Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A Jurányiban Elek Ferenc próbálja Nyelvédesanyaként megmenteni a magyart. Mindenféle értelemben.
Vinnai András komoly kérdéseket szeret komolytalanul feszegetni, alkotótársainak írt már a férfiakról, a közepkorúakról, tavasz elején pedig bemutatták a Szóvirágok édes nyelvédesanyánk paradicsomi kertjéből című előadást is, ami, mit ad isten, pont a magyar nyelvről és annak vélt vagy valós elkorcsosulásáról szól.
Hát, mindenek előtt, nagyon sokat káromkodnak benne. De ez így van jól, hiszen a főszereplők, Teri (Sipos Vera) és Feri (Bánki Gergely) mélysötétségben élő (közel) ősemberek, akik izékben mérnek a széken keresztül a szexig mindent. Az ő szomszédságukban él Nyelvédesanyánk (Elek Ferenc, középső neve: a Katona József Színház színésze), aki nemcsak hogy szépen beszél, de azt a nemes, bár korántsem egyszerű feladatot kapja a jóistentől (magyar hangja: Andrássy Máté), hogy tanítsa meg normálisan kommunikálni a mellette lakókat, különben eltörli a magyar nyelvet. Ahogy eltörölte az összes többi nyelvet is a világon, a nem rendeltetésszerű használat végett.
A Vinnai András tollából származó darab erős férfijegyeket alkalmaz, ezért aztán az egyetlen igazi nőnek nagyjából annyiban merül ki a szerepe az előadásban, hogy az éknél is ostobább, míg Bánkinak komoly jellemfejlődést írt a szerző, és nem restellt mellé nyomorult gyermekkort is rajzolni nekik. Ők szépen besimulnak a történetbe, amit természetesen Elek Ferenc irányít, nem is akárhogyan. Elek ízig-vérig nő, nála tökéletesen eltalálta Vinnai (aki Kálmán Eszterrel karöltve rendezője is az előadásnak), amit Teri szerepének esetében nem sikerült maradéktalanul. Persze Nyelvédesanyánk nem is ember, hanem egy félisten; öröktől fogva vigyáz ránk, óvja kultúránk és szellemünk, csak sajnos valójában Gecsemáné kertjében él Érd külső helyett.
Adekvát, hogy mindezek ellenére beleszerelmesedik tanítványába, ahogy észreveszi rajta a gyors felfogóképesség legelső jeleit. Feri ugyanis tanul, szinte habzsolja a szavakat, a végén már képes értelmesen bemutatkozni is, míg Teri továbbra is csak dobálja az izéket, és kétségbeesetten nézi ahogy széthull tökéletesnek tűnő élete, élén a kapcsolatával.
Vinnai az egész előadást Elekre írhatta, aki zseniális nő, amikor elszaladhatna vele a ló, akkor képes behúzni a gyeplőt, tényleg mindannyiunk édesanyja, szigorú szerető. Teri elhagyatott a színpadon, de ez a szerepe, így nem nagyon lehet felróni hibának, valaki kell ellenpontnak is. Feri megjár sokféle mélységet és magaslatot, és közben beleszelídül az eseményekbe, de vajon lehet-e csodát tenni 24 óra alatt? Kétségtelenül rengeteg bazdmeget hallhatunk, míg eljutunk odáig a közel két óra, de szórakozni jól el lehet rajta.
