Az elmúlt fél évszázad alatt a nyugati országokban egyre inkább háttérbe szorult a hagyományos férfi-női szerepfelfogás, ami például abban is megnyilvánul, hogy a nők a korábbiakhoz képest több lehetőséget kapnak rá, hogy kenyérkeresőként és vezetőként is bizonyíthassanak. Ezt a gyerekrajzok is tükrözik.
A németországi Münsteri és Osnabrücki Egyetem munkatársai az 1970-es években készült gyerekrajzokat hasonlítottak össze négy évtizeddel később született rajzokkal, azt vizsgálva, hogyan tükröződik a nemek közötti nagyobb szerepegyenlőség a rajzokon ábrázolt férfi- és női alakokon. A Sex Roles folyóiratban megjelent tanulmányt a Research Digest szemlézte.
Szívesebben rajzolnak női figurákat, mint régen
A kutatók, akik szerint az elmúlt évtizedekben a nemek közötti státuszbeli egyenlőség folyamatosan nőtt, a megkülönböztetés pedig egyre csökkent a német társadalomban, 1977-ben és 2015-ben készült rajzokat vetettek egybe. Mindkét esetben németül folyékonyan beszélő, hasonló életkorú, 6-7 éves gyerekek alkotásairól van szó, akiknek több mint a fele lány, és akik fejlett oktatási rendszerrel rendelkező nyugatnémet nagyvárosi környezetből származnak.
A gyerekeknek mindkét alkalommal az iskolában kellett ceruzával papírra vetniük a rajzokat. A feladat mindössze annyi volt, hogy rajzoljanak egy emberi alakot a legjobb tudásuk szerint. A ’70-es években született rajzok nagy többségben (70 százalékban) férfialakokat ábrázolnak – a lányoknak is csupán 34 százaléka döntött úgy, hogy a saját nemébe tartozó figurát rajzol. A 2015-ös mintában viszont már kiegyensúlyozott a nemek eloszlása, sőt inkább a nőalakok vannak többségben: 47:40 százalékos arányban, a rajzok maradék 13 százaléka nemileg nem behatárolható figurákat ábrázol.
A másik nagy különbség, hogy a 2015-ös rajzokon a női figurák nőiessége sokkal hangsúlyosabb, a legtöbbet jellegzetes női ruhákban és kellékekkel ábrázolták, a férfialakokon pedig a korábbinál valamelyest kevésbé figyelhető meg a klasszikus értelemben vett maszkulinizmus megjelenítése: a gyerekek nem rajzoltak például fegyvereket a figurák kezébe.
Mindez jól tükrözi a német társadalomban végbement változásokat – véli a kutatás vezetője, Bettina Lamm pszichológus. A lányok nagyobb kedvvel rajzolnak a saját nemükhöz tartozó figurákat, és ez szerinte azt jelenti, hogy magabiztosabbak saját női mivoltukat illetően, azt nem érzik hátránynak. Emellett szívesebben hangsúlyozzák a női jellegzetességeket, ami jól mutatja a jelenlegi oktatás megközelítésének hatását, miszerint figyelembe kell venni a két nem közötti eltéréseket anélkül, hogy bármelyik nem választási lehetőségeit korlátoznánk.
