Kik azok a harminckettesek, akikről a Harminckettesek terét elnevezték?

A Harminckettesek tere a VIII. kerület ismert része, mely a Nagykörúton, a Corvin-negyed és a Csarnok negyed határán fekszik, ismert megállója többek között a 4-es, 6-os villamosnak. Nevét a Mária Terézia által alapított és az első világháború végéig létező 32. honvéd gyalogezredről kapta, mely Budapest háziezredeként szolgált.

gyalogezred felállítására az 1740-es osztrák örökösödési háború idején került sor. A porosz és bajor seregek jelentős területeket szereztek meg Ausztriától, ezért a királynőnek szüksége volt a magyar rendek támogatására. Az 1741-es pozsonyi országgyűlésen a rendek képviselői kardjukat kivonva „életüket és vérüket” ajánlották fel Mária Teréziának. Az újonnan megalakult, eredetileg a Felvidéken működő gyalogosezred parancsnoka, gróf Ghymesi Forgách Ignác alezredes után kapta az első nevét, de ezt később a 32-es hadrendi számra változtattak. A Forgách-ezred már a következő évben, a felső-osztrák Obernbergben átesett a tűzkeresztségen, később több más csatában is hősiesen helytállt.

Mária Terézia halála után az ezredet Pestre és a környező vármegyékbe helyezték át, ahol a harminckettesek a város (később pedig az egyesült Budapest) házi ezredeként szolgáltak. Részt vettek az 1848–49-es szabadságharcban és az első világháborúban is. Az 1890-es évektől Ferenc József császár engedélyezte, hogy az ezred felvegye alapítója, Mária Terézia nevét. Az I. világháborúban többek között az olasz fronton, Montellónál bizonyították bátorságukat, de az ezred súlyos veszteségeket szenvedett a világégésben. A megmaradt katonák 1918 novemberében érkeztek haza. Az őszirózsás forradalom után a harminckettes ezred megszűnt császári és királyi ezredként működni, de továbbra is megmaradt, karhatalmi feladatokat kapott. A trianoni békeszerződés után feloszlatták az egységet, a Horthy-korszakban a megmaradt harminckettesekből és más ezredek katonáiból megalakították az 1. Magyar Királyi Gyalogezredet.

József körút és a Harminckettesek tere a Baross utcából nézve, 1956
József körút és a Harminckettesek tere a Baross utcából nézve, 1956Fotó: Nagy Gyula / Fortepan

A ’20-as évektől kezdve aktívan szorgalmazták az egykori gyalogezred volt katonái a harminckettesek emlékének megőrzését. 1933. május 14-én Horthy Miklós kormányzó leplezte le a Józsefváros központjában álló, addig névtelen téren Szentgyörgyi István szobrászművésznek a harminckettes ezred és annak hősi halottjai előtt tisztelgő, világháborús honvédot ábrázoló alkotását. Ezzel együtt a közterületet átkeresztelték Harminckettesek terére, és azóta ezt a nevet viseli. Szentgyörgyi szobra

A cikk az ajánló után folytatódik

Mondd meg te, melyik az ország legjobb fejlesztő kezdeményezése!

 

Mától mindenki számára elérhető az Edison100: az a 100 innovatív és jövőbarát
kezdeményezés, amelyek óvodások és iskolások jövőben kritikus tudását és készségeit
fejlesztik iskolai kereteken túl 2020-ban. Idén szülők jelölték a gyerekeket fejlesztő szervezeteket, és a 440 jelölés feldolgozása és szűrése után végül szakmai zsűri választotta ki azt a százat, akiket most bemutatnak a szülőknek. Az Edisonplatform kiemelt célja, hogy hiteles iránytűként segítsen a szülőknek, akik keresik a lehetőségeket a gyerekeik
fejlesztéséhez, és szeretnének tudatosan készülni a jövőre. 

A lista szereplői közül saját kategóriájában legkiemelkedőbbeket augusztus 26-án díjazzák, emellett augusztus 6-tól közönségszavazás is indul, hogy kiderüljön, a szülők és pedagógusok véleménye szerint, melyik kezdeményezés érdemes a közönségdíjra. Szavazz te is a szerinted legkiemelkedőbb kezdeményezésre!

Tovább a szavazásra!

Promóció

túlélte a második világháború pusztítását és máig látható a téren, rajta az ezred leghíresebb ütközeteinek helyszíne és dátuma, és a Vitam et sanguinem!, vagyis Életünket és vérünket! felkiáltás. A kompozíció a katonát éppen egy nyeles gránát eldobása közben ábrázolja. A talapzat oldalán domborművek láthatók, melyek szintén a magyar nemesek említett felajánlását, illetve a világháborúba induló katonákat ábrázolják.

A második világháború vége felé a Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány a frontról hazaérkező 6. Kerületi Parancsnokság állományából létrehozott egy négy századból álló, 250 fős zászlóaljat, mely később Budapestre került, parancsnokságát pedig Maléter Pál őrnagy látta el. 1946 októberében ebből az állományból létrejött a Budapesti Őrzászlóalj, melyre főként díszelgési feladatokat bíztak. A rendszerváltást követően az ezred visszakapta a harminckettes hadrendszámot, és hivatalosan Budapest Őr- és Díszezred néven működött tovább. A hadsereg 2007-es átszervezési reformját követően az ezred megszűnt, de két zászlóalja, a dísz- és a rendész-zászlóalj továbbra is változatlan szerepkörrel működik.

A múlt heti Térfigyelőt olvastad? Akkor a Vérmező elnevezésének nyomába eredtünk:

Mustra

Kérjük, támogasd munkánkat te is azzal, hogy engedélyezed a hirdetések megjelenítését az oldalon. Lapunk bevételi forrását ezek a hirdetések jelentik, így elengedhetetlenek ahhoz, hogy cikkeinket ingyenesen olvashassátok.

A hirdetések megjelenését engedélyezheted külön a Dívány.hu oldalra is, vagy a kiegészítő program teljes kikapcsolásával az összes általad látogatott site-ra.