A 2019-es év legszebb új világörökségi helyszínei

Olvasási idő kb. 3 perc

1978 óta minden évben kiosztják az UNESCO Világörökség címet. Szebbnél szebb épületek, tájegységek, képződmények tartoznak ide – többek között a Yellowstone Nemzeti Park vagy a Tádzs Mahal. Idén újabb izgalmas helyszínekkel bővült a lista.

Ha egy helyet az UNESCO Világörökség Programjának helyszínei közé választanak, az némi pénzhez és védelemhez is jut. Ez persze nem jelenti azt, hogy az adott országnak nem dolga többé a terület védelme és karbantartása, sőt. Gondot okozhat az időjárás, a turisták özöne és még ezer másik dolog, amire figyelni kell, ha a következő generációknak is megőriznénk világunk szépségeit. A 2019-es évben 29 új világörökségi helyszín került fel a listára, ezek közül mutatunk be néhányat. 

Frank Lloyd Wright épületei

Az 1959-ben elhunyt építész az organikus építészettel foglalkozott, azaz azon dolgozott, hogyan lehet a természetet és a mesterségesen létrehozott épületeket a legnagyobb összhangba hozni. Rengeteg gyönyörű épület köthető a nevéhez, a legismertebb közülük a csigavonalú New York-i Guggenheim Múzeum és a pennsylvaniai Fallingwater, azaz Vízesésház. Idén Wright nyolc épülete került föl a világörökségi listára, köztük a már említett kettő is. Mindegyik épületre jellemző a szokatlan anyaghasználat, a külső és belső terek közti határ elmosódása és az innovatív technológiák használata.

A Fallingwater, Frank Lloyd Wright egyik leghíresebb épülete
Fotó: Richard A. Cooke III / Getty Images Hungary

A Pohaj-tenger és Sárga-tenger vándormadárszentélyei

A Kínához tartozó területek több mint ötven költöző madárfajnak adnak legalább átmeneti otthont, közülük több veszélyeztetett. A világ legnagyobb árapálysíkságaként számontartott iszapos, mocsaras, rendkívül termékeny talajú hely egy sor állatnak jelent menedéket, köztük nemcsak az ott pihenő, fészket rakó, táplálkozó madaraknak, de halaknak és rákoknak is.

Elképesztő színek
Fotó: CSAir / Pinterest

Bagan, a buddhista művészet központja

A Mianmar középső részén, illetve az Irrawaddy folyó keleti partján elhelyezkedő történelmi város a buddhista művészet és építészet egyik legfontosabb központja és zarándokhelye. Gyönyörű templomok és sztupák emelkednek ki a tájból, több mint kétezer darab. A legtöbbjük – eredetileg több mint tízezer – a 11-13. században épült. Az épületek jelentik Mianmar egyik legfőbb turistalátványosságát.

Bagan ősi épületei Mianmarban
Fotó: Apexphotos / Getty Images Hungar

Mozu- és Furuicsi-kofunok

A Kofun eredetileg egy japán őstörténeti korszakot jelöl 250-től 538-ig. A kofun szó emellett halomsírt is jelent. A Mozu- és Furuicsi-kofunok igazából a japán elit számára létrehozott tömegsírok, amelyeket igen fejlett mérnöki munkával alkottak meg. Ami felülről csak egy halomnak látszik, az a föld alatti, kőből készült, négyzet, kör vagy kulcslyuk alakú sírkamrát takar. Vannak köztük kisebbek és négyszáz méteresek is, amelyeket külön agyagfigurákkal és díszkövekkel tettek még látványosabbá.

Az egyik kofun a levegőből
Fotó: 名古屋太郎 / Wikimedia Comm

Szent hegyek a Kanári-szigeteken

A vulkanikus sziklaképződmények nemcsak szokatlan formájukkal hívják fel magukra a figyelmet. Közöttük különböző ciszternák, templomok és magtárak romjai találhatók, amelyek még a prehispán (azaz a 15. századi spanyol hódítás előtti) kultúrából származnak. A Gran Canaria központjában található, szakadékokkal tarkított táj rengetegféle állat- és növényfajnak ad otthont. A spanyolok megjelenése előtt itt élhetett egy észak-afrikai berber kultúrát létrehozó nép is, amelynek épületei már csak romokban találhatók meg.

A Szent hegyek a Kanári-szigeteken
Fotó: stock_colors / Getty Images Hungary

Hürkaniai erdők

Észak-Iránban, a Kaszpi-tenger déli partja mellett találjuk meg a több mint 25 millió éves erdőséget. A széles levelű fákból álló erdők valaha az egész északi területet elfoglalták – mára ennyi maradt belőlük.

A Hürkaniai erdő egy része
Fotó: Gholamreza Rezaei Aghozgole / Wikimedia Commons

Biológiai sokféleségük egészen egyedülálló: az Iránban megtalálható szövetes növények csaknem fele az erdőkben található, pedig a rengeteg csak az ország területének hét százalékát foglalja el. A növények mellett 180 madár- és 58 emlősfaj él itt, köztük a rendkívül ritka perzsa leopárd.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?