2 foggal több lett, maradhat? A leggyakoribb anatómiai eltérések

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Nem vagyunk egyformák – erre akár minden beszélgetés után rácsodálkozhatunk. De van, akinél ez egészen fura testi mutációkban is megmutatkozik, amik szerencsére nem befolyásolják az egészséget.

A természet néha fura, de egyébként ártalmatlan tréfákat űz velünk. Van, akinek több ujja nő a kelleténél, másoknak hiányzik egy izma. A furcsaságok hátterében állhatnak örökletes és környezeti tényezők, vagy apróbb fejlődési rendellenességek. A ScienceAlert összeszedte a leggyakoribb ilyen eseteket.

Több lett, maradhat?

Az emberek többsége 20 tejfoggal, majd később 32 maradó foggal rendelkezik, az emberiség mintegy két százalékának a szájában viszont ennél több fog van. A legtöbb esetben ez egy vagy két plusz rágóeszközt jelent, de olyan extrém esetet is ismerünk, ahol valakinek – nő volt az illető – tizenkilenccel (!) több foga volt a megszokottnál. A leghíresebb hasonló eset kétségkívül a Queen legendás frontembere, Freddie Mercury volt, aki szájában az átlagosnál néggyel több fogat számlálhatott.

Hogy a nőknek és a férfiaknak is van mellbimbójuk, annak az az oka, hogy az emlőszövet már azelőtt kialakul, mielőtt a kromoszómák eldöntenék, hogy az egyed hím- vagy nőnemű lesz. Az orvosi feljegyzések szerint többségében férfiaknál figyelhető meg a plusz mellbimbó jelenléte, ez lehet három vagy akár annál több is, a maximum eddig a hét mellbimbó volt egy férfi felsőtestén. Az extra mellbimbó jelenségével fiktív karaktereknél is találkozhatunk – a legismertebb a James Bond-főgonosz Francisco Scaramanga és a Simpson család Ropi bohóca –, de a valóságban ezek általában nem a has közepén, hanem a „tejvonal”, azaz a hónaljtól a lágyékhajlatig futó vonal mentén alakulnak ki.

Extra fogak, extra hang
Fotó: Steve Jennings / Getty Images Hungary

Olyan eset is előfordul, amikor valakinek a kezén vagy a lábán több ujja van a kelleténél. Ilyen volt Ady Endre, akinek mind a jobb, mind a bal keze hat-hat ujjat számlált, de ezek egyike sem volt teljes értékű ujj, inkább csupán afféle csökevény. A többujjúság, tudományos nevén polidaktilia, gyakran más fejlődési rendellenességekkel, például a Down-szindrómával együtt jelentkezik, egyes népeknél pedig, mint az afroamerikaiak esetében, az átlagnál gyakrabban fordul elő. A legszélsőségesebb esetek, melyekről beszámolt a tudomány, 31, illetve 34 ujjal rendelkező személyekről szóltak.

Haszontalan izmok és menstruáló férfiak

Vannak olyan izmok, amelyek a törzsfejlődés korábbi szakaszaiban fontos feladatot láttak el, ma azonban már nem vesszük hasznukat. Ezek közé tartozik például a hosszú tenyérizom (palmaris longus), mely könyökünktől a csuklónkig halad, őseink számára pedig a függeszkedésben, fára mászásban nyújtott segítséget. Mivel ma már nem igazán van rá szükségünk, egyeseknél nem is fejlődik ki: az európai emberek 10 százalékánál mindkét karon, 16 százalékuknál pedig az egyik kar esetében hiányzik a szóban forgó izom, melynek meglétét legegyszerűbben hüvelyk- és kisujjunkat összeérintve tudjuk ellenőrizni.

Jó hír azoknak, akik nem rendelkeznek palmaris longusszal, hogy az izom megléte vagy hiánya nem befolyásolja azt, milyen erővel vagyunk képesek megmarkolni valamit. Éppen emiatt az orvosok gyakran ezt az izmot használják a sérült izmok, inak és testrészek helyreállításához. Szintén gyakori a bokánkban található plantaris izom hiánya, mellyel az emberek 7-20 százaléka nem rendelkezik.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?

Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

A szakemberek egy olyan megoldást kerestek a neurodegeneratív betegségek kezelésére, mely nemcsak a folyamat lassítására képes, hanem gyógyíthatja azokat a károkat is, melyeket a betegségek okoznak. A K-vitamin egy feljavított változata hatékonyan ösztönözte az agyban lévő „előd-sejteket” arra, hogy neuronokká alakuljanak, pótolva ezzel az elpusztult agysejteket.

Mindennapi

Családtagjaid hangján hívhatnak a csalók: minden pénzed elveszítheted, ha nem vigyázol

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével egy új, rendkívül veszélyes csalási módszer terjed: a hangklónozás. A kiberbűnözőknek ma már mindössze néhány másodpercnyi valós hangfelvételre van szükségük ahhoz, hogy bárki hangját, legyen az családtag, barát vagy kolléga egyszerűen lemásolják. Ezeket a hangmintákat általában a közösségi médiából vagy korábban titokban rögzített hívásokból szerzik meg.

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.