Nemrég az Indafilmnek köszönhetően szembesülhettünk a magyar dokumentufilmnek tragikus, de nem reménytelen helyzetével. A két hétig futó sorozatból megtudhattuk, hogy a hazai filmeseket leginkább a felkapott kivándorlási láz, a szelektív hulladékgyűjtés, illetve a vallásosság témája foglalkoztatja.
A Dazed and Confused Magazin szerkesztői az év vége közeledtével összegyűjtötték, hogy mit alkottak 2013-ban a műfaj legjobbjai. Nézze, meg a hajtás után, hogy milyen globális kérdésekre keresik a választ a szakma nemzetközileg elismert filmesei!
A Spell to Ward Off the Darkness
A kisfilm a nemrég megkapta a CPH:DOX-on ( Koppenhágai Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál ) az elismerő New:Vision díjat. A rendezők, Ben Rivers és Ben Russel kísérleti együttműködését Robert AA Lowe zenéje teszi még érdekesebbé és elvontabbá.
A három részre osztott, alig több, mint két és fél perces filmben bepillantást nyerünk egy észtországi sámán közösségbe, a finn vadonba illetve egy norvég black metal koncertbe. Az utópikus hangulatot árasztó filmmel a rendezők azt kívánták bemutatni, hogy miképpen keresi a mai ember a helyét világban.
Interior. Leather Bar.
Travis Mathews és a Hollywoodban valami miatt népszerű színész, James Franco kollaborációjának eredményét teljes egészében a Visionaries keretén belül mutatják be az Egyesült Királyságban december 9-én.
A filmben is felbukkanó rendezők William Friedkin 1980-as thrillerét, a Cruisingot (Portyán) dolgozták fel, mely egy olyan gyilkosságsorozatról szól, aminek homoszexuálisok voltak az áldozatai. A kritikusok akkor igencsak súlyosan ítélték meg a filmet, ezzel szemben a mostani, negyven perces verzióról Gus Van Sant csak áradozni tudott: "Elképesztő! Bonyolult, érdekes és avantgárd!"
(A Portyán nem jutott el a hazai mozikba, a magyar közönség videón ismerhette meg először a filmet 1993-ban – írja a wikipedia.org.)
Leviathan
Lucien Catsaing-Taylor és Verena Paravel észbontó dokumentumfilmje azt mutatja be, hogy hogyan ragadja magával egy halászhajó fedélzetét a tenger kellős közepén kialakult pusztító vihar.
„Ehhez hasonló filmet még nem láttam a dokumentumfilmek történetében” – állapította meg a klipből a The New York Times kritikusa, Dennis Lim. A filmet, amit díjjal jutalmazták többek között a bécsi, a milánói és a montreali filmfesztiválokon is november 29-én mutatják be az Egyesült Királyságban.
The Reunion
Az egyszerre izgalmasnak és vitatottnak tartott svéd művész, Anna Odell a Velencei Filmfesztiválon debütált rendezőként a The Reunion című filmjével, mellyel elnyerte a rangos FiPresci díjat is. A film az iskolákban is jelenlévő megfélemlítésről, zaklatásról, hatalmi struktúrákról és hibás hierarchiákról szól. A határokat feszegető dokumentumfilmet a svédországi premieren is pozitívan fogadta a közönség.
Whateverest
Kristoffer Borgli 15 perces kisfilmje az egyik kedvencünk a tízes listáról. A vidám, de mégis szívszorító film egy sikertelen, excentrikus zenész mindennapjait mutatja be egy norvég kisvárosban. A házi droglabort üzemeltető főszereplő a szürke hétköznapokban egy szoláriumban dolgozik, gondozza idős apját, szabadidejében pedig a város lakóit provokálja nemlétező tánctudásával. Mindezt bedrogozva, magányosan. A filmet Todd Terje „Inspector Norse” disco-jam trackje ihlette.
WHATEVEREST from Kristoffer Borgli on Vimeo.
Kopfkino
A feminista filmrendező, Lene Berg egy pazar, régi berlini színházban forgatta le dokumentumfilmjét, melyben egy hosszú, ünnepi asztalnál gyönyörű jelmezekbe öltözött prostituáltak mesélnek egymásnak hihetetlenebbnél-hihetetlenebb történeteket ügyfeleik szexuális szokásairól, miközben a rendező betekintést enged a vágy pszichológiájába is.
Future My Love
A kihívásokat kedvelő rendező, Maja Borg a 97 éves futurista feltaláló, Jacque Fresco egyik legismertebb elképzelését, a Vénusz projectet kívánja a saját szemszögéből bemutatni. A globálisan fenntartható társadalmi rendszert felvázoló project több kortárs dokumentumfilmest is megihletett az elmúlt években, ilyen alkotás például a Future By Design vagy a Zeitgeist is.
Fuck For Forest
A lengyel származású rendező, Michal Marczak hatásvadász címet kapott dokumentumfilmjében olyan érdekes, aktuális témákat és kérdéseket feszeget,mint a közösségi szerepvállalás vagy környezetvédelem.
A film a Fuck for Forest (Dugj az erdőkért!) berlini civil aktivista csoportot mutatja be, akik nyilvános orgiákat szerveznek, amatőr pornófilmeket forgatnak róluk, és az ezek értékesítéséből befolyt összeget az esőerdők megmentésére ajánlják fel. A film várhatóan nagy sikert fog aratni a hippi közösségek körében.
Rough Cut
A Londonban élő művészt és szemfényvesztőt, Jamie Shovlint a nyolcvanas évek legeleje óta mindig elsüthető, eléggé kiaknázott téma, a tini-horror ihlette meg. Sőt, David Cronenberg már a hetvenes években is kísérletezett hasonló, alacsony költségvetésű, stoppoló kamaszokról szóló témájú filmmel.
Természetesen szinte kötelező elemként ebben az alkotásban is váratlan helyekről kerülnek majd ilyen-olyan mágikus tárgyak, és bővelkedik a régi slasher-gyilok klipekre emlékeztető jelenetekben. A dokumentumfilmet december 6-án mutatják be az Egyesült Királyságban.
The Act of Killing
Joshua Oppenheimer izgalmas külső jelentekben bővelkedő filmjét Werner Herzog szürreálisnak és ijesztőnek titulálta egyszerre. A film az indonéz halálosztagok egykori megátalkodott tagjait mutatja be, akik bepucsítanak a gyilkos kommunistáknak. Az erőszakos bűncselekményeket színpadiasan ábrázoló rendező filmje várhatóan az év egyik sláger dokumentumfilmje lesz majd.
