Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha gyorsan kell felelni arra a kérdésre, milyen szemszínek fordulnak elő, a barnát, a kéket és a zöldet vágjuk ki feleletként. Pedig messze nem merül ki a készlet ennyiben, ráadásul az a szép kék szem igazából nem is létezik.
Szemünk szivárványhártyájának színét, azaz a pigmentek típusát és mennyiségét a genetikánk határozza meg. Az ehhez kapcsolódó gének azonban olyan bonyolult kombinációkban jelenhetnek meg, hogy két ugyanolyan szemszínű szülőnek is világra jöhet eltérő íriszű gyermeke. Ezzel együtt az embereknél összesen hatféle szemszínt különböztetünk meg: barnát, zöldet, szürkét, aranyat (azaz sárgát), albínót, és a már említett kéket, ami nem is kék.
Mind kék szemmel kezdjük
Az európai újszülöttek szinte kivétel nélkül kék szemmel születnek, és ez nagyjából féléves korukig meg is marad. Az ezt követő években alakul ki a szem végső színe a szivárványhártyában található pigmenttermelő sejtek, azaz melanociták hathatós segítségével. Minél sötétebb egy ember bőre, annál több melanin, azaz pigment található az íriszében is. Az épp megszületett babáknál ez a melanintermelődés még nem indul el, ezért kék a szemük. Persze ez nem mindenhol van így: a spanyol, afrikai vagy ázsiai babák között sokan eleve pigmentáltabb, barna szemmel jönnek a világra.
Hogy van kék szem, ha közben nincs?
A szem színén annak elmélyülését, sötétté válását értjük: termelődnek a pigmentek, és ahogy a bőr is sötétebbé válik tőlük, úgy a szivárványhártya is. Csakhogy kék (s ha már itt tartunk, zöld) színű pigment sem létezik. Csak sárga és barna. Akkor hogyan lehet felnőtt embereknek kék szeme? Sehogy. Az ő szemük is ugyanúgy barna, csak kéknek látjuk, ahogy az eget vagy a vizet is. Ezek a felületek a rájuk vetülő fény alacsony hullámhosszú sávját verik vissza, ezt érzékeljük kékként. Ahogy az égboltnak, úgy a kék szemű emberek íriszének elülső rétegének sincs igazi színe, csupán a fényszóródás trükkjét érzékeljük. Amelyik szem szivárványhártyája tartalmaz egy kis sárga vagy világosbarna pigmentet, azt zöldnek látjuk. S hogy akkor miért neveztük fent a kék szemű embereket is barna szeműeknek? Azért, mert a három rétegből álló írisz leghátsó felülete minden egyes embernél tartalmaz barna pigmenteket, csak a fényszóródás ezt képes elrejteni. Ez a magyarázat arra is, hogy a zöld és kék szemű emberek írisze miért változtatja a színét a különböző fényviszonyoknak megfelelően.
Csak hogy tovább borzoljuk a kedélyeket: egy 2008-as kutatás eredménye szerint kék színűnek látott szem régen nem is létezett. Megjelenése 6-10 ezer évvel ezelőtt kezdődött egy génmutációval, azaz az összes kék szemű embernek kell hogy legyen egy közös őse, akinél ez az elváltozás kialakult.
Igazán ritka a sárga és a rózsaszín szem
A világon élő emberek nagy részének egyszerűen barna a szeme, Ázsiában és Afrikában alig találunk világos szemszínű embereket. A nagyon világosbarna, vagy egyenesen sárga színű szem is meglehetősen ritkán fordul elő, hiszen a lipokróm elnevezésű pigment jelenléte szükséges hozzá. Ennél már csak az albínó szemszín ritkább. Az albínó embereknél a hiányzó pigmentek a szem szivárványhártyáját is érintik. Íriszük szinte áttetsző, amit a fényszóródás miatt kéknek láthatunk, más fényviszonyok között pedig rózsaszínűnek – ez utóbbiért a retina hátulján található kis erek felelősek. Ha ez a rózsaszín derengés a találkozik a fényvisszaverődésből származó kékkel, akkor látjuk az albínó emberek szemét lilásnak. Itt jegyeznénk meg, hogy az oly sokszor megénekelt fekete szem nem létezik, amit annak látunk, az csupán erősen pigmentált sötétbarna.
Mutasd a szemed, megmondom, ki vagy
Amióta csak egymás szemébe nézünk, azóta elméleteket alkotunk arról, vajon a másik tekintetéből meg tudjuk-e fejteni, milyen ember. Mindenkit óva intenénk attól, hogy csupán a szemszín alapján ítéljen meg valakit, de a PLOS ONE tudományos folyóiratban publikált kutatás során az derült ki, hogy a barna szemű embereket megbízhatóbbnak tartjuk világosabb szemszínnel megáldott társainknál. Összesen 238 önkéntes véleményét kérdezték meg, akik fényképek alapján döntöttek úgy, hogy a kék, zöld vagy más világos színű szemmel élő emberek valamiért megbízhatatlanabbak.
Más tudományos kutatás ezt nem erősíti meg, azt azonban igen, hogy a világos szemű embereknél gyakrabban fordul elő makula degeneráció és uveális melanoma. Cserébe egy másik kutatás szerint a kék és zöld szemű nők könnyebben viselik a szülési fájdalmakat barna szemű társaiknál, viszont többet isznak. Itt azonban nem áll meg a tudomány. Azt is kiderítették, hogy a sötét szem nagyobb védelmet jelent a napsugárzás ellen, hiszen minél sötétebb az írisz, annál több ultraibolya fényt blokkol. Így kisebb eséllyel alakul ki a retina degenerációja és a rák is, ám például szürkehályogra vagy más problémákra már nagyobb az esély.
A Colorado Orvostudományi Egyetem tanulmányában 3000 ember vizsgálata után arra jutottak, hogy a barna szemű emberek gyakrabban szenvedhetnek vitiligótól is. Ez az autoimmun betegség szabálytalan alakú fehér foltokat okoz a beteg bőrén, és az a gén, ami a hajlamot hordozza, más autoimmun betegségekre is fogékonyabbá tehet (például reumatoid artritisz, lupus, cukorbetegség).
Mitől változik meg az írisz mintázata, és ez mit jelent?
Íriszünk mintázata olyan egyedi, hogy azonosíthatnak is általa. Még az egypetéjű ikrek szivárványhártyái is különböznek egymástól. Ez egyébként nemcsak pigmentációja, hanem mintázata miatt is különleges. A benne található foltok, az írisz külső részén végigfutó gyűrű senkinél sem egyforma. Utóbbit az egészséggel és a fiatalsággal szokták azonosítani, így olyan kontaklencsét is lehet kapni, aminek segítségével vastagabbnak látszik. Íriszünk mintázatával érdemes behatóbban foglalkozni, egyrészt azért, hogy lássuk, milyen csodálatosan összetett a szemünk, másrészt azért, mert megváltozása különféle betegségek jele lehet. A lupus, a reuma, a Lyme-kór vagy a Marfan-szindróma is megváltoztathatja a mintázatot.
Egy svéd vizsgálatban ennél is tovább mentek, és a szivárványhártya mintázata alapján próbáltak személyiségjegyekre következtetni. Miközben a foltokat, gyűrűket, mintázatokat vizsgálták személyiségtesztekkel kombinálva, megfigyelték, hogy minél kevesebb és kisebb kripta (egyfajta szövethiányos üreg) figyelhető meg valaki szemében, annál bizalomgerjesztőbb, kedvesebb, megbízhatóbb és optimistább alkat. A pupilla körül található körkörös minták, ideggyűrűk lobbanékony, impulzív személyiségre utalnak. Az ok nagyon egyszerű: a szivárványhártya növekedését befolyásoló PAX6 gén a személyiség fejlődésére is hatással van, bizonyos mutációi kapcsolatban állnak az önkontrollal és a rossz társadalmi készségekkel.
Lehet, hogy a közmondásban tényleg van igazság, vagyis a szem a lélek tükre?
