A Sheffieldi Egyetem munkatársai szerint a kidobott fenyőfák tűleveleiből festék, illetve édesítőszer készíthető – számol be a nemrég megjelent kutatásról az EurekAlert! weboldal. Egy-egy karácsonyfán több százezer tűlevél található, melyek a természetbe kerülve jóval több idő alatt bomlanak le, mint az egyéb falevelek. Korhadásuk során nagy mennyiségben bocsátanak ki üvegházhatású gázokat, melyek pusztító hatással vannak a környezetre. Cynthia Kartey, az egyetem biokémiai mérnök szakának doktorandusza szerint azonban a tűlevelekből kinyert vegyületekből hasznos termékeket tudnánk előállítani.
A növényi anyagok hasznos utóélete
A tűlevelek mintegy 85 százalékban egy lignocellulóz nevű komplex polimerből állnak, mely anyagot összetettsége miatt nem igazán tartják feldolgozásra alkalmasnak. Kartey a kutatásában azt vizsgálta, milyen módszerekkel lehetne ezt a komplex struktúrát egyszerű és kívánatos ipari nyersanyagokra, például cukrokra vagy fenolszármazékokra lebontani, melyeket például háztartási tisztítószerekben vagy szájöblítő folyadékokban is fel tudunk használni. Ezt az eljárást nevezik biofinomításnak, ami egy egyszerű, mégis kevésbé használt módszer a tűlevelekhez hasonló biomasszák újrahasznosítására.
A kutató szerint hő, illetve különböző oldószerek, mint például a glicerin segítségével a tűleveleket olcsón és egyszerűen le tudjuk bontani két különböző anyagra: egy folyékony, bioolaj nevű szubsztanciára, illetve egy szilárd halmazállapotú, bioszénnek nevezett melléktermékre. Az előbbi glükózt, ecetsavat és fenolt tartalmaz, mely vegyületeket számtalan formában felhasználják. A glükózt az élelmiszeripar ételízesítőkben hasznosítja, míg az ecetsavból ragasztóanyagot, festéket, sőt még ecetet is készítenek.
A vázolt eljárás semmilyen káros mellékterméket nem eredményez, hiszen a szilárd „bioszén” melléktermék is hasznosítható más ipari kémiai eljárások során. Frissen levágott fenyőfák ugyanúgy hasznosíthatóak, mint az öregebb, hosszú ideje a szemétben porosodó társaik. Kartey viccesen megjegyzi, hogy a jövőben talán ugyanannak a fának a tűlevelei, melyet karácsonykor feldíszítve kiállítottunk a nappalinkban, később annak a festéknek az alapanyagául szolgálnak majd, mellyel kifestjük ugyanezt a szobát.
Csak az Egyesült Királyságban évente több mint hétmillió kivágott fenyőfa landol a szemétben az ünnepi időszak végeztével. Ezzel az eljárással nem csupán az ezek által a levegőbe bocsátott káros anyagok kibocsátását tudnánk jelentősen csökkenteni, de segítségével a tűlevelekből kinyert természetes eredetű anyagok fel tudnák váltani a különböző iparágakban használt jóval ártalmasabb szénalapú vegyületeket is, mellyel szintén segítenénk környezetünknek.
Dr. James McGregor, az említett tanszék adjunktusa úgy véli, a jövő iparában a mainál jóval nagyobb szerepet fognak játszani a növényekből kinyert anyagok. A biomassza használatával nagyban csökkenthetjük szénlábnyomunkat. A kulcs az újrahasznosításban rejlik – számtalan, kidobásra szánt természetes anyag fontos feladatokat láthat még el, ha felismerjük a bennük rejlő potenciált. McGregor és tanítványai folyamatosan kutatják ezeket a lehetőségeket, többek közt az erdőfeldolgozás során megmaradt faanyagok, a pékipar által kidobott gabona, illetve a különböző ételmaradékok újrafelhasználási lehetőségeit feltérképezve. Mindemellett azt is vizsgálják, miként lehet a szén-dioxidot hasznos szénhidrogén-keverékekké alakítani.
