Mindig azon töprengtél, honnét kaphatta a nevét kedvenc zenekarod? Vajon tényleg a legfurcsább névválasztással lehet befutni? Milyen titokzatos sztorik bújnak meg egy-egy bandanév mögött? Sorozatunkban megtalálod a választ.
A ’90-es, 2000-es évek egyik legsikeresebb zenekara a pop-punk műfaj berobbanásában fontos szerepet játszó Green Day, akiknek népszerűségét többek között a George W. Bush elnök politikájának beszóló American Idiot album betonozta be. De vajon mi is pontosan az a „zöld nap”? Spoiler: a névnek semmi köze a környezetvédelemhez.
A bandát 1986-ban, az észak-kaliforniai Vallejóban alapította az akkor mindössze 14 éves Billie Joe Armstrong énekes-gitáros és Mike Dirnt basszusgitáros, akikhez nem sokkal később John Kiffmeyer dobos csatlakozott. A Sweet Children (Édes gyerekek) névre hallgató tinipunk-formáció a következő évben már jelentős sikereket ért el a helyi koncertszcéna berkein belül, minek köszönhetően szerződtette őket a Lookout! Records független kiadó. Az 1989-ben megjelent bemutatkozó EP borítóján viszont már a Green Day név olvasható. A névváltoztatás oka, hogy működött egy Sweet Baby nevű zenekar is Kaliforniában, és a Sweet Baby és a Sweet Children könnyen összekeverhetőnek tűnt.
Armstrong a banda egyik korai száma, saját szerzeménye nyomán választotta az új elnevezést. A Green Day, vagyis „zöld nap” a San Francisco környéki szlengben azt az állapotot jelenti, amikor egész nap marihuánát szív az ember, ezért semmi hasznosat sem csinál, csak betépve fetreng. Az ominózus dalt a frontember saját, hasonló élménye ihletésére írta, amikor egy ízben a Berkeley Egyetem campusán „lazult”. Egy másik történet szerint a tagok éppen a Szezám utcát nézték beszívva, amikor az egyik szereplő, Ernie felkiáltott: „Today is a green day!” (kb. „Szép zöld nap a mai!”) – és a mondat kétértelműségét annyira viccesnek találták, hogy azonnal elhatározták, ez lesz a füvezésről szóló daluk címe, majd a banda neve.
Egy évvel később megjelent első, 1991-ben pedig második nagylemezük, ez utóbbi (Kerplunk) már 50 ezer példányban kelt el az USA-ban, az állandóan turnézó zenekar pedig Európába is eljutott, és immár jelentős kiadóvállalatok versengtek azért, hogy szerződtethessék őket. Kiffmeyer idővel kivált a formációból, helyét a német születésű Tré Cool vette át, aki máig a dobok mögött ül. Az 1994-es harmadik nagylemez, Dookie világszerte 15 millió példányban fogyott el, hét országban került fel az albumlistákra és elnyerte a legjobb alternatív zenei LP-nek járó Grammy-díjat – ezzel minden idők egyik legsikeresebb pop-punk lemezének számít.
Hasonló sikert legközelebb a 2002-ben megjelent American Idiot tudott elérni, amely nyílt kritikát fogalmazott meg Bush elnök külpolitikájával és az iraki háborúval szemben. A concept albumként megírt lemez egy kiábrándult alsó középosztálybeli kamasz, Jesus of Suburbia (vagyis Kertvárosi Jézus) összefüggő történetét meséli el. (Az album leghíresebb dala, a Wake Me Up When September Ends a közvélekedéssel ellentétben nem a szeptember 11-i terrortámadásra, hanem Armstrong édesapjának halálára utal.) A lemez sikere – 14 milliós eladott példányszám, számos országban platinalemez – új lendületet és hírnevet adott a zenekarnak, és még rockopera is készült belőle, sőt a filmadaptációt is évek óta tervezik.
A trió azóta is aktív, legutóbbi nagylemezük (Father of All Motherf..kers!) tavaly februárban jött ki, 2015-ben a Rock ’N’ Roll Hírességek Csarnokába is beválasztották őket. Az időközben a punktól egyre inkább eltávolodó, pop-rock felé mozduló Green Day nemcsak nagyszámú rajongót, de ugyanennyi kritikust is szerzett magának az évtizedek során, akik gyakran azzal vádolják őket, hogy elárulták a punk műfajt, és a lázadás helyett a kommersz sikerek, a közérthetőség és a slágergyártás mellett tették le voksukat.
Ha elmerengtél már más zenekarok nevének eredetén is, kövesd sorozatunkat! Legutóbb a ZZ Top nevének eredete után nyomoztunk.
