Szófejtő: Mi az a kesztyűbe dudálás, és miért tanítanak meg rá?

Olvasási idő kb. 2 perc

A Szófejtő mai cikkéből kiderül, miért olyan rossz dolog kesztyűbe dudálni, hogy ezzel fenyegetünk másokat.

„Megtanítalak kesztyűbe dudálni!” – mondjuk mérgünkben annak, aki alaposan felbosszantott, rosszat tett velünk, és szeretnénk alaposan ellátni a baját. De vajon mi az szörnyűség, amit kilátásba helyezünk számára, és miért olyan kellemetlen a kesztyűbe dudálás? A közismert szólás először a 18. századból maradt ránk írott formában – magyarázza O. Nagy Gábor –, és egyes nyelvjárásokban a dudál helyett a fütyül kifejezést használták régebben.

A legelterjedtebb magyarázat szerint a vaskesztyű a régi kínzóeszköz, a hüvelykszorító tréfás elnevezése. A vasból készült szerszámot a vallatott személy hüvelykujjára tették és addig csavarták egyre szűkebbre, amíg az illető vallomást nem tett. A megkínzottak természetesen embertelen kínokat éltek át, ész nélkül sírtak, ordítottak a fájdalomtól – Csefkó Gyula nyelvészprofesszor szerint a népnyelv ezt hívta „dudálásnak” és „fütyülésnek”.

A színházi nézőtéren megtanítják egymást kesztyűbe dudálni: az ok ismeretlen.
Fotó: John M Lund Photography Inc / Getty Images Hungary

Egy másik – kevésbé ismert – elmélet úgy véli, a kifejezés a német nyelvből került át a magyarba, mégpedig egy idehaza is ismert német népmesének köszönhetően. A mesében egy juhász furulyájával annyira megszelídít egy sárkányt, hogy a bestia maga is meg akar tanulni játszani a hangszeren: ehhez azonban – mondja a ravasz juhászfiú – arra van szükség, hogy a sárkány ujjai laposabbak legyenek. A fiú belevágja egy fába a fejszéjét, szétfeszíti a fát, és ráveszi a sárkányt, hogy ujjai lapításának végett bedugja a kezét a hasítékba – amikor azonban kiveszi a fejszét a fából, a fa olyan erővel csapódik össze, hogy még a pórul járt sárkány sem képes kiszabadulni belőle.

A mesének létezik olyan változata, amelyben a fenevad nem furulyázni, hanem dudálni szeretne megtanulni, a kesztyű pedig tréfásan a sárkány kezét összeszorító fahasítékra utalhatott a német népnyelvben. Ez a magyarázat azonban inkább csak feltevés, mintsem bizonyított összefüggés, miként arra sincs kielégítő bizonyíték, hogy a hüvelykszorítót tényleg kesztyűnek hívták volna őseink. Ami biztos, hogy semmi jóra nem számíthat az, akit kesztyűbe dudálással fenyegetnek meg.

Ha érdekel egy-egy szó, kifejezés vagy szólás eredete, olvasd el sorozatunk előző részeit is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.