Berlinben közönségdíjat, a Sundance-on zsűri-díjat nyert A második anya című brazil film, amit most egy koktélparti keretében lehet megtekinteni július 7-én 20:00-tól a Pagonyban. Erre sajnos pillanatok alatt beteltek a helyek, de csütörtöktől (július 9.) a Cirkóban megnézheti, igaz a koktélról és a holdfényről le kell mondania.
Nehéz ezt a filmet anélkül ajánlani, hogy ne kezdjek azonnal spoilerezni. Azért nehéz, mert ha önmagában a hívószavakat sorolnám fel - anyaság, társadalmi különbségek, generációs különbségek, Brazilia és mobilitás - nagyon másféle filmet képzelnék magam elé, mint amilyen A második anya. Ha pedig azt mondom, hogy a téma ellenére ez egy kedves film, akkor máris én kérek elnézést.
Anna Muylaert viszont nem véletlenül kapott díjakat a filmért, jó szereplőkkel jó karaktereket játszatott el, és nem csak szép, de nagyon sajátos hangulatú lett a végeredmény. A trailerből a történetről nem sok derül ki, viszont jól visszaadja, milyen A második anya képi világa.
Ez nem egy pörgős akciófilm, de nem is egy gyomorszájas dráma. Ideális nyáresti, koktélozós film, ügyesen adagolt, folyamatosan fokozódó feszültséggel, és a történetből organikusan származó, de nem szájbarágósan nyilvánvaló végkifejlettel.
Ha szeretne egy kicsit elmerülni a gazdag Brazilia képeslap-életében, amit jól ellenpontoz a főszereplő, a tökéletes cseléd, Val (Regina Casé) narratívája, akkor ne habozzon gyorsan jelentkezni a jegyért. Ha elmegy, kiderül, régi bűnnek megbocsáthatatlanul hosszú-e az árnyéka, hogy miért fogy olyan gyorsan Fabinho fagylaltja a mélyhűtőből, hogy meddig kell várni egy anyára, és hogy van-e helye a termosznak is a modern kávéskészlet formatervezett tálcáján.
