Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Zenészt, színészt, költőt és lázadót is veszített a magyar kultúra tavaly.
December elején halt meg Bächer Iván író, a Népszabadság újságírója. Mindössze 56 éves volt, ennek ellenére számos könyvet írt, novellákat, tárcákat. Nagyon szerettük tőle a Hatlábút, a Hogyan kell a nőkkel bánni-t, de a Népszabadságban megjelent publicisztikáit is érdemes olvasgatni. Nyáry Krisztián ezt írta róla szép nekrológjában a Facebookon: "...Bächer Iván szelíd. Úgy tud írni, hogy elaludjon a hétköznapi indulat. Hogy jó legyen könyvvel a kezünkben végigdőlni a kanapén. Ilyenkor többnyire kutyákról ír. Vagy szódásüvegekről. Bächer Iván dühös. Ilyenkor többnyire emberekről ír. Valójában akkor a legdühösebb amikor szelíd. Nem akkor, amikor ököllel veri a zongorát, hanem amikor szelíden és tárgyilagosan elejt még egy fél mondatot. Az igazságról és a halálról szólnak ezek. Bächer Iván szomorú történeteket ír".
Oktüberben halt meg Pribil György zenész, mindössze 46 évesen, autóbalesetben. Legtöbben a Kimnowak zenekarból ismerik, bár az elmúlt 30 évben zenélt a Topó Neurock Társulatban és az S-modellben és, a Bastardban és az Állati elmékben és az Equusban, hogy aztán megalakítsa Novák Péterrel és Nagy Gergellyel a Kimnowakot. 1999-től a Hobo Blues Bandben gitározott,de dolgozott Ganxsta Zolival és Pierrot-val is.
Októberben szintén egy zenészt veszítettünk, Őz Zsolt neve azok számára lehet ismerős, akik a 90-es évek elején pörögtek a hazai undergroundban. A 44 éves zenész még 1988-ban alapította meg az Ugatha Christie-t, majd 1991-ben a Vidámparkot, mely aztán hosszas hallgatás után pár éve alakult újra. Őz eközben könyvet írt Rakenroll címen, amelyben csepeli fiatalkoráról mesélt. Emellett újságíróként a Wantedben, a Narancsban, a Népszabadságban és a Wan2-ban publikált. Temetésén Vidámpark-slágerek szóltak a ravatalozóban, és a hazai underground arcaitól a rajongókon át a csepeli kocsmák törzsvendégeiig jelentek meg a gyászolók.
Szintén októberben hunyt el Csomós Péter zenész aki a Hungáriát alapította. Bár a nevét valószínűleg kevesen ismerték, ha azt mondom Mistral, Tűzkerék, vagy Syconor, legalább az idősebb korosztályból biztos lesznek, akiknek felcsillan a szeme. Utoljára 2005-ben lépett fel az ős-Hungáriával a Margitszigeten.
Augusztusban halt meg Vukán György, akiről egy generációnak azonnal beugrik a Szomszédok, pedig a jazz- és zongoraművész zeneszerzőként is ismert volt. Azért neki köszönhetjük a Linda főcímzenéjét is. Együtt dolgozott többek közt Pege Aladárral, Szakcsi Lakatos Bélával vagy Horgas Eszterrel, és számos szakkönyvet írt.
Júliusban, 79 éves korában halt meg Marsall László költő. Első kötete, a Vízjelek 1970-ben látott napvilágot. A hatvanas években tagja volt a Belvárosi Kávéház mára legendás hírű értelmiségi társaságának. Második könyve, a Szerelem alfapont 1977-ben, a Porcelánfigurák 1980-ban jelent meg. További kötetei: Egy világ mintája, Negyvenegy öregek, Holdraforgó, Város papírmadárból, Pókhálófüggvények, Tatus és szörnyei, A megpördített orsó, Szélketrec, Holnapután. Válogatott kötetét 1989-ben, a gyűjteményest 2002-ben adták ki. Írt drámákat, rádiójátékokat, ezek mellett festészettel, grafikával is foglalkozott.
Marsall László: Ahogyan a békák
Miért a békák? Miért a békák? Miért a békák?
a semmi-szeműek, akik nem léteztek.-
Miért markomban fogásuk hidegsége?
Ha múlna rajtam, Uram, csodálatos lennék,
szívemen ezzel az arktikus hidegséggel,
de főzök, főzök bizony jó halál-levest,
paprika nélkül, jó bor-levest,
ahogyan a békák, a semmi-szeműek,
itták, a semmi-szeműek, akik nem léteznek.
Májusban halt meg Bárdy György, egy nappal a 92. születésnapja után. 1945-től dolgozott színészként, bár három évig nem léphetett fel ("a szocialista erkölcs megsértése miatt"), így ebben az időszakban erdészként dolgozott. 1964-től a Vígszínház társulatának tagja volt. Emlékezetes szerepei voltak: Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Lucifer (Madách: Az ember tragédiája), Bicska Maxi (Brecht-Weill: Koldusopera), Ficsúr (Molnár Ferenc: Liliom), Oscar (Neil Simon: Furcsa pár). Számos filmben játszott, köztük a Valahol Európában, A csodacsatár, A tettes ismeretlen, a Ripacsok és a Retúr című alkotásokban, de leghíresebb szerepe talán mégis Jumurdzsák volt az 1968-os Egri csillagokban, és Máris szomszéd szinkronhangjaként is emlékezeteset alakított a Mézga Gézában.
Áprilisban Gémes József Balázs halt meg. Ha ez így nem sokat mondana, segítünk: neki köszönhetjük, a Daliás időket, a Hugó, a vízilóvat és a Vili a verebet, na meg A hercegnő és a koboldot. Z. Gács György és Nepp József tanítványa volt, és számos animációs díjat zsebelt be, többek közt Ezüst Hugó-díjat, a krakkói Aranysárkány-díjat, a kecskeméti Kategóriadíjat vagy például a Fort Lauderdale fesztivál Legjobb Gyermekfilm díját.
Márciusban rázta meg a hír a rajongókat, hogy meghalt Bódi László, alias Cipő. A Republic énekese évek óta szívbeteg volt, halálát is ez okozta. A zenész 1965-ben született Ungváron, szüleivel egy éves korában költözött Magyarországra. Dolgozott a MÁV-nál és a Postánál is, majd 1990-ben megalakult a Republic. Ahogy szinte mindenhol kiemelik, a Republic önironikus módon "a legrosszabb együttes Magyarországon" kategóriát választotta magának mottóként. Ennek ellenére még 1990-ben megnyertek Balatonlellén egy rockfesztivált, aminek köszönhetően azonnal lemezszerződéshez is jutottak.
Egyik leghíresebb számuk a 67-es út (amit Cipő egyébként korábbi feleségéhez írt, mert a szakításukat nem tudta feldolgozni), de szinte mindenki kivülről tudta a Repül a bálnát, vagy a Szállj el kismadarat. A zenekar több mint egymillió lemezt adott el fenállása óta. Bódi temetése után, a családja szűk körben, a szovjet himnusszal búcsúzott tőle.
Februárban lett öngyilkos Kézdy György, színész. A Szomszédok Virágh doktoraként is ismert színész az Uzsoki utcai kórház harmadik emeleti ablakából ugrott ki. Kézdyt ötször terjesztették fel a Kossuth-díjra, de azt egyszer sem kapta meg, egy interjúban azt mondta róla, hogy bár fáj neki, de nem érdekli. Eredetileg Krausz Györgynek hívták, de nevet változtatott. "Úgy döntöttem, ha én magyar színész vagyok, legyen magyar a nevem. Kézdit választottam, a plakáton meg Kézdyt, mert az elegánsnak tűnt" - nyilatkozta korábban a Helyi Témának.
Dolgozott a Debreceni Csokonai Színházban, a Pécsi Nemzeti Színházban, Budapesten a Nemzeti Színházban, majd a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt, végül pedig a Veszprémi Petőfi Színház tagja lett. Önnálló estjét főleg Orbán Ottó költő és Lázár Ervin író műveiből állította össze. 2006-ban Ivánka Csaba-díjat kapott, és megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztjét is.
Párizsban halt meg Ajtony Árpád író, aki a '60-70-es budapesti író és filmes neoavantgárd mozgalmának volt az egyik arca. A székelykeresztúri születésú író első munkái 1968-ban jelentek meg. 1973-ban Párizsba költözött, és a Vincennes-i Egyetemen hallgatott szpciálpszichológiát. Később doktorált, disszertációját a X. század eleji Ausztria nemzeti identitásáról és önképéről írta. Ezt követően pszichiátriai intézetekben dolgozott, 1984-től egészségügyi dolgozóknak szociológiai és antropológiai előadásokat tartott.
A kilencvenes években a Versailles-i Egyetem pszichológiai tanszékének a tanára volt. A rendszerváltás után ismét részt vett magyar filmek készítésében (Történetek az elveszett birodalomról, '68). A hetvenes években írt novelláiból A birodalom elvesztése címmel 1998-ban jelent meg első kötete a Jelenkor Kiadó gondozásában, amiért 1999-ben megkapta az elsőkötetes szerzőket elismerő Bródy Sándor-díjat. Második műve, amelyben 1969-1972 közötti írásai olvashatók, Miért ilyen későn? címmel 2002-ben jelent meg.
