Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Mi jut eszedbe a szakállról? Törpapa? A férfiasság? A borotválkozás? Az biztos, hogy a verekedéshez nemigen szoktuk kötni, márpedig a tudomány szerint kellene.
Az arcon növő szőrzetnek sokféle funkciója van: véd a napsugárzástól, télen melegít, nyáron hűt, hidratált marad alatta a bőr, a sokféle stílus pedig lehetővé teszi, hogy a férfiak változtathassanak a külsejükön. Az ókori Egyiptomban a magas pozíciót jelképezte, és vörösre festve, kigöndörítve hordták, míg Kínában az erő és a bátorság szimbólumaként viselték. A bibliai alakok is hosszú szakállt hordtak, és azok, akik tartják magukat a Mózes könyvében leírtak szó szerinti értelmezéséhez, ma sem nyírnak bele arcszőrzetükbe. A remeték más okból nem nyiratkoznak: szakálluk jelképezi a világtól való elvonulásukat, míg Magyarországon pont fordítva alakult: az 1500-as években csak az a férfi növeszthette meg teljes arcszőrzetét, aki már házasember volt. A történelem során a szakáll a politikai hovatartozást is kifejezte, gondoljunk csak a Kossuth-szakállra.
Véd a rivális hímek ellen
Charles Darwin azonban új szintre emelte a szakállról történő elmélkedést. Megfigyelései szerint a hím oroszlánok sörénye védelmet jelent a torok támadása esetén. Darwin úgy vélte, ugyanezt a funkciót látja el a férfiaknál az arcszőrzet: ahogy a riválisok a nőstényekért, a területért, a zsákmányért harcolnak, fontos védelmet jelent a szőrzetük. Egy új tanulmány részben megerősíti Darwin elméletét, és azt állítja, a szakáll az arcra, állkapocsra mért ütés jobb kivédését is szolgálja.
Arra vagyunk tervezve, hogy üssünk?
A tanulmányban azt állítják, hogy ökleink alakja, arcunk formája mintha mind arra lennének tervezve, hogy ütéseket adjunk és kapjunk. Talán emiatt képviselte szinte minden esetben a szakáll a férfiasságot és az agresszivitást. Az elméletet annyira komolyan vették, hogy le is tesztelték. Miután azonban olyan tesztalanyok finanszírozására nem kaptak pénzt, akik tudományos céllal hagyták volna laposra veretni magukat, építettek egy emberi fejet formáló bábot, és annak vittek be ütéseket egy tompa tárggyal. A bárányszőrrel borított műemberállkapcsok 37 százalékkal több energiát voltak képesek elnyelni, szemben a levágott szőrű mintákkal, ráadásul a támadásoknak csupán 45 százalékában törtek el – a szőrtelen modellek szinte minden ütésnél elrepedtek. A kutatók szerint a szőrzet lelassítja az állkapocs felé ártó szándékkal érkező tárgyakat, testrészeket, és így kibírhatóbbá válik az energia elnyelése, csökken az ütési erő, nagyobb eséllyel marad talpon az ember.
A ritkás pofaszakállal nem megyünk sokra
Ugyanakkor ha ez az elmélet száz százalékban igaz lenne, akkor a szakállas MMA-harcosoknak mérhetően sikeresebbnek kéne lenniük borotvált társaiknál, márpedig ez nincs így. Ezért a tanulmány szerzői sietnek leszögezni, hogy nem állítják, hogy az arcszőrzet teljes védelmet jelent a KO-tól. Szakállasaknál azonban ritkábban reped fel a bőr és törik el az arccsont. Ráadásul a tesztelések során sűrű báránygyapjút helyeztek a műállkapcsokra, s kevés férfi mondhatja el magáról, hogy olyan egyenletesen sűrű arcszőrzettel áldotta volna meg az ég.
