Mi köti össze a homokot, a kendert, a prostituáltakat és a magyarság két legfontosabb nemzeti költeményét? Egy utca Pest nem éppen legkedveltebb részén.
A VIII. kerületben, a Népszínház utca és a József utca között található Auróra utca nem éppen előkelő történetéről ismert – a sokáig az alvilági és félvilági elemeket vonzó közterület meglepően sokszor váltott nevet az 1700-as évek óta. De mai elnevezése a közhiedelemmel ellentétben nem az orosz Auróra cirkálóra utal.
A mai Auróra utca őse legelőször egy 1785-ös keltezésű térképen ismerhető fel, egy néhány évvel későbbi térképen pedig Große Sandgasse, vagyis Nagy Homok utca névvel utalnak rá. Az 1830-as években átnevezték Hanfgasséra, azaz Kender utcára, ugyanis ekkor a Homok utca nevet már egy másik, innen nem messze található közterület viselte. A név sokáig megmaradt, a kiegyezés után már magyarított formájában hivatkoztak rá, mindazonáltal a Kender utca említése nem ébresztett éppen kellemes asszociációkat a pestiekben, a hely ugyanis a körúttól legtávolabb eső, legalacsonyabb rangú utca volt, ahol prostituáltak kínálták szolgáltatásaikat az arra tévedőknek.
A 39. szám alatt működtette nyomdáját a munkásmozgalmi aktivistaként, ellenállóként és eszperantistaként közismert Szalay Sándor, akinek javaslatára 1946-ban a kerület vezetése megvált a rossz emlékű Kender utca elnevezéstől és Eszperantó utcára keresztelte át a közterületet. Az új név azonban nem maradt meg sokáig: hét évvel később szintén Szalay javaslatára – aki ezzel elébe ment az esetleges visszakeresztelési kísérleteknek – Auróra utcára változtatták az Eszperantó utca nevét.
Az elnevezés ugyan a közhiedelem szerint az októberi forradalomban kulcsszerepet játszó Auróra cirkálóra utal, Szalay névötlete azonban valójában a reformkor híres irodalmi évkönyvének, az 1822 és 1837 között kiadott Aurorának állít emléket. A Kisfaludy Károly, majd Bajza József szerkesztette Aurora a német nyelvű almanachok kiszorítására jött létre, és fontos szerepet játszott a hazai irodalom népszerűsítésében és Pest irodalmi központtá válásában: az évkönyvben évről évre megjelentek többek között Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Kazinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel, Vajda Péter és Czuczor Gergely munkái. A szerkesztők a nemzeti romantika stílusirányzatát tartották követendőnek, de a történelmi témájú, múltidéző epikus művek mellett a realisztikus novellák, népdalok, vígjátékok is teret kaptak az évkönyvben. Az Aurora hasábjain jelent meg először nyomtatásban a Himnusz és a Szózat is.
Az Auróra utcában egészen az 1960-as, ’70-es évekig álltak a századfordulón emelt bérházak, melyeknek alagsoraiban kisipari üzemek működtek, ezek lebontása után orvosi szakrendelő, illetve a Vám- és Pénzügyőrség iroda- és lakóháza épült az utcában. Napjainkban továbbra is itt működik a NAV egyik irodája, de itt található a Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központ és az Auróra közösségi tér is. Az utca északi végénél, a Népszínház utcánál megáll a 28-as és a 37-es villamos, de 4-es metróval a II. János Pál pápa térnél leszállva is könnyen megközelíthető a helyszín.
Érdekel az utcanevek története? Kísérd figyelemmel Térfigyelő sorozatunkat, amelynek előző részében annak jártunk utána, hogy mi köze a Belgrád rakpartnak Belgrádhoz.
