Biztos neked is sok fejtörést okozott a suliban, amikor németórára készülve próbáltad bemagolni a der, die, das névelőket. Ádázul kerested benne a logikát, aztán hol megtaláltad, hol nem. Ráadásul a nyelvtani nem a melléknevek és az igék ragozására is vonatkozik. Te is furcsának találtad, hogy az élettelen tárgyakat és az elvont fogalmakat is nemmel ruházzák fel? Hogyan befolyásolja az emberek világlátását, ha azok a szavak, amelyek segítségével gondolkodni képesek, ezen a felosztáson alapulnak?
A kérdés megválaszolásához David DeFranza és kollégái egészen elképesztő mennyiségű, több millió oldalnyi írott szöveget, főleg Wikipédia-szócikkeket és Common Crawl-archívokat elemeztek frissen publikált tanulmányukban. A 45 nyelvre kiterjedő vizsgálat során a Utahi Egyetem munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire gyakoriak a nőkkel szembeni előítéletek azokban a nyelvekben, amelyek használnak nyelvtani nemet (például a német, a francia, a spanyol, az orosz) azokhoz képest, amelyek nem (például a finn, a kínai). Milyen eredményeket kaptak, s ezek alapján fellélegezhetünk-e mi, akik magyarul beszélünk?
Humanoid robotok kifejlesztéséhez használt technikát alkalmaztak
A természetes nyelv feldolgozás (Natural Language Processing) a számítástudomány egy területe, amely azt tűzte ki célul, hogy a gépek képesek legyenek használni a nyelvet: azaz megértsék (input), illetve válaszolni is tudjanak (output). A technika a Research Digest összefoglalója alapján a kutatásban inkább egyfajta tartalomelemzési eljárás volt, amellyel képesek voltak a tudósok nagy mennyiségű írott szöveg elemzésére. Ezek olyan, 2013-tól fogva létrehozott szócikkek és archív anyagok voltak (a Common Crawl egy webarchiváló projekt), amelyeket önként írt az internetezők széles köre, így noha nem feltétlenül tükrözik egy társadalom attitűdjeit, alkalmasak lehetnek különböző hiedelmek feltérképezésére.
A szoftver hamar végigszkennelte az írásokat, mintegy 630 milliárd szót. Közben nemi kifejezéseket keresett (például woman, she, hers, her, man, he, his, him), és azt nézte meg, hogy ezek milyen szorosan járnak együtt pozitív és negatív terminusokkal. Például a love (szeretet, szerelem), a pleasure (élvezet, öröm), a lucky (szerencsés) szavakkal, valamint az abuse (abúzus, visszaélés), a sickness (betegség) és az ugly (csúnya) kifejezésekkel.
Izgalmas eredményeket kaptak
DeFranza és kollégái azt találták, hogy a nyelvtani nemet használó nyelvekben több pozitív terminus kapcsolódott a hímnemet jelölő kifejezésekhez, mint a női nemet jelölőkhöz. A 28 ilyen típusú nyelvből 19, azaz a 67 százalékuk mutatta ezt a mintázatot, míg a 17, nyelvtani nemmel nem bíró nyelv közül egy sem. Amikor a kutatók számításba vettek más tényezőket (kulturális, földrajzi, demográfiai faktorokat), ez az összefüggés akkor is fennmaradt. Tehát úgy tűnik, több előítélet létezik azokban a nyelvekben, amelyekben van nyelvtani nem.
Egy további elemzés pedig azt mutatta, hogy ezekben a nyelvekben a hímnemű szavakhoz gyakrabban kapcsolódnak olyan kifejezések, mint a kompetens, az ügyes, a magabiztos, de még a melegszívű is (amit korábbi kutatások inkább a nőiességgel kapcsolatos sztereotípiák részének tartottak). A helyzet úgy fest, hogy az olyan nyelvek, mint például a német, francia, orosz vagy a spanyol, pozitívabb színben mutatják be a maszkulinitást, mint a femininitást. Mi magyarázhatja ezt?
A nyelv és a gondolkodás oda-vissza hat egymásra
Érdekes jelenség, hogy a nyelvben egyrészt leképeződnek a társadalomban tapasztalható hatalmi viszonyok, ugyanakkor maga a nyelv is megerősítheti a fejekben lévő előítéleteket, akár tudattalanul. Tehát a nyelv egyrészt tükrözi az uralkodó nézeteket, másrészt alakítani is képes őket. A szerzők magyarázata szerint a hímnemű vagy nőnemű szavak rendszeres használata könnyen fokozhatja a férfiakkal és nőkkel kapcsolatos implicit (rejtett) attitűdöket. Ugyanakkor mindez azt is jelenti, hogy ha oda tudunk figyelni az általunk használt szavakra, akkor nemcsak azokat az értékeket tudjuk kifejezni, amelyek iránt elköteleződtünk, hanem a saját gondolkodásunkra is hatni tudunk. Vannak szavak, amiket én például tudatosan nem használok, és itt elsősorban nem szitokszavakra gondolok. Ilyen mondjuk a tökös, amely az énhatékonyságot, a merészséget automatikusan a férfinemhez kapcsolja, vagy a migráns, amely a menekült emberekkel szembeni ellenségességet is magában hordozza.
Sajnos nincs sok örülnivalónk
A fenti kutatás eredményei alapján azt gondolhatnánk, hogy mivel a magyar nyelvben sem a névelők, sem a főnevek, de még a személyes névmások sem különböztetnek meg nemeket, ezért nálunk biztosan kevésbé jelennek meg a nemekkel kapcsolatos előítéletek. Ez a nyelvi produktumok szintjén lehet, hogy így van, ugyanakkor a nők helyzetére vonatkozó, objektív mérőszámokkal dolgozó jelentések nem ezt mutatják. A Világgazdasági Fórum 2020-as, a nők gazdasági lehetőségeit, oktatásban való részvételét, egészségi jellemzőit és politikai képviseletét leíró adatai szerint Magyarország a 105. helyen áll a vizsgált országok 153-as rangsorában. Az európai országok közül ezzel a legutolsó, a közép-ázsiai nemzetek közül is csupán Tádzsikisztán kullog mögötte.
