Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Nem csak a környezetünkre van hatással az éghajlatváltozás, állatfajok is egymásnak esnek az egyre emelkedő hőmérséklet miatt. Kutatók vizsgálták, hogyan hat a széncinegék viselkedésére az egyre később kezdődő tavasz.
A széncinegék és a kormos légykapók elég jól működő fészkelési rendszert alakítottak ki maguknak: amikor a cinegék már elhagyták a fészket, jöhetnek a légykapók. A Science Alert számolt be arról, hogy az elmúlt években azonban az éghajlatváltozás hatására a két faj fészkelési ideje átfedésbe került egymással. Ez pedig komoly következményekkel jár, hiszen a cinege mindenáron megvédi a területét.
Sokáig minden rendben volt
Tavasszal a széncinegék befészkelnek a fák üregeibe, kiköltik a tojásaikat, és nem sokkal később a fekete-arany tollgolyók egy új generációja hasít az égen. A cinegék mindaddig ugyanazt a fészket használják, amíg fel nem nevelik a fiókáikat. Aztán megjelennek a kormos légykapók. Afrikából nyárra vándorolnak haza, és a korábban elhagyott fészkeket sajátítják ki. Ez a rendszer sokáig tökéletesen működött, aztán Jelmer Samplonius, a Groningeni Egyetem biológusa észrevette a változást.
A két madár fészkelési szokásait holland nemzeti parkokban, a Dwingelderveldben és a Drents-Friese Woldben vizsgálták. A két park területén fészekodúkat állítottak fel, ezeket pedig 2007 és 2016 között figyelték. Ebben a 10 évben a kutatók 88 légykapótetemet találtak a fészkekben. Ezek nagy részét széncinegék ölték meg, azonban előfordult, hogy a légykapók haláláért a területen szintén őshonos kék cinege volt a felelős.
„Amikor a légykapó egy olyan fészekbe tér be, amiben már széncinegék vannak, esélye sincs a túlélésre” – mondja Samplonius. „A cinegék nehezebbek, mint az afrikai utat megtett légykapók. Emellett a széncinege karmai nagyon erősek.” A harcok meglehetősen kellemetlenek a légykapók számára. A legtöbb tetem hímnemű volt, hiszen a karmos légykapók esetében a hím választja a megfelelő helyet a fészkeléshez, ezzel veszi le a lábáról a kiszemelt nőstényt.
„A légykapótetemeket minden esetben olyan fészkekben találtuk, amiket a cinegék aktívan használtak. Jellemzően fejsérülés okozta a halálukat” – állítják a kutatók, majd hozzáteszik, hogy sok esetben a széncinegék a légykapók agyát is elfogyasztották.
A cinegék elfogyasztják ellenségeik agyát, de ez nem minden
Valójában mindig is volt egyfajta verseny a két madár között a fészkelőterületek miatt. A mozgékonyabb légykapók fészekrakás közben a cinegék körül repkednek, ezzel pedig sokszor addig zavarják őket, amíg azok fel nem adják, és inkább új hely után néznek. Ilyenkor a légykapók győzedelmeskednek.
A kutatók azt vizsgálták, hogy milyen hatással volt a két faj közötti versengésre az éghajlatváltozás. A megfigyelés évei alatt sikerült megállapítani, hogy régen a korábban melegedő időjárás következtében a fák is korábban kezdtek zöldelleni, emiatt pedig a hernyók sem várattak annyit magukra, mint mostanában. A cinegék a hernyók megjelenéséhez időzítették a tojásrakást, így a jelenleginél jóval korábban keltek ki a cinegefiókák. A légykapók vándorlásának időpontja sem egyezett a mostanival, de nem ez a probléma fő forrása, hiszen a vándormadarak lassabban alkalmazkodnak a környezeti változásokhoz.
A probléma két tényezőből áll. Egyrészt, az éghajlatváltozás miatt enyhébb az időjárás Európában, így a telet jóval több cinege éli túl. Amellett viszont, hogy a madarak száma nő, a fészkek száma nagyjából állandó, így tavaszra nagyobb versenyhelyzet alakul ki. Viszont az alacsonyabb hőmérsékletű tavaszok miatt a cinegék is egyre később raknak tojásokat, emiatt pedig egyre tovább maradnak a fészkekben. Ez hatalmas összecsapásokat eredményez a légykapókkal.
Eddig a jelenség nem befolyásolta a madarak számát
„Érdekes, hogy a kutatott nagyjából 300 pár madárra nem nagyon volt hatással a jelenség” – jegyzi meg a szakember, aki hozzáteszi: „ennek az oka valószínűleg az, hogy az elhullott légykapó hímek nagy része később érkezett meg a területre. Gyakran előfordul, hogy a késői madarak már nem találnak maguknak párt, így nem tudnak szaporodni sem”.
Ennek ellenére megállapítható, hogy mindkét faj viselkedése megváltozott az éghajlatváltozás következtében, ez pedig az egyre emelkedő hőmérséklet miatt valószínűleg tovább fog romlani. A későn érkező légykapók elhullása egyelőre védi a populációt, azonban ez a védelem nem tart örökké. „Kíváncsian várjuk, hogy milyen hatással lesz a madarak populációjára, ha a későn érkező madarak már nem biztosítanak megfelelő védelmet” – vetik fel az újabb kérdést a kutatók. A kutatás 10 éve alatt jól látható változás ment végbe a madarak körében. Érdemes tehát odafigyelni, hiszen vannak ennél még sokkal komolyabb hatásai is az éghajlatváltozásnak.
