A celebekről tudjuk, milyen reneszánsz emberek, már csak az irodalomban is: hol életrajzi regényt, hol fikciót írnak, néhány éve pedig felismerték, hogy szakácskönyvet írni jó dolog, hiszen főzni mindenki tud. A kisgyerekesek Baba-mama szakácskönyveket gyártanak – gondoljunk csak Juga Veronika és Farkasházi Réka könyvére –, mások a kultúrájukból adódó autentikus ételeket vetették papírra. Ennek ellenére vannak sikeres és jól használható szakácskönyvek, mint például Váncsa Istváné, igaz őt nehezen lehet celebnek nevezni (vagy ha mégis, akkor épp a szakácskönyvei miatt lett azzá).
Az idei év terméseit megnézve látszik, most is jó néhány híresség gondolta úgy, hogy könyvet írni nem rossz üzlet, hacsak nem a gasztro-kultúrát akarták terjeszteni.
Kulka János eddig inkább dalait adta ki, de most valamiért úgy érezte, neki is a piacon a helye. A borzalmas című Önételrajz viszont a címével ellentétben igen kellemetes olvasmány. Kulkáról ugyanis simán el lehet hinni, hogy otthon a konyhában zöldséget aprít vagy paníroz, és teszi ezt minden manír nélkül. A színész életének fontos helyszíneit bemutató könyvben minden recepthez kapcsólodik egy rövid bevezető, és a képek sem sterilek, sőt, az ember legszivesebben azonnal nekilátna elkészíteni az ételeket, melyek közt a nagyi konyhájától a szofisztikáltabb darabokig sokféle akad.
Soma, azaz Spitzer Gyöngyi is írt egy könyvet, bár az Afrodiziákumok – Az érzékletektől az érzékiségig - vágykeltő receptjeim gyűjteménye címével ellentétben nem olyan ételekről szól, melyek bizonyítottan potenciafokozó hatással bírnak, hanem inkább olyan ételek elkészítését írja le, melyeket szex előtt, után és közben lehet fogyasztani. Vagy éppen helyette.
A 310 oldalas könyv bevezetőjéből kiderül, hogyan kell felkorbácsolni az érzékeket, és természetesen, hogy az élet egyben energia is. Akik nem tudnák, mik a legismertebb vágykeltők, azok most megtudhatják, és még linkeket is kapunk, ha további ismeretekkel bővítenénk a tudásunkat. Soma egy csomót mesélt a fotókról a könyv bemutatóján, amiből kiderült, hogy a fekete alapszín nem véletlen, a dekorelemek pedig Soma saját tárgyai. Nekem nem lenne ugyan kedvem egy bugyi és egy melltartó mellé tálalni a gyömbéres lazacszeleteket, de a könyv minden bizonnyal meg fogja találni a felvevőpiacát. Az biztos, hogy Spitzer tud főzni, és teljesen hülyebiztosan képes leírni, hogyan kell megalkotni az avokadós paellát, ez pedig manapság több, mint amit egy átlagos celebtől és egy átlagos szakácskönyvtől elvárhatunk.
Gombos Edina és férje, Alberto Costafreda is írtak egy szakácskönyvet, meglepő módon kubai receptek vannak benne. A mindössze 150 oldalas könyvben 59 féle étel elkészítését olvashatjuk el, melyet Gombos saját maga készített el. Igaz, egy kubai ebédet összedobni Magyaroroszágon komoly kihívást jelentene, a malangatócsnihoz tarógyökér kéne, a banánpüréhez pedig főzőbanán, de tény, hogy nem sok kubai szakácskönyv jelent még meg itthon, tehát a mű mindenképp hiánypótló ebből a szempontból. Mondjuk a mojito és a cuba libre elkészítése nem egy olyan titok, amit csak innen tudhatunk meg, de valamivel meg kellett tölteni a könyvet.
Annak ellenére, hogy – Váncsa Istvánhoz hasonlóan – Cserna-Szabó Andrást sem lehet a szó hagyományos értelmében celebnek tekinteni, mi mégis beválogattuk a könyvet a sorozatba. A mű sikerét jelzi, hogy a Nagy macskajajkönyv – avagy süssünk-főzzünk másnaposan című könyvnek ez már a második kiadása, a 2007-ben kiadott elsőt most bővítve dobták újra piacra. Nótorius ivók nem kevés ötletet találhatnak arra, hogyan éljék túl a másnapot, és ha ez nem lenne elég, az irodalom és a gasztronómia határmezsgyéjén mozgó könyvből többek közt olyan alapigazságokat lelhetünk, mint ez: "Sok rossz Ujházi-levest és sok rossz nőt kell addig elfogyasztanunk, míg rálelünk az igazira. Ha ugyan rálelünk egyszer. De úton lenni boldogság, megérkezni a halál."
