A természet néha fura, de egyébként ártalmatlan tréfákat űz velünk. Van, akinek több ujja nő a kelleténél, másoknak hiányzik egy izma. A furcsaságok hátterében állhatnak örökletes és környezeti tényezők, vagy apróbb fejlődési rendellenességek. A ScienceAlert összeszedte a leggyakoribb ilyen eseteket.
Több lett, maradhat?
Az emberek többsége 20 tejfoggal, majd később 32 maradó foggal rendelkezik, az emberiség mintegy két százalékának a szájában viszont ennél több fog van. A legtöbb esetben ez egy vagy két plusz rágóeszközt jelent, de olyan extrém esetet is ismerünk, ahol valakinek – nő volt az illető – tizenkilenccel (!) több foga volt a megszokottnál. A leghíresebb hasonló eset kétségkívül a Queen legendás frontembere, Freddie Mercury volt, aki szájában az átlagosnál néggyel több fogat számlálhatott.
Hogy a nőknek és a férfiaknak is van mellbimbójuk, annak az az oka, hogy az emlőszövet már azelőtt kialakul, mielőtt a kromoszómák eldöntenék, hogy az egyed hím- vagy nőnemű lesz. Az orvosi feljegyzések szerint többségében férfiaknál figyelhető meg a plusz mellbimbó jelenléte, ez lehet három vagy akár annál több is, a maximum eddig a hét mellbimbó volt egy férfi felsőtestén. Az extra mellbimbó jelenségével fiktív karaktereknél is találkozhatunk – a legismertebb a James Bond-főgonosz Francisco Scaramanga és a Simpson család Ropi bohóca –, de a valóságban ezek általában nem a has közepén, hanem a „tejvonal”, azaz a hónaljtól a lágyékhajlatig futó vonal mentén alakulnak ki.
Olyan eset is előfordul, amikor valakinek a kezén vagy a lábán több ujja van a kelleténél. Ilyen volt Ady Endre, akinek mind a jobb, mind a bal keze hat-hat ujjat számlált, de ezek egyike sem volt teljes értékű ujj, inkább csupán afféle csökevény. A többujjúság, tudományos nevén polidaktilia, gyakran más fejlődési rendellenességekkel, például a Down-szindrómával együtt jelentkezik, egyes népeknél pedig, mint az afroamerikaiak esetében, az átlagnál gyakrabban fordul elő. A legszélsőségesebb esetek, melyekről beszámolt a tudomány, 31, illetve 34 ujjal rendelkező személyekről szóltak.
Haszontalan izmok és menstruáló férfiak
Vannak olyan izmok, amelyek a törzsfejlődés korábbi szakaszaiban fontos feladatot láttak el, ma azonban már nem vesszük hasznukat. Ezek közé tartozik például a hosszú tenyérizom (palmaris longus), mely könyökünktől a csuklónkig halad, őseink számára pedig a függeszkedésben, fára mászásban nyújtott segítséget. Mivel ma már nem igazán van rá szükségünk, egyeseknél nem is fejlődik ki: az európai emberek 10 százalékánál mindkét karon, 16 százalékuknál pedig az egyik kar esetében hiányzik a szóban forgó izom, melynek meglétét legegyszerűbben hüvelyk- és kisujjunkat összeérintve tudjuk ellenőrizni.
Jó hír azoknak, akik nem rendelkeznek palmaris longusszal, hogy az izom megléte vagy hiánya nem befolyásolja azt, milyen erővel vagyunk képesek megmarkolni valamit. Éppen emiatt az orvosok gyakran ezt az izmot használják a sérült izmok, inak és testrészek helyreállításához. Szintén gyakori a bokánkban található plantaris izom hiánya, mellyel az emberek 7-20 százaléka nem rendelkezik.
