Rádiós kabarétörténet és a kérdés: van-e jövője a magyar rádiós kabarénak?
A Magyar Rádió humortörténete a rendszeres sugárzást követően – vagyis 1925. december 1-je után – rövid időn belül elkezdődött. A rádiókabaré első korszakának tehát az 1925 és 1943 közötti éveket tekinthetjük. A rendszerváltozás, majd a Petőfi Rádió 2007-es átalakulása és a Karinthy Színpad megszűnése azonban jelenetősen átrajzolták a magyar rádiós kabaré térképét.
1927-ben Petőfi születésnapjáról szóló énekes jelenet, 1928-ban Zilahy Lajos drámai játéka szerepelt a szilveszteri műsorban, de 1929-től már többórás kabaré hallhatott az ország éjfélig, illetve hajnali 2-ig. 1936-ban Kacagóversenyt sugároztak, 1937-ben híres múlt századi egyfelvonásosokat, 1947-ben Fábri Zoltán rendezte a farsangi revüt, az 1949-ben hallható Kancsal Parnasszuszt pedig Örkény István szerkesztette.
A rádiós kabaréműfaj aranykora a 60-as 70-es években jött el, bár Kaposy Miklós szerint ez egészen a nyolcvanas évek közepéig eltartott. Különösen kiemelkedő mérföldkő volt az 1974-ben először megrendezett Humorfesztivál, hiszen ekkor fedezték fel Farkasházy Tivadart, Boncz Gézát és Sinkó Péter is (aki a mai napig szerkeszti is a rádiókabarét). 1963-tól az Összetett Műsorok Szerkesztőségén belül létrejött a kabarérovat, amelynek élén Marton Frigyes, Szilágyi György és Kaposy Miklós álltak, egyszóval a kádári konszolidációban egyre nagyobb szerepet és teret kapott a rádiókabaré. A szilveszteri műsorokban mondták be először az áremeléseket, és ekkor valamennyivel szabadabban beszélhettek azokról a dolgokról, amikől máskor nem (például a nyugdíjakról, a különböző visszaélésekről, a pedagógusok helyzetéről, stb.)Mindez persze a politikai hatalom hallgatólagos egyetértésével történt, amely afféle biztonsági szelepként engedélyezte ezeket a műsorokat.
Marton Frigyes 1985-ben visszavonult, helyére Farkasházy Tivadar került. A rádiókabaré korábbi idillje azonban ekkoriban már széthullóban volt az ország romló gazdasági helyzete és az egyre feszültebb közhangulat miatt. Ezzel párhuzamosan a kabaréban is egyre élesebben ragadták meg a belpolitika és a hétköznapi élet fonákságait.
Kádár halála és rendszerváltozás után a rádiókabaréban is jelentős változások mentek végbe. Másfél évnyi zűrvazar után azonban Farkasházynak köszönhetően a rádiókabaré újra hozta az elvárt színvonalat, és a hallgatottságot is. Az évek során jöttek-mentek az emberek a rádiókabaré szerkesztőségében: 1990-ben távozott Verebes, ekkor jött Fábry Sándor, Déri János és Selmeczi Tibor. 1992 januárjától heti háromórányi adással jelenkeztek a hallgatók kérései nyomán összeállított Kabarécsütörtök élő műsorai. 1993-ban Csúcs László, a médiatanács akkori prominense fél évre eltiltotta Farkasházyt minden rádiós tevékenységtől, de 1994 októberétől ismét a régi időpontban, a régi csapattal jelentkezik a havi Rádiókabaré, szerkesztője pedig újra Farkasházy Tivadar lett.
És ez így ment 2007-ig: ekkor történt ugyanis a Petőfi Rádió arculatváltása, ami a műsorstruktúra teljes átszabásával járt. Gellért-Kis Gábor, a rádiókuratórium elnöke felállította a régi kádereket, volt, akit kit áttessékelt kedvesen a Kossuthra, másokat hazaküldtek azzal, hogy nem muszáj ez csinálni. – írta ekkoriban a az Index és a Comment:com. Ezzel a lépéssel egyesek örömére, mások bánatára a rádiókabarét sem sugározták már a Petőfin, a Kossuthon hallgathatták tovább azok, akik kíváncsiak voltak rá. Ma a Rádiókabarét minden héten szombaton 13-14 óra közt, az ismétlést pedig hétfőn éjszaka sugározzák (de csak ultrarövid hullámon, hiszen középhullámon 21 óra után nem sugároz a Kossuth).
A rádiókabaré és a rádiós kabaré története szemmel láthatóan vége felé közeledik. Akik nem hallgatták, azoknak persze mindegy, azok azonban, akik hallgatják, azoknak nem. Okolhatjuk az internet térhódítását, a szórakoztató műsorok hallgatóinak-nézőinek megváltozott igényeit is, de egy biztos: a magyar rádiós kabaré évtizedeken keresztül több millió embert szórakoztatott, és még ma is sokan kapcsolnak a Kossuthra arra a heti egy órára.
