Csak akkor ver a férjem, ha iszik

1981. november 25-e óta tartják a nők elleni erőszak megszüntetésének a világnapját az erőszak felszámolásáért küzdő aktivisták. Ezen a napon ölték meg a Mirabal-nővéreket – a Dominikai Köztársaság emberi jogi aktivistáit – Rafael Trujillo dominikai diktátor parancsára.

A nők elleni családi, szexuális vagy bármilyen témájú erőszak sokszor rejtve marad. Az érintettek vagy félnek róla beszélni, mert a társadalom még ma is sokszor úgy gondolja, hogy ez magánügy, vagy mert félnek az erőszaktevő bosszújától és a megaláztatástól, mely a rendőrségi vagy a jogi procedúra során éri őket. A barátok és rokonok sokszor fel sem ismerik az intő jeleket, vagy nem tudják, hogyan tudnának segíteni az áldozatnak. Pedig a nőket ért erőszak gyakoribb, mint gondolnád. 

A NANE és a Patent Egyesület közreműködésével létrejött Nők joga weblap statisztikái alapján 2017 novembere és 2018 júniusa között (8 hónap alatt) 27 nőt gyilkolt meg olyan férfi, akivel alkalmi vagy tartós kapcsolatban állt a gyilkosság idején, vagy azt megelőzően. 12 hónapra vetítve, korábbi számok alapján várható, hogy ez 2018 novemberéig több mint 40 nőt jelent majd.

Statisztikák Magyarországon

Hogy mennyire szükség van arra, hogy beszéljünk a nők elleni erőszakról, ahhoz szintén erről az oldalról idézünk néhány statisztikát. 

Minden ötödik nő olyan családban nőtt fel, ahol az apa verte az anyát. A nők elleni erőszakos bűncselekmények 22 százalékát partnerük vagy volt partnerük követte el. A férfiakra vonatkozó hasonló adat 3 százalék volt. A meggyilkolt nőknél az esetek több mint felében a (volt) férj vagy az élettárs volt a tettes, Magyarországon a rendőrség adatai szerint pl. 2009-ben a megölt nők 51,2 százalékát (43 nőt), másik rendőrségi forrás szerint 76 százalékát (64 nőt) partnere ölte meg. A partnerük által meggyilkolt férfiak bírósági aktáiból az esetek 80 százalékában tudható, hogy a nő elkövetővé válását hosszan tartó súlyos feleségbántalmazás előzte meg a férfi részéről.

A nők átlag 35 verést szenvednek el, mielőtt segítségért fordulnak. Átlag 5-12 intézményhez, szervezethez, hatósághoz fordulnak az erőszak megállítása érdekében, mielőtt hatékony segítséget kapnak, rossz esetben pedig megölik őket vagy gyerekeiket. Ha ez még mindig nem elég elrettentő, vagy nem érzed úgy, hogy ez a téma, önmagában az erőszak megszüntetése nemcsak az év egy napján, hanem gyakorlatilag folyamatosan előtérben kellene, hogy legyen, akkor itt találsz további adatokat. 

Nincs miért szégyenkeznie az áldozatoknak
Nincs miért szégyenkeznie az áldozatoknakShutterstock

Hogyan tudsz tenni ellene? 

Leghatékonyabban úgy, hogy nem dugod a fejed a homokba, és nem fordítod el a fejed, ha azt látod, hogy valaki a környezetedben bajban van. Nem szabadna, hogy gyilkosságig fajuljon az ügy, már az első jeleknél, az első abúzusnál oda kell figyelni. Segíteni kell az áldozatot, akkor is, ha még nem csattant el az első pofon, „mindössze” például a személyi szabadságát korlátozza az elkövető, vagy lelkileg bántalmazza. Erre hívja fel a figyelmet az Ökumenikus Szeretetszolgálat kampánya. Az oldalukon sok olyan kérdésre találsz választ, mely bizonyára benned is megfogalmazódott már a téma kapcsán, vagy előkerült baráti, ismerős társaságban a nők elleni erőszak kapcsán. Vagy belefutottál egy tipikusan áldozathibáztató mondatba, esetleg egy olyan élethelyzetbe, ahol vagy átélted, vagy közvetlen ismerősöd vált áldozattá. Ezekből gyűjtöttünk össze néhányat, a többiért pedig érdemes ide látogatnod

Hogyan viselkedjek, hogy elkerüljem a bántalmazást?

Ez az egyik legfontosabb kérdés, mely felmerül nemcsak a párkapcsolaton belüli erőszak, de például a szexuális erőszak esetében is. Az alapja az a veszélyes téveszme, miszerint az áldozat valahogyan kiprovokálja, megérdemli, vagy bármilyen mértékben hozzájárul ahhoz, tehet róla, hogy áldozattá váljon. Nagyon fontos tehát leszögezni azt, amit az oldalon is kiemelnek: senkinek nincs joga a párját bántalmazni, és nincs semmilyen indok, mely mentesíti őt, nincs olyan, hogy a másik „megérdemelte”. Ugyanez természetesen abban az esetben is igaz, ha az áldozat és a támadó nem ismerte egymást. 

A bántalmazó kapcsolatoknak sajátos működése figyelhető meg. Egy körforgásban ismétlődik: a feszültség felgyűlésének (pl. a bántalmazó mindenbe beleköt, hibát talál) időszakát követi a feszültség erőszakos kitörése (lehet szóbeli vagy fizikai is). Ezt követi az úgynevezett „mézeshetek” időszaka. A bántalmazó ilyenkor megbánást mutat, fogadkozik. A bántalmazott kitartóan igyekszik a bántalmazó kedvére tenni, ezzel is azt remélve, hogy az erőszakos kitörés elkerülhető lesz. Ám ez után az átmeneti szakasz után ismét a feszültség begyűjtésének időszaka jön, és ez így megy tovább. A feszültség erőszakos kitörése újból és újból megismétlődik, függetlenül a bántalmazott viselkedésétől. Nem a bántalmazott személyisége, viselkedése a bántalmazás oka, ez csak magyarázat, kifogás a bántalmazó részéről. Attól, hogy a bántalmazott megváltozik, a bántalmazó erőszakos viselkedése nem fog. A bántalmazás nem az áldozat felelőssége. Abban, hogy megpróbál-e kilépni egy bántalmazó kapcsolatból, tud saját döntést hozni.

Vedd észre!

Akár gyerekről, akár felnőttről van szó, nagyon fontos momentum időben felismerni, ha valami nincs rendjén, és legyen egy megfelelő válaszunk arra is, amikor az áldozat mentegetni szeretné a bántalmazót. Sokszor ez a legnehezebb, de itt találsz néhány sablonos felmentést, és rá a megfelelő választ. A példa kedvéért mutatunk néhányat: 

Az egyik leggyakoribb védekezés

„Mindig arra gondolok, hogy valami majd csak változni fog, abbamarad majd a bántalmazás, csak ki kell várni...”

Sokan abban reménykednek, hogy idővel rendeződnek a dolgok, és a bántalmazás abbamarad. Remélik, hogy tudnak változtatni a helyzeten, illetve abban bíznak, hogy a párjuk is képes lesz változtatni. Minél több idő telik el, annál fájdalmasabb, ha nincs változás a kapcsolatban, és annál nehezebb új életet kezdeni! Sajnos sokan csak akkor lépnek ki a kapcsolatból, vagy akkor próbálnak meg kilépni, amikor már nem maradt más lehetőségük, mert életveszélyes szituáció alakult ki. Ilyenkor nincs mód mérlegelni, a bántalmazottnak mindent hátrahagyva kell menekülnie otthonról. Ha időben felismerjük a bántalmazásra utaló jeleket, van lehetőségünk időben segítséget kérni!

„Megérdemeltem, hogy kiabált velem. Nem volt kedvem a szexhez, illetve ahhoz, amit ő akart. Tudom, hogy egy feleségtől elvárható, hogy teljesítse párja kívánságait. Máskor jobban kell figyelnem erre.”

Ön nem szexuális tárgy, melyet a párja kedve szerint használ. A partnerség, kölcsönösség, egyenjogúság a szexualitásban is érvényes. Senkinek, semmilyen körülmények között nincs joga ahhoz, hogy erejével visszaéljen, valamilyen konfliktust erőszakkal oldjon meg, vagy a másikat olyan dologra kényszerítsen, amit ő nem akar megtenni. Nem lehet önt olyasmire kötelezni, amihez nincs kedve, vagy amit ellenez!

Hogyan tudok segíteni az ismerősömnek, aki családon belüli bántalmazás áldozata?

Az egyik legnehezebb feladat az, ha a közvetlen környezetünkben áldozat valaki. Ilyenkor egy rosszul megfogalmazott félmondat, egy félresikerült tanács is nagy károkat okozhat. Főleg, ha még abban a fázisban tart az ügy, hogy erős a gyanúnk, az ismerősünk bántalmazás áldozata lehet, de még nem mert segítséget kérni. Az oldal szerint a bántalmazás elszenvedői szégyent, bűntudatot élnek meg a velük történtek miatt, így sokszor nehezen kérnek segítséget, nem akarják beavatni a rokonokat, ismerősöket.

Ugyanakkor nagyon sokat tud segíteni a támogató környezet a kapcsolatból való kilépésben, felépülésben, az új élet kialakításában, a bizalom visszaállításában, de akár a kapcsolati erőszak bizonyításában is tanúként. Az ismerősök azzal segítenek, ha megértéssel, empátiával közelítenek a bántalmazott felé, nem általánosítanak, nem az előítéleteik alapján formálnak a helyzetről véleményt, hanem meghallgatják az érintett történetét.

Minden településen elérhető családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, ahová akár névtelenül is tehető jelzés, ezzel segítve a nehéz, kiszolgáltatott helyzetben lévő bántalmazottat. Ez a jelzés kiemelten fontos, ha gyermek is érintett.

Meg lehet változtatni a párom viselkedését, ha megszűnik az ok, amiért bánt?

A bántalmazókra sokszor jellemző, hogy valamilyen külső hatással magyarázzák tetteiket. Alkoholos befolyásoltság, mindent elvakító féltékenység, amiért az előző kapcsolat a hibás, rossz gyermekkor, vagy akár valamilyen pszichés betegség. Érdemes emlékezni, hogy semmilyen viselkedés, bódító szer vagy körülmény nem hatalmaz fel arra senkit, hogy erőszakot gyakoroljon más felett. Ilyenkor a másik fél sokszor hisz abban, hogy ez idővel megszűnhet, a helyzet pedig kezelhetővé válik, ez azonban nem egyszerű, és külső segítő bevonása nélkül az esetek többségében sikertelen.

„Sokszor látjuk, hogy a bántalmazó partner maga is bántalmazó családi környezetben növekedett fel, és akár sok sikertelenül alakuló párkapcsolaton van túl. Ezekkel mindenképpen érdemes egy segítő kapcsolatban foglalkoznia, ugyanakkor ez nem garancia arra, hogy az agresszivitás csökkenni fog. Sajnos nagyon sokszor látjuk, hogy a bántalmazók nem fordulnak szakemberhez, nehéz őket terápiába bevonni, nem nyitottak – készek a változásra. A bántalmazó a nehéz gyermekkorát használhatja magyarázatként az erőszakos viselkedésére, ugyanakkor ez nem mentesíti a cselekedeteinek felelőssége, súlya alól” – válaszolják a szakértők.

Lehet jó apa egy bántalmazó, és lehet boldog gyerekkora egy ilyen kapcsolatban felnövő gyereknek?

Nos, a rövid és tömör válasz erre az, hogy nem. A szakemberek pedig a miérteket is elmondják. „A bántalmazó működésmód számos kulcsfontosságú területen rombolja a gyermek érzelmi, fizikai és mentális képességét. A partnerüket bántalmazó apák gyakrabban követnek el a gyermekek ellen fizikai, szexuális, verbális és lelki erőszakot. Ezek az apák a saját érzelmi szükségleteiket helyezik a fókuszba a gyermek életkori szükségletei helyett, tehát érzelmileg általában elhanyagolják őket. Minden esetben aláássák a nő szülői képességeit, ezáltal a szülői működésről is egy torz képet mutatnak.

A bántalmazó családban felnövő gyermekek romboló mintát látnak a párkapcsolati működésről, amely az ő alapmintájukká válhat. Emellett, a bántalmazó nagy hatással van a vele felnövő gyermek nézeteire, például arra, hogy a gyermek hogyan gondolkozik a párkapcsolati erőszakról, a személyes felelősségvállalásról vagy az agresszióról. A gyermek bántalmazásának, veszélyeztetésének minősül, amikor szemtanúi a szülők közötti erőszaknak, óriási stresszt élnek át, traumatikus hatású lehet számukra. Félnek a bántalmazótól, féltik a bántalmazottat, és közvetlenül is veszélybe kerülhetnek, ha megpróbálnak például közbeavatkozni. A bántalmazásnak az egész személyiségre, a gyermek fejlődésére, későbbi sorsának alakulására negatív hatása van.

Mindig kihat a gyerekekre is
Mindig kihat a gyerekekre isShutterstock

Jogi kérdések

Általában az érzelmi aspektusról esik a legtöbb szó, pedig kilépni a bántalmazó kapcsolatból sokszor jogi kérdés is, és itt most nem a válási procedúráról van szó, hanem például arról, hogyan tudja egy anya megvédeni a saját és gyermeke testi épségét az után is, hogy elhagyta a bántalmazót. Ugyanis a válást vagy szakítást követő időszakban a nőket érő erőszak gyakorisága és intenzitása jelentősen növekszik. A szakítási szándék bejelentésétől számított két évet a szakirodalom fokozott veszélyességű időszaknak tekinti, és sok nő a félelem miatt inkább vissza is tér a bántalmazói kapcsolatba.

Az erőszak bizonyítása eleve nehézkes, és ha nincs tanú – márpedig a bántalmazók nagyon ügyelnek arra, hogy ne legyen –, akkor egyáltalán nem egyszerű. Mindenesetre a lakóhely szerint illetékes járási hivatalnál, ezen belül a szociális és gyámügyi osztályon kell kérni a jogi segítségnyújtást, azaz a pártfogó ügyvédet akár peren kívüli, akár peres eljáráshoz, vagy jogi tanácsadáshoz. A lakóhely szerinti járásszékhelyi településen működő család- és gyermekjóléti központoknál is működik jogsegélyszolgálat, melyet szintén javasolt felkeresni.

Ha az érintett ki szeretne lépni a kapcsolatból, akkor előtte ezt jó, ha nagyon alaposan megtervezi, főleg, ha párja azzal is megfenyegette, hogy elégtételt vesz, ha el meri hagyni. Fontos, hogy legyenek segítői a folyamatban, és készítsenek egy menekülési tervet. Minden településen működik családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat, ahol segítséget lehet kérni, illetve érdemes a rendőrség bevonásának lehetőségét is mérlegelni. Krízishelyzet esetén az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonközpont tud segíteni, mely non-stop hívható ingyenesen a segítségkérőknek (06-80-20-55-20). Itt tudnak azokban az esetekben is segíteni, ha azonnal menekülni szükséges, és védett, biztonságos elhelyezés megszervezését tudják vállalni, de innen is kereshetsz segítőket, bejelentkezhetsz a krízisambulancián, és anonim is kérhetsz segítséget

A témában jobban elmélyülhetsz a következő oldalakon: 

A Nők Joga, NANE, PATENT, A szeretet nem árt

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek