Még mindig sokan hiszik, hogy azt a bizonyos budai csomópontot a nagy német zeneszerzőről nevezték el, de más variációk is születtek már az ügyben. Pedig a megoldás elég egyszerű.
A XI. és XII. kerület határán, a Sas-hegy és a Gellérthegy közötti katlanban található forgalmas közlekedési csomópont nem csak az autóforgalom szempontjából jelentős: a 17-es és a 61-es villamos és számos buszvonal megállója is, továbbá itt található a Kongresszusi Központ, a Novotel Budapest Congress szálloda és a Gesztenyés-kert. A BAH-csomópont a tévhittel ellentétben nem Johann Sebastian Bach után kapta nevét, bár voltak kezdeményezések az átnevezésére.
A csomópont neve egyszerű rövidítés, ugyanis három út, a Budaörsi út, az Alkotás utca és a Hegyalja út találkozásánál található – ezek kezdőbetűit kapcsolták össze az élelmes névadók. A környék közlekedésének átalakítása 1964-ben, az új Erzsébet híd átadásával kezdődött, miután elődje a világháborúban elpusztult. Három évvel később irányonként kétsávosra szélesítették a Hegyalja utat az Alkotás út és a Döbrentei tér közötti szakaszon, 1972-re pedig az Alkotás út és a Villányi út kiszélesítése is megtörtént: előbbi irányonként három-, utóbbi kétsávos lett. A felüljárót azonban csak 1976-ban adták át, a BAH-csomópont ekkor nyerte el mai formáját.
A felüljárót már egy évvel később át akarták nevezni, Radnai Lóránt építészmérnök javasolta a városatyáknak az Alkotás híd nevet, de az ötletből nem lett semmi. Johann Sebastian Bach először 1985-ben került a képbe, amikor a jogász és közíró Del Medico Imre felvetette, hogy a leghíresebb barokk zeneszerző születésének háromszázadik évfordulója alkalmából adományozzák a Bach-csomópont nevet a területnek. A kérdés másfél évtizedig napirenden maradt, végül 2000 májusában döntött úgy a Fővárosi Közgyűlés, hogy meghagyja a csomópont eredeti nevét, amely azóta sem változott.
Érdekel az utcanevek története? Kísérd figyelemmel Térfigyelő sorozatunkat, amelynek előző részében a Cházár András utca névadójának kilétét fedtük fel.
