Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
2017. április 20-23. között rendezik meg a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, ahol a legtöbb magyar kiadó képviselteti magát újdonságaival. Az eseményt a isztambuli sztáríró, Orhan Pamuk nyitotta meg, Peer Krisztián pedig egy fájdalmas kötettel jelentkezik 15 év után. Válogatásunk következik.
Merítésünkben talál gyerekszájú felnőttverset, háborús megemlékezést, könnyedebb témában Lorie Gilmore-t alakító Lauren Graham személyes történetét, és a Könyvfesztivál egyik legfontosabb megjelenéséről, Peer Krisztián felkavaró gyászkötetéről is szó esik.
Az idei Könyvfesztivál díszvendége az író óriás, a Nobel-díjas Orhan Pamuk. Írásait 63 nyelvre fordították le, és világszerte 13 millió példányban értékesítették. A ma is Isztambulban élő Orhan a kortárs török irodalom legismertebb, és legnépszerűbb írója, aki eredetileg építészmérnöknek készült, de végül újságírás szakon szerzett diplomát 1977-ben.
Az író sikeressége vitathatatlan: a The Guardian beválasztotta a XXI. század 21 legjelentősebb írója közé, a 2004-ben angolul is megjelent Hó című regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyve közé sorolta. Műveiben posztmodern stílusban mutatja be az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között imbolygó Törökországot. Olyan sikerkönyveket köszönhetünk neki, mint Az ártatlanság múzeuma, a Furcsaság a fejemben vagy a A piros hajú nő, amelyet szombaton dedikáltathatunk is az íróval. Előtte, a megnyitó napján a Millenárison D. Tóth Kriszta beszélget vele.
1. Nobel-díjas díszvendég
A Piros hajú nő
Könyvében az 1980-as években Isztambul peremnegyedében játszódik. Mahmut mester, az ősi módszerekkel dolgozó kútásó és inasa, Cem úrfi küzdenek, hogy vizet fakasszanak a kemény talajból. Esténként egy titokzatos nő régi történeteket mesél egy városszéli sátorszínházban, aki beleszeret a nőbe. Ám mestere nem nézi jó szemmel szenvedélyét.
Regénye egyszerre krimiszerűen realista szöveg, egy harminc évvel korábban elkövetett bűn feltárása, ugyanakkor a civilizációk irodalmi alapjainak vizsgálata. Nyugat és Kelet egy-egy fontos mítosza: Szophoklész Oidipusz királya, valamint Firdauszí Rusztem és Szuhrab-története bukkan fel újra és újra a szereplők életében.
2. A hiányról ír
Hevesi Judit - Holnap ne gyere!
Keserédes, ironikus és nagyon őszinte Hevesi Judit második kötete, amelyben a fiatal költőnő ezúttal a párkapcsolat utáni űr viszonyrendszerébe merül el. Ír a másik elvesztése után érzett hiányról, de arra is szépen rámutat, hogy az újra megtapasztalt egyedüllét miként hat az önazonosságra. Hogy a kötet többszólamú is legyen, arról olyan állatversek gondoskodnak, amelyek valóban megtörtént, újságokban megjelent példázatok, és amelyek egyszerre mutatják meg az állatok antropomorf mivoltát és emberi kapcsolataink hol animális, hol bestiális rétegeit.
Az írónővel személyesen is találkozhatunk, ha vasárnap ellátogatunk a Millenárisra Líracsúcs és Versfesztivál eseményre, ahol Pál Sándor Attilával, a Düvő írójával és Ott Annával fog beszélgetni.
3. Ez a kötet szó szerint a fájdalomban született
Peer Krisztián - 42
A Könyvfesztivál egyik legfontosabb és egyben legfelkavarobb programja lesz, amikor Peer Krisztián Valuska Lászlóval fog beszélgetni a tragikus témájú gyászkötetéről, a 42-ről, amellyel a 25 éves korában elhunyt barátnőjének emel oltárt. Peer új könyvével megtöri a 15 évnyi hallgatást (2002-ben adta ki utolsó, a Hoztam valakit magammal című kötetét, a szerk.), és újra a költészet felé fordul.
Felkavaró verseiben nemcsak a mély gyászról, hanem előtte - utána verseiben arról is ír, mik történtek vele barátnője hirtelen elvesztése után, és hogy a tragédia előtt miről szólt a közös életük. Az afterverseket felvágatlan oldalak rejtik, nekünk az olvasónak kell azokat szó szerint feltépni, hogy hozzáférjünk a legmélyebb fájdalomról szóló sorokhoz.
4. Hogy egy kicsit könnyedebb szórakozást is ajánljunk
Lauren Graham - Gyorsan elhadarom
A Szívek szállodájából ismert Lauren Graham, aki a kicsit infantilis, helyenként idegesítő, de kétségtelenül szórakoztató és nagyon szerethető fiatal anyát alakítja, most egy újabb önéletrajzi regénnyel állt elő. A Gyorsan elhadarom című könyvben arról mesél, hogy milyen, amikor egy színésznő egybeforr a szerepével. A könyvben persze ír egy rakás kulisszatitokról, kiderül például, hogy Emily Gilmore nemcsak a sorozatban adott neki a párválasztással kapcsolatos tanácsokat, és a könyv tartalmaz néhány részletet a naplóból, amit Graham a nagy Gilmore-visszatérés, az A Year in the Life forgatása közben vezetett. De mesél a gyerekkoráról, arról hogyan indult be a karrierje, a szingli éveiről, és arról is, milyen élmény volt, amikor megkapta a Szívek szálloda főszerepét.
5. A Nobel- díjas belorusz írónő nem hajlandó szépíteni a valóságot
Szvetlana Alekszijevics - Néma tanúk
Az Európa kiadó gondozásában érkezik a Nobel-díjas belorusz írónő, Szvetlana Alekszajevics az utolsó tanúk című könyve, amelyet A nők a frontvonalban című regényével egy időben,1985-ben adtak ki. Hazájában keményen támadták írásaiért, árulónak és a hősök megbecstelenítőjének címkézték, csak merrt a háborút igazi valóságában mutatta be, ami alapvetően fájdalomról, kegyetlenségről, és az annál is több értelmetlen halálról szól.
A bátorságnak állított emlékművet
2015-ben az irodalmi Nobel-díjat "többszólamú írásaiért kapta, amelyekben a jelenkor szenvedéseinek és a bátorságnak állított emlékművet". Az életmű eddig öt könyvből áll: Az utópia hangjai című ciklus darabjaiból, amelyek a XX. századi szovjet történelem legtragikusabb eseményeit kutatják: a nagy honvédő háborút, az afganisztáni háborút, a csernobili katasztrófát és a Szovjetunió széthullását.A Nobel-díj odaítélése alkalmából megjelentetett írásában a New Yorker "az emlékezet őrzőjének" nevezte a belorusz írónőt.
Egyik könyvében a nők háborús szerepéről, vagyis arról az egymillió orosz fiatal, jóformán gyereklányról ír, akik a férfiak mellett harcoltak, vagy épp szanitécként mentették a bajtársaik életét, és akik hazatérve a férfiakkal ellentétben nem érdemrendet és elismerést, hanem megbélyegzést kaptak.
Az írónő másik könyve, talán még az előzőnél is érzékenyebb témát tár fel: az Utolsó tanuk ugyanis a háborúk legnagyobb elszenvedőiről, a gyerekekről szól. A regény száz visszaemlékezést tartalmaz, olyan emberektől, akik gyerekkoruk egy részét, vagy egészét vesztették el a háborúban. A túlélők interjúikban arról mesélnek, hogyan maradtak életben, és milyen szenvedéseken mentek keresztül ezekben az években. Sokuk elvesztette a családját, mások koncentrációs táborba kerültek, partizánok között éltek, és olyanok is megszólalnak, akik 12-13 évesen már harcoltak a németek ellen. Alekszijevics később ezt a könyvét is átdolgozta: az új változatban azok a visszaemlékezések is szerepelnek, amelyeket a szovjet időkben cenzúráztak, mert azok mindenben ellentmondtak a háborút dicsőítő orosz propagandának.
6. Hamarosan sorozaton is láthatjuk
Egy szolgálólány meséje
A disztópia szerinti a Gileád Köztársaságban csak azokat a nőket tartják valamire, akik termékenyek maradtak egy súlyos sugárszennyezést követően. Nekik átnevelő táborba kell vonulniuk, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fredére is csupán az a feladat vár, - amit nekünk, magyar nőknek is a szánkba rágott már Kövér László - , hogy gyereket szüljön a férjének. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben.
A regényt 1986-ban Nebula-díjra és Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat. A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai írónő kultuszregényéből film is készült.
A könyv alapján hamarosan egy sorozat is útjára indul a Netflixen, amiről a szakma már most az év nagy dobásaként beszél.
7. A felnőttek ANNYIRA nem tudnak semmit!
Haász János - Felnőtteknek nem
Haász János versei egyszerre viccesek, felkavaróak, és számos jelentéstartalommal bírnak. A svéd stílusú költemények ugyanis elvileg csak egy óvodás mindennapi gondolatait, történéseit mutatják be, de ezek a jelentéktelennek tűnő élethelyzetek koncentráltan tartalmazzák azokat az alapvető kérdéseket, dilemmákat, amelyek később is, újra és újra előkerülnek az életünkben, csak az idő elteltével egyre árnyaltabban. A kötetet olvasva jó egy picit újra gyerekszemmel látni, milyen a felnőttek világában élni, hogy bizony az óvodások életében is van lent és fent. Ezek a hullámvölgyek pedig lehetnek éppannyira meghatározóak, fájdalmasak, vagy örömteliek, mint a mi felnőtt élethelyzeteink.
A különálló életképek a kötet végére egy kerek történetté válnak, és az események során kiderül, hogy apa barátja már leginkább csak anya barátja, hogy az igazmondást a felnőttek tökre másként értelmezik, és hogy Nóra pont annak nem ad szájrapuszit, akit nagyon szeret.
Vasárnap,15:00-16:00 között, a Márai Sándor teremben a szerző beszélgetni fog Kadarkai Endre újságíróval, és Merényi (Grafitember) Dániel grafikussal.
8. Egy finn sikerkönyv bemutatója
Jussi Valtonen - "Nem tudják, mit cselekszenek"
Az évtized legnagyobb finn könyvsikere, Jussi Valtonen "Nem tudják, mit cselekszenek" című Finlandia-díjas regényének bemutatója is ígéretes programnak mutatkozik. A könyvről a szerző, Csányi Vilmos és Patat Bence fordító fog beszélgetni szombaton 15 -16 óra között.
Jussi Valtonen krimiszerűen izgalmas, a legrangosabb finn irodalmi díjat elnyert regénye egyszerre tűpontos diagnózis és borzongató disztópia a jelen és a közeljövő szép új világáról. Jussi Valtonen Nem tudják, mit cselekszenek című regénye a 2014-es év Finlandia-díjának nyertese, Finnországban az évtized legnagyobb könyvsikere, megjelenése óta az 5 milliós országban több mint 110 000 példányban kelt el.
9. Egy kis önismeret
Sákovics Diana - Hol rontom el?
Hol rontom el? - kérdezzük magunktól számtalanszor, míg hiába várjuk az igazit és vele a boldogságot. Nyíltan, titkon vagy épp csalódásoktól elbátortalanodva, de valamennyien szerelemre, bizalomra, közelségre áhítozunk: egy testi-lelki társra. A kérdés csupán az, hol keressük a másik felünket? És ha végre ráleltünk, hogyan tartsuk meg? Aki azt hiszi, elég tétlenül várnia, hogy majdcsak megérkezik a királyfi fehér lovon, vagy ha már megtörtént a csoda, és úgy érzi, megtalálta élete szerelmét, akkor már nyugodtan hátradőlhet, nagyon téved.
Sákovics Diana pszichológus, újságíró, a Dívány internetes portál főszerkesztője: szórakoztató és tudományosan megalapozott könyvéből kiderül, hogy a boldog és tartós párkapcsolatért bizony meg kell dolgozni. A pszichológus az online társkereséstől a véletlen találkozásokon át a régimódi ismerkedésig, az első randevútól az első csókon át az első szeretkezésig, majd azon túl, az együttélésig és a házasságig mindent sorra vesz, ami csak megtörténhet egy párkapcsolatban. És utána. Mert bármilyen fájdalmas is, tanácsos végiggondolni, mi vezetett a szakításhoz, mi lehetett a kudarc oka, mit és hogyan tanulhatunk belőle, és miképp léphetünk tovább.
