5 foglalkozás régen és most: ennyit változott a világ 100 év alatt

Olvasási idő kb. 3 perc

Ahogyan a világ változik, úgy születnek új foglalkozások, és tűnnek el a régiek. Így megy ez.

Ki emlékszik már arra, hogy egykor léteztek emberi ébresztőórák, lámpaoltók vagy telefonos kapcsolótáblát kezelők? Azonban vannak olyan foglalkozások is, amelyek alapjaiban nem változtak meg, csak átalakultak a technológia fejlődésének köszönhetően az elmúlt évtizedekben. 

1. Autószerelő, aki adatokat elemez

2018-ban volt 110 éve, hogy tömegesen elkezdték gyártani az ikonikus Ford T-modellt. A korai autók sokkal egyszerűbb motorral rendelkeztek, mint a mai motorok, amelyek nagy része már számítógéppel vezérelt. Éppen ezért a szerelésük sem csak mechanikus alapokon nyugszik, ma már egy teljes szoftveres diagnosztikával kezdik a hibák detektálását. Ráadásul, ahogyan az elektromos autók is elkezdenek szélesebb körben terjedni, újabb kihívás vár az autószerelőkre.

2. Kéményseprők high-tech kamerával

Sokáig a kéményseprők töltötték be az egyik legfontosabb szerepet az emberek mindennapjaiban. Ugyan az elmúlt évtizedekben megrendeléseik száma csökkent, de munkájuk még mindig nagyon fontos. A módszereik persze valamelyest változtak a technológiai fejlődéssel, például kéményseprésre fejlesztett kamerákkal dolgoznak, amelyek már okostelefonhoz és tablethez is köthetők.

A kéményseprő munkája ma is fontos
Fotó: Shutterstock

3. Otthonok takarítása az Uber mintájára

A takarítás története évezredekre nyúlik vissza, az első hivatásos takarítók pedig a 19. században jelentek meg, és a társadalom elismert tagjai voltak. Bár a tevékenység a porszívó tömeges elterjedése óta nem sokat változott, a munkavégzés módja annál inkább. Ma már vállalkozóként, sharing economy (vagyis közösségi gazdasági) rendszerben is dolgoznak takarítók, mely úgy működik, mint az Uber: egy weboldalon keresztül érkezik meg a rendelés az ügyfelektől, majd a takarítók külső partnerként látják el a munkát úgy, hogy maguknak osztják be, hogy hol, mikor és mennyit szeretnének dolgozni. A modell sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a Rendi.hu a tavalyi évben megduplázta árbevételét, egy-egy takarító teljes munkaidőben pedig akár nettó 280 000 forintot is megkereshet. Ráadásul az ügyfelek is jól járnak, hiszen ebben a rendszerben nem kell mindent napokkal korábban egyeztetni, akár már a megrendelés napján tisztára varázsolják az otthonunkat.

4. Bírók videókonferenciákkal

Bár a jogi eljárások alapja az elmúlt 200 évben keveset változott, az eljárás menete annál inkább. A modern technológia megjelenésével kisebb polgári és kereskedelmi ügyekben ma már arra is van mód, hogy a bizonyítási eljárás során videókonferencián keresztül történjen az egyeztetés a bíróval, melyet EU polgári és kereskedelmi ügyekben született, a bizonyításfelvételről szóló rendelete is előír arra az esetre, ha a meghallgatandó személy külföldön rendelkezik lakó-, illetve tartózkodási hellyel.

5. Építészek, akik 3D-s nyomtatóval modelleznek

Külső szemlélők számára az építészek munkája néhány évtizeddel ezelőtt sokkal szórakoztatóbb lehetett, hiszen először óriási papírokra kézzel rajzolták fel egy-egy épület tervének minden részét, majd miniatűr modelleken is bemutatták azt a megrendelőknek. Ma egyrészt munkájuk nagy részéhez számítógépes programokat használnak, melyek látványosan elevenítik meg a jövőbeli épületeket, másrészt, ha mindenképp modellhez ragaszkodik az ügyfél, akkor akár 3D-s nyomtató segítségével a megtervezett épület pontos miniatürizált mását is létrehozhatják. (Vagy éppen magát az épületet.)

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.