaiskoláját, ahol tanítványait az egészség, a szépség és a női báj harmóniájának megteremtésére oktatta.
Az 1920–30-as években nagy népszerűségnek örvendett a Jászi Alice vezette iskola, amelynek sajátossága épp a speciális női testkultúra kialakítása, a női test fizikai, pszichés és társadalmi jelentéseinek felismerése volt. Jászi Alice Berlinben tanult, majd a norvégiai Loftusban, a Mensendieck-féle női testkultúra intézetek egyikében szerzett diplomát. Női testkultúrájának alapja az anyaságra való felkészülés volt, amely szerinte csak egészséges és szép, valamint lelkileg szabad testben valósulhat meg. Budapesten Berczik Sára táncpedagógus tornája is népszerű lett, ő 1932-ben iskolát is nyitott.
Gabriella Steiner tornamódszere a női hormonháztartásért
A női testkultúra ápolói-fejlesztői közül az egyik legkülönlegesebb mozgásformát, amely a női menstruációs ciklust és a termékenységet vette célba, egy magyar asszony fejlesztette ki. Az ő tornája nem a test lefogyasztását tűzte ki, hanem egészen máshogy segít a nőiesség megerősítésében. Az Aviva-torna története a második világháborút megelőző időszakig nyúlik vissza. Aviva Gabriella Steiner 1930-ban született Budapesten Fazekas Gabriella néven. Kisgyermek kora óta élete középpontjában – hasonlóképpen a szüleihez – a sport állt. Szülei a korban még különcségnek számító vegetárius, természeti törvényeket betartó életmódot éltek, akik a mozgásterápiában láttak minden gyógyító erőt.
Amikor ötévesen súlyos beteg lett és magas láza miatt életveszélyes állapotba került, a szülei mozgással gyógyították meg. A polgári iskola elvégzése után a Lipták Villában működő Krausz Hilda Magyar–Angol Leánynevelő Intézet tanulója lett, ami később Magyar Zsidó Leánynevelő Intézet néven működött. A magas színvonalú oktatásnak köszönheti, hogy megtanult németül és héberül, de tanult itt zenét, táncot és művészettörténetet is. Egy ideig itt, majd segítő családoknál rejtőzködött a német megszállás alatt. Bár ő maga túlélte a holokausztot, a szülei odavesztek Auschwitzban.
A háború után a 16 éves kamaszlány árvaként érkezett Palesztinába. A bentlakásos iskolában balettozni kezdett, és Gertrud Krausnak, az Izraeli Opera tánctanárnőjének lett a tanítványa. A Tel-Aviv-i Operaházban táncosnőként lépett fel, majd tanári diplomát szerzett a testnevelési egyetem gimnasztika szakán, emellett anatómiát és fizikoterápiát is tanult az orvosi egyetemen. Egy gyermekbénulás-járvány után mozgásterápiával segített a lebénult gyerekeken, akiknek az állapotán legalább részben javítani tudott.
„A fizikoterápiás klinikán dolgoztam – emlékezett később erre az időszakra – (…), és felfedeztem, hogyan lehet működtetni majdnem tökéletesen megbénult izmokat is, ha még egy zsiger él, meg lehet mozdítani azt, és ezáltal az egész izomcsoportra lehet hatni.”
Gabriella Steiner célja az volt, hogy a mozgással hatni tudjon a kismedence izmaira, a fogamzásgátlásra, a női funkciók tudatos kezelésére és a női betegségekre. Huszonnyolc éven át dolgozta ki a módszerét, amely a női ciklus szabályozását segíti elő, illetve nőgyógyászati betegségek és meddőség kiegészítő kezeléseként is alkalmazzák.
Az Aviva torna Magyarországon is egyre népszerűbb, számos helyen lehet már a tornát elsajátítani és gyakorolni. Olyan természetes módszerré nőtte ki magát a nőiesség megtartására, amely a hormonháztartást, a menstruációs ciklust, a termékenység és a nemi egészség támogatását speciális tornával befolyásolja, olyannyira, hogy az Aviva módszernek köszönhetően született babák száma egyre nő.
