Néha nem árt kikapcsolni a tévét és a számítógépet, kiülni a teraszra, meginni egy csésze teát, és elővenni egy rejtvényújságot. A keresztrejtvény közel 90 éve része mindennapjainknak, mégsem tudunk róla túl sokat. Mióta fejtünk keresztrejtvényt? Hasznos időtöltés vagy időpocsékolás? Tényleg jó agytorna? Többnyire ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
A rejtvény a Hasznos Mulatságok hetilapban jelentkezett először 1817-ben önálló rovatként. Betűrejtvények és rébuszok a XIX. század második felének szatirikus élclapjaiban is voltak, a Jókai Mór szerkesztette Üstökösbe például Arany János is készített fejtörőket. De most ugorjunk át kicsit a tengeren túlra, ahol az első mai értelemben vett keresztrejtvényt 1913. december 21-én a vasárnapi mellékletben közölte a New York World című napilap (aminek az amerikai-magyar Joseph Pulitzer volt a tulajdonosa 1883-tól 1911-ig). Az első keresztrejtvényt a Liverpoolban született, később New Yorkba költözött újságíró, Arthur Wynne készítette. Magyarország nem sokat késlekedett, az első magyar keresztrejtvény a Ma Este című lapban jelent meg először 1925. január 22-én. A rejtvény szerzője az a Kristóf Károly volt, aki az 1957-ben induló Füles Magazin egyik alapítótagja volt.
Karinthy és a rejtvények
Karinthy Frigyes a Viccelnek velem című humoreszkeket, paródiákat tartalmazó kötetében olvashatjuk, mit is gondol a keresztrejtvényekről.
„Mióta a világ legnépszerűbb lapjai egyre-másra hirdetik a nagy rejtvényversenyeket, rejtvényderbiket – Amerikában ötvenezer dolláros keresztrejtvény-versenyt tartottak – a dolog kezd izgatni. A régi könyv- és sósborszeszdíjak kora lejárt, ma autót, családi házat, helyes kis birtokot, életjáradékot és negyvenkettes ágyút sorsolnak ki a nyerők között – előrelátó embernek, aki előtt nem közönyös saját és családja jövője, komolyan illik foglalkozni ezzel a tudománnyal, mely szerencsés esetben satöbbi... A többi pálya még ennyire se biztos. Komolyan munkához láttam. [...] Már-már tökéletesnek hittem magam, amikor ez történt. Valaki feladta a következő rejtvényt: Kas saison Ka. Három hétig törtem a fejem. Nem tudtam megfejteni, hiába próbáltam a "saison" szót "évad"-nak magyarul, "season"-nak angolul és "Fahrzeit"-nek németül alkalmazni. Belebetegedtem a dologba. Egy napon ötéves unokaöcsém, aki akkor tanult olvasni, meglátta jegyzeteim közt és silabizálni kezdte. És fél perc alatt elolvasta, magyar nyelven, így: Kassai sonka. Azóta nem fejtek többé rejtvényt.”
Alzheimer-kór ellen fejtsen rejtvényt!
Ma Magyarországon közel 3 tucat rejtvényújság közül válogathatunk, közel száz év alatt nem csökkent a rejtvényfejtési kedv hazánkban, sőt! Szinte minden női magazinban, napilapban, bulvárlapban ott van 1-2 rejtvény, amit a reggeli kávé mellett meg is fejthetjük: ha tudjuk, hogy hívták a gyilkost a Támadnak az űrtehenek című filmben, máris egy olcsó és savanyú vicc olcsó és keserű poénjára cicceghetünk egyet. Azt azért be kell látnunk, nem leszünk atomfizikusok, ha megfejtjük a Fülesben eddig megjelent összes rejtvényt, de azért mégiscsak kapunk valamit ezektől a fejtörőktől. Például sokkal kisebb eséllyel leszünk Alzheimeresek, ha rendszeresen rejtvényt fejtünk. A New York-i Yeshiva University Albert Einstein orvosi karán végzett kutatási program alapján az ezredforduló környékén bebizonyosodott, hogy a gyakran olvasó, rejtvényt fejtő, idős emberek mintegy 60 százalékkal csökkenthetik az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. A kutatók 2003-ban arra a megállapításra jutottak, hogy a már kialakult betegség tüneteit és lefolyását jelentős mértékben enyhíti, illetve lassítja a fiatalabb évtizedekben folytatott intenzív szellemi tevékenység – mint például a rejtvényfejtés.
