Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Térfigyelő sorozatunkban ma népszerű esküvői helyszínre, egyben a környékbeli kicsik kedvenc játszóterére, a II. kerület egyik büszkeségére látogatunk el, amit már nem is térnek, hanem ligetnek hívnak.
Budapest II. kerületében, a Margit körút és a Keleti Károly utca találkozásánál található a Mechwart liget. A 4-es, 6-os villamos útvonalán fekvő parkosított tér közelében található a kerületi önkormányzat és a Központi Statisztikai Hivatal épülete. A liget a nevét a magyar villamosipar elindítójáról és felvirágoztatójáról, Mechwart András gépészmérnökről kapta.
Andreas Mechwart a bajorországi Schweinfurtban született 1834. december 6-án. Családja szűkös anyagi helyzete miatt az állami iskola elvégzése után egy lakatosmester mellé került inasnak. Lakatos vizsgamunkájaként egy új zárat készített, amely annyira jól sikerült, hogy a városi elöljáróságok figyelmét is felkeltette, és ösztöndíjjal az augsburgi politechnikumba küldték Mechwartot, ahol kitűnt diáktársai között szorgalmával és tehetségével. 1855-ben megszerezte a mérnöki oklevelet, ezután egy nürnbergi gyárban vállalt munkát, ahol hidakat, vasúti kocsikat és malomalkatrészeket gyártottak. 1859-ben egy baráti meghívásnak eleget téve Budára látogatott, ahol egy véletlen szerencse az egész életét megváltoztatta. Barátja, Eichleiter Antal ugyanis bemutatta őt főnökének, Ganz Ábrahámnak. A Ganz gyár tulajdonosa megkedvelte a fiatal mérnököt, és felügyelői állást ajánlott neki üzemében, mely akkor még főként vasúti kocsikerekek öntésével foglalkozott.
Mechwart számos újítást, javítást és műszaki észszerűsítést vezetett be, a kis gyár pedig – a magyar vasútipar felfutásával – folyamatosan fejlődött. 1865-től Ganz az üzem vezetésének egy részét is Mechwartra bízta, ami ekkor már öntödéből, gépműhelyből, lakatos-, kovács- és mintaasztalos műhelyből állt. A tulajdonos 1867-es halála után a részvénytársasággá alakult Ganz-vállalatban Mechwart műszaki igazgató lett, 1874-től pedig negyedszázadon át vezérigazgatóként irányította a céget. Hamar felismerte a rohamosan fejlődő elektrotechnika jelentőségét, 1878-ban Budán megalapította a Ganz-gyár villamossági osztályát, ahonnét világszínvonalú fejlesztések kerültek ki. Olyan nevek dolgoztak Mechwartnak, mint Bláthy Ottó, Déri Miksa, Jendrassik György és Kandó Kálmán. A titokzatos szerb feltaláló, Nikola Tesla is a Ganz-gyárban kezdte karrierjét, de a gyár termékei voltak a Diesel-motort felülmúló Jendrassik-motorok is.
Mechwart feltalálóként és üzletemberként is kiváló tehetségről tett tanúbizonyságot. Alapelve az volt, hogy nem szabad megragadni a bevált sablonoknál, hanem folyamatosan önálló technikai megoldásokkal kell előrukkolni. Tervezőmérnökként főként a malomipar tökéletesítéséhez járult hozzá, emellett az ő nevéhez fűződik a forgóeke, az ún. Mechwart-féle oldható tengelykapcsolók és a villamos fadöntő gépek is. Vezérigazgatóként Mechwart ügyes döntéseket hozott, gyárvásárlásokkal, külföldi terjeszkedéssel, fiókvállalatok létrehozásával egész vállalatbirodalmat hozott létre: megvásárolta például a pesti vagongyárat is. Az 1890-es években a Ganz-vállalat már több mint hatezer embert foglalkoztatott. Mechwart egész életében példás humanista szemléletről tett tanúbizonyságot, munkásainak életkörülményeit szociális intézményekkel, jó orvosi ellátással és segélyegylettel igyekezett javítani. Aktív társasági életet élt, és nagy hangsúlyt fektetett a műveltség, különösen a magyar kultúra szeretetére. Ő maga magyarosította a nevét Mechwart Andrásra.
1899-ben nyugdíjba vonult, ugyanebben az évben Ferenc Józseftől nemességet kapott, és felvehette a Belecskai előnevet. Budapesten halt meg 1907. június 14-én, 72 éves korában. Az egykori Ganz-öntöde közelében található Mechwart téren 1913-ban egész alakos szoborcsoportot avattak emlékére (Strobl Alajos munkája). A szoborcsoport a második világháborúban megsérült, ezért lebontották, helyére egy mellszobor – Kocsis András szobrászművész alkotása – került. 2001-ben emlékszobát hoztak létre tiszteletére az Országos Műszaki Múzeumban, 2005-ben pedig kisbolygót neveztek el róla.
Ha érdekel, hogy kiről-miről neveztek el egyes pesti utcákat, tereket, akkor kövesd Térfigyelő rovatunkat! Az előző részben annak jártunk utána, hogy ki volt Petzval József:
