Ha egy helyet az UNESCO Világörökség Programjának helyszínei közé választanak, az némi pénzhez és védelemhez is jut. Ez persze nem jelenti azt, hogy az adott országnak nem dolga többé a terület védelme és karbantartása, sőt. Gondot okozhat az időjárás, a turisták özöne és még ezer másik dolog, amire figyelni kell, ha a következő generációknak is megőriznénk világunk szépségeit. A 2019-es évben 29 új világörökségi helyszín került fel a listára, ezek közül mutatunk be néhányat.
Frank Lloyd Wright épületei
Az 1959-ben elhunyt építész az organikus építészettel foglalkozott, azaz azon dolgozott, hogyan lehet a természetet és a mesterségesen létrehozott épületeket a legnagyobb összhangba hozni. Rengeteg gyönyörű épület köthető a nevéhez, a legismertebb közülük a csigavonalú New York-i Guggenheim Múzeum és a pennsylvaniai Fallingwater, azaz Vízesésház. Idén Wright nyolc épülete került föl a világörökségi listára, köztük a már említett kettő is. Mindegyik épületre jellemző a szokatlan anyaghasználat, a külső és belső terek közti határ elmosódása és az innovatív technológiák használata.
A Pohaj-tenger és Sárga-tenger vándormadárszentélyei
A Kínához tartozó területek több mint ötven költöző madárfajnak adnak legalább átmeneti otthont, közülük több veszélyeztetett. A világ legnagyobb árapálysíkságaként számontartott iszapos, mocsaras, rendkívül termékeny talajú hely egy sor állatnak jelent menedéket, köztük nemcsak az ott pihenő, fészket rakó, táplálkozó madaraknak, de halaknak és rákoknak is.
Bagan, a buddhista művészet központja
A Mianmar középső részén, illetve az Irrawaddy folyó keleti partján elhelyezkedő történelmi város a buddhista művészet és építészet egyik legfontosabb központja és zarándokhelye. Gyönyörű templomok és sztupák emelkednek ki a tájból, több mint kétezer darab. A legtöbbjük – eredetileg több mint tízezer – a 11-13. században épült. Az épületek jelentik Mianmar egyik legfőbb turistalátványosságát.
Mozu- és Furuicsi-kofunok
A Kofun eredetileg egy japán őstörténeti korszakot jelöl 250-től 538-ig. A kofun szó emellett halomsírt is jelent. A Mozu- és Furuicsi-kofunok igazából a japán elit számára létrehozott tömegsírok, amelyeket igen fejlett mérnöki munkával alkottak meg. Ami felülről csak egy halomnak látszik, az a föld alatti, kőből készült, négyzet, kör vagy kulcslyuk alakú sírkamrát takar. Vannak köztük kisebbek és négyszáz méteresek is, amelyeket külön agyagfigurákkal és díszkövekkel tettek még látványosabbá.
Szent hegyek a Kanári-szigeteken
A vulkanikus sziklaképződmények nemcsak szokatlan formájukkal hívják fel magukra a figyelmet. Közöttük különböző ciszternák, templomok és magtárak romjai találhatók, amelyek még a prehispán (azaz a 15. századi spanyol hódítás előtti) kultúrából származnak. A Gran Canaria központjában található, szakadékokkal tarkított táj rengetegféle állat- és növényfajnak ad otthont. A spanyolok megjelenése előtt itt élhetett egy észak-afrikai berber kultúrát létrehozó nép is, amelynek épületei már csak romokban találhatók meg.
Hürkaniai erdők
Észak-Iránban, a Kaszpi-tenger déli partja mellett találjuk meg a több mint 25 millió éves erdőséget. A széles levelű fákból álló erdők valaha az egész északi területet elfoglalták – mára ennyi maradt belőlük.
Biológiai sokféleségük egészen egyedülálló: az Iránban megtalálható szövetes növények csaknem fele az erdőkben található, pedig a rengeteg csak az ország területének hét százalékát foglalja el. A növények mellett 180 madár- és 58 emlősfaj él itt, köztük a rendkívül ritka perzsa leopárd.
