Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az Irie Mafia énekesnője végigturnézta Franciaországot, új lemezéhez pedig Ghánából gyűjtene anyagot. És magassarkúban nem tud énekelni.
Sena Dagadu énekesnővel második önálló nagylemeze, a Lots of Trees kapcsán találkoztunk utoljára, most pedig egy divatfotózás ürügyén futottunk össze újra – tökéletes alkalom, hogy megtudjuk, mi történt vele az elmúlt időszakban.
„Írtam újabb számokat, tervezek új albumot. De először is a Lots of Trees: a hazai megjelenés után idén februárban megjelent egy francia kiadónál is, ez egy nagy jó hír volt az év elején. Ennek köszönhetően egy francia ügynökséghez kerültem, így idén jónéhány francia fesztiválon is játszottam a zenekarral erről a lemezről. Sokat utazgattam ezzel, örülök, hogy sikerült jó sok koncertet összehozni vele. Emellett év elején Dj Vadimmal dolgoztam elég sokat, hogy befejezzünk egy lemezt, ez sikerült is, ez a következő kiadvány a listámon. Most egyezkedünk a kiadóval, remélhetően év elején megjelenik. Ez is több év alatt készült el, Vadimmal körülbelül 8 éve ismerkedtünk meg, azóta minden évben pár napot nála töltök Angliában: ennek eredménye, hogy az új lemez javát megírtuk, kész vannak a keverések, satöbbi. Emellett az Irie Maffiával csináltunk egy iszonyatosan vagány, telekoncertes nyarat, sokat utaztunk, sok nagyszabású fesztiválon léptünk fel, szép pörgős nyarunk volt” – mondja Sena, aki az Irie Maffia és szólókarrierje mellett oszlopos tagja a W.H. – Shakespeare’s Sonnets & Songs produkciónak, mellyel Shakespeare szonettjeit eredeti formájukban, angolul szólaltatják meg Márkos Albert zenéjére.
„Márkos Albert csellista régi barátom, már az első albumomon is együtt dolgoztunk, és ő hozta az ötletet, hogy Shakespeare szonetteket adjunk elő ő, én, Gryllus Samu és G. Szabó Hunor. Csak azért vállaltam be, mert a barátom és bíztam benne, hogy nem teljesen őrült, de már az első pár próba után kiderült, hogy ez egy tök jó, működőképes és szeretnivaló dolog, ami azóta is egyre csak nő és nő. Mostanra már annyira természetes a zenei világok abszurd keveredése és Shakespeare találkozása, hogy nem is tűnik fel, hogy valami furcsa lenne benne. Ez egy kellemes 'fele színház, fele koncert' felállás, amit nagyon szeretek” – meséli Sena.
Az énekesnő decemberre tervez egy ghánai utazást, mert már a következő szólólemezén dolgozik, és ott is szeretne anyagot gyűjteni hozzá. „Nincs most egy konkrét téma, ami foglalkoztat, mint mondjuk, hogy azt mondod, Afrika, vagy Ghána, de azt vettem észre – mivel már a zenét is igyekszem én megírni, nem csak a szöveget és az éneket –, hogy van egy karaktere a mi zenénknek, amire nem nagyon lehet megmondani, hogy pontosan mi, de erősen érződik benne az afrikai ritmizálás. Ez nálam nem teljesen tudatos, gondolom ez valahol mélyen bennem van és néha- néha kikandikál: ezért is szeretném azt, ami már amúgy is megvan, kiegészíteni mindenféle ghánai hangszerrel, tradicionális felállással, amikor Ghánában vagyok. De még nem tudom 100%-osan, hogy ez hogy fog kinézni.”
És ha már egy divatfotózás kapcsán találkoztunk, a divatról és stílusról is kérdeztük Senát: „Hétköznapokban változó, mennyire fontos az öltözködés, szeretem a ruhákat, a cipőket, biztos van aki azt mondaná, hogy túl sok cipőm, kendőm, meg kalapom van, de szeretek mindenféle kiegészítőt, ruhát, ékszert. Igyekszem olyat felvenni, amitől jó kedvem lesz, és amit leokéz a lányom és a férjem. A lányom, ha lehet, rózsaszínbe és csillogósba öltöztetne minden nap, de néha ellentmondok neki. Az évek során kicsit többet sminkelek, ha megyek valahova, de ha csak oviba megyek és onnan haza, akkor lehet, hogy úgy nézek ki, mint egy félőrült, mert ami kezembe akad, abban megyek. A fellépőruhámat igyekszem megkomponálni, nem vagyok egy Lady Gaga, de azért nem baj, ha kicsit feltűnő a szett. Nagyon szeretem a nagy tollakat, színes ékszereket, karkötőket, és nagyon fontos, hogy a cipő kényelmes legyen, nem tudok magassarkúban énekelni” – mondja a Díványnak a mindig vidámnak tűnő Sena Dagadu.
„Nem mindig van ám ilyen jó kedvem, de alapvetően én egy nagyon boldog ember vagyok, nincsen bajom a világgal. Szeretem, amit csinálok, jó emberekkel vagyok körülvéve, nem érzem úgy, hogy szomorkodnom kéne. Jó az életem és szeretem!”
