Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hipnózis, elektrosokk, átnevelő táborok – a 19. század óta rengeteg elképzelés született a homoszexualitás gyógyítására, amikre felvilágosult ember ma már szörnyülködve tekint, sokáig azonban bevett módszernek számítottak.
Albert von Schrenck-Notzing német pszichiáter 1899-ben nagyszabású bejelentéssel állt a nyilvánosság elé: felfedezte a homoszexualitás gyógymódját, ugyanis hosszadalmas hipnózisterápia és néhány bordélyházi látogatás segítségével sikeresen kiűzte a más férfiak iránti vágyat egyik pácienséből. A pszichiáter nem gondolta volna, hogy felfedezésével egész mozgalmat indít el, és még száz évvel később is lesznek olyanok, akik átnevelő terápia segítségével igyekeznek orvosolni a másságot – olvasható a History írásában.
Lelki betegségnek gondolták
A 19. század végén az egyre népszerűbbé váló pszichiáteri hivatás művelői úgy gondolták, érdemes orvosi szemmel megvizsgálni a homoszexualitás jelenségét, amely akkoriban bűnös, tisztátalan, abnormális dolognak számított a társadalom szemében. A szakemberek mentális betegségként tekintettek rá, és igyekeztek rájönni, hogyan lehetne kigyógyítani belőle az érintetteket.
Freud úgy vélte, minden ember alapvetően biszexuálisnak születik, és a gyerekkori kondicionálás hatására kezd a másik nemhez vagy a sajátjához vonzódni. Habár a pszichoanalízis atyja úgy vélte, a homoszexualitás nem betegség, kollégái és követői nem értettek egyet vele. A pszichiáterek úgy gondolták, megfelelő reparatív terápia segítségével a kondicionálás visszafordítható, a páciensek pedig áttéríthetők a jó oldalra.
Elektrosokk és hányinger
A 20. században az orvosok többek közt elektrosokk-terápia segítségével igyekeztek kiölni a bűnös homoszexuális gondolatokat betegeikből, sőt extrémebb esetekben még lobotómiát is alkalmaztak. Robert Galbraith Heath amerikai pszichiáter az 1950-es években kezdett az agy elektromos stimulálásával kísérletezni, és kifejlesztett egy módszert, amelyben az elektródák mellett prostituáltakat és pornót is bevetett a meleg férfiak sikeres kezelése érdekében.
Egy másik népszerű módszer az averziós terápia volt, amelynek során a pácienseket arra kondicionálták, hogy undorodjanak a homoszexualitástól. Gyógyszerek segítségével úgy intézték, hogy hányinger fogja el őket, amikor szerelmük fotóját látják, más esetekben árammal sokkolták a nemi szerveiket, miközben melegpornót nézettek velük vagy női ruhákba bújtak. A terápia hívei szerint a módszer az esetek felében sikeresnek bizonyult, ezt azonban semmilyen igazolható bizonyíték nem támasztotta alá soha.
Átnevelő táborok Isten nevében
Az 1960-as és ’70-es években megjelentek a nyilvánosságban a melegjogi mozgalmak, amelyek tiltakoztak az átnevelő terápia ellen. 1973-ban az Amerikai Pszichiátriai Társaság levette a homoszexualitást a mentális betegségek listájáról, az elektrosokkos kezelés és a hasonló módszerek pedig a süllyesztőbe kerültek. Mégsem áldozott le a melegeket gyógyítani kívánó praktikáknak – a pszichiáterek helyett ugyanis mások kezdtek el foglalkozni a dologgal.
A karizmatikus keresztény egyházak nagy igyekezettel vetették bele magukat a bűnös homoszexuálisok megtérítésének ügyébe. Megnyitottak az átnevelő táborok, ahol családjuktól elzárva, szigorú gyakorlatok segítségével igyekeztek kiölni a gonoszt a melegek lelkéből, hogy visszatérhessenek Istenhez és a keresztény családmodellhez. A hasonló táborokban kezelt emberek gyakran komoly lelki sérüléseket szereztek, olykor még szexuális bántalmazást is elszenvedtek. Sokan öngyilkosságot követtek el a terápia alatt.
Az Egyesült Államokban jelenleg tizenhárom állam tiltja az átnevelő terápiák alkalmazását, és több szervezet is létezik, amely segít a hasonló praktikákon átesetteknek feldolgozni a velük történteket. 2013-ban az egyik legnagyobb átnevelő táborokat működtető szervezet felhagyott a működésével, és beismerte, hogy lehetetlen erőszakkal megváltoztatni valakinek a szexuális beállítottságát. A statisztikák szerint az USA-ban mintegy 700 ezer ember esett át valamiféle hasonló kezelésen, amelynek a súlyosan romboló lelki hatásai a legtöbbjüknél egész életükre megmaradtak.
