Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jane Austentól, Nick Hornbytól és Victor Pelevintől is talál könyveket nyári top10-es listánkon.
Nyáron könnyed, pihentető olvasmányos és szórakoztató könyveket szeretünk olvasni, összeválogattunk egy tízes listát, mit vigyen magával a strandra. James Joyce-t nyugodtan félreteheti, Heidegger és Samuel Beckett is maradhat a polcon, de nyugodjon meg, azért nem kell rögtön Fejős Évából bevásárolnia.
Jane Austen: Büszkeség és balítélet
Jane Austen klasszikusát gyakorlatilag 12-től 99-ig minden nőnek ajánljuk: szórakoztató, bájos, romantikus és rendkívül könnyedén olvasható. A lecsúszott nemesi család sarja, Elizabeth Bennet kellő humorral és iróniával éli vidéki életét három húgával és egy nővérével, mígnem betoppan hozzájuk a semmiből két úr – Mr. Darcy és Mr. Bingley –, akik előkelőek és gazdagok, így a főhősnő anyja rögtön úgy véli, tökéletes férjei lennének idősebb lányainak. De jönnek a bonyodalmak, a büszkeségből fakadó félreértések, és keserűség, köpönyegforgatás, és a mindent elsöprő felismerés: a főhősnő félreismerte a gőgös Mr. Darcy-t, és most már más vágya sincs, mint Mrs. Darcy-ként leélni életét. A történet egyik mellékszereplője a Bennet-lányok apja, aki az egész banda legszórakoztatóbb alakja, de hisztis felesége is megéri a pénzét.
Ajánljuk, mert bájos történet forró nyári estékre, BKV-záshoz, vonatozáshoz ideális. Kizökkent egy kicsit a napi nyomorból, és a könyvet olvasva hamar beláthatjuk, hogy a XIX. század elején élő szürke papkisasszonyok – ahogyan az író, Jane Austen, vagy például a Brontë- nővérek – nem is lehettek olyan unalmasak, ha olyan regényeket írtak, amiket még ma is százezrek olvasnak.
Nick Hornby: Pop, csajok, satöbbi
Az idén 55 éves brit szerző egyik legismertebb regénye a High Fidelity, azaz – ahogyan magyaros leleménnyel lefordították – Pop, csajok satöbbi. Hornby nagy erőssége a leíró részekben rejlik, dialógjai pedig támoszlopként tartják egyben a történetet. A főszereplő, Rob, egy csőd szélén billegő lemezbolt tulajdonosa, akit 2 év után a felső szomszéd karmagyógyász miatt dob a barátnője. Rob amúgy nem egy kapkodó-ideges típus, árnyékként éli szürke napjait 2 megszállott alkalmazottjával a lemezboltban. Miután azonban a csaja kidobta, számot vet az életével, és kezdődik a múltidézés, listák összeírása: „öt legfájdalmasabb szakításom”, „Top5 gyászoló számok”, vagy éppen az az ötös lista, amiben leírja, mit szeretett legjobban a volt barátnőjében. A történet tehát a jelenben kezdődik, de a múltba visszatekintve nyer értelemet minden, ami éppen Robban zajlik.
Ajánljuk, mert szórakoztató, elgondolkodtató, mégis könnyed olvasmány azoknak, akik szeretik a zenét, és a toplistákat.
Salman Rushdie: Az éjfél gyermekei
A bombay-i születésű mágikus realista brit író ugyan a Sátáni versek című műve és az emiatt rá kiszabott halálbüntetés miatt lett igazán ismert, de ez előtt 9 évvel, 1980-ban írta Az éjfél gyermekei című regényét, ami a nagy irodalmi áttörést hozta meg számára, elnyerte vele a neves Booker-díjat. A regény címe arra az ezeregy gyermekre utal, akik India függetlenné válása után, 1947. augusztus 15. első órájában születtek. „A Bombay-ben játszódó történet főszereplője, az ezer gyermek egyike, Szalín Szinai, az indiai történelem allegorikus megfeleltetéseként szerepel.” A kis Szalín történetét születésétől időskoráig végig követhetjük. A színes-szagos történet értéke, hogy nem csak az egzotikus, gyönyörű Indiát idézi meg, hanem az ország valódi, koszos, mocskos arcát is. Mindezt egy kisfiú szemén (és orrán), szerelmein keresztül, aki végül a chatni-főzésben találja meg a békét.
Ajánljuk, mert megkapó és megható történet azoknak, akik szeretik a mesét, hisznek még a csodákban, és kíváncsiak India hányattatott történelmére, vallási sokszínűségére.
Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére
A beat-nemzedék egyik oszlopos tagja, Ken Kesey regénye 1962-ben jelent meg (és persze nem tett rosszat az ismertségének az sem, hogy 75-ben MIlos Forman többszörös Oscar-díjas filmet rendezett belőle Jack Nicholsonnal). A Száll a kakukk fészkére az elmegyógyintézetbe került Randle Patrick McMurphy sajátos világnézetén keresztül tart tükröt a 60-as évek amerikai társadalma elé. Az életvidám, némileg szélhámos főszereplő teljesen felforgatja az elmegyógyintézet korábban megszokott életét: kártyapartikat, fogadásokat rendez, fogadóirodát üzemeltet, nőket, piát csempész be. Nem tölt bent hosszú időt, mikor rájön, a bent fekvők sem betegebbek azoknál, akik kint vannak. Persze az a kérdés is felmerül, hogy most ők, vagy a kintiek – a „normális emberek” vannak bezárva? McMurphy elmegyógyintézeti reformjai által a betegek sokkal szabadabbnak érzik magukat, ám ott a Főnéni, akivel számtalanszor meggyűlik a baja. Főhősünk életigenlésével, szabadságvágyával, féktelen optimizmusával és a bent fekvők rokonszenvével felvértezve kezd bele a háborúba a teljhatalmú Főnénivel.
Ajánljuk, mert ezt a könyvet napozáshoz, és úgy egyáltalán, bármikor, bármihez csak ajánlani tudjuk. Könnyed, keserédes darab ez, ugyanakkor mégis megérint a mondanivalója, úgy is, hogy nem kell hozzá elvégezni a filozófia szakot.
Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
A kritkák szerint A Virágot Algernonnak a pop-irodalom egyik legolvasottabb műve, nem véletlenül. Az író-pszichológus Keyes novellából regénnyé bővült sci-fijében egy 70-es IQ-val rendelkező férfit – Charlie Gordont – ismerhetjük meg, aki a maga együgyű módján éli hétköznapjait egy pékségben. Egyetlen vágya van csak: okos akar lenni. Ezért is vállalkozik egy kockázatos orvosi beavatkozásra, melytől – a kísérlet vezetői szerint – IQ-ja akár a duplájára is emelkedhet. A műtét sikerére Algernon, a szuperokos egér a bizonyíték. Az operáció után fokozatosan valóban 180-ra nő Charlie IQ-ja, de ettől nem lesz boldogabb. Rádöbben ugyanis, mennyien rúgtak belé gyerek- és felnőttkorában egyaránt, csak azért, mert nem volt elég okos. Hiába tanul meg 20 nyelven, körözi le orvosait, mégsem boldog. Egyetlen sorstársa van csak, Algernon, a kisegér, aki viszont a kísérlet miatt idejekorán elpusztul. Az immár teljesen magányos,, va ám még mindig szuperokos Charlie IQ-ja egy idő után újra 100 alá esik, de sosem felejt el virágot vinni Algernon sírjára.
Ajánljuk, mert a történet megható, de mégsem nehezen emészthető. Keyes üzenete egyszerű: élni akarás, erkölcsi tartás, optimizmus, valamint az, hogy szeretet nélkül egy guriga szart nem ér az élet. Nyáresti pihenéshez zseniális olvasmány.
Boris Vian: Piros fű
Boris Vian 39 éves korában hunyt el, de rövid élete során így is közel 20 verses- és novelláskötetet valamint regényt írt, emellett ismert jazz-zenész is volt. A Piros fű című regénye 1950-ben született, és egy szerelmi négyszögről, Dupont szenátor nevű kutyáról, és egy emléktörlő gépről szól. A keserédes történet az avantgárd irodalom egyik remekműve, Vian kellő cinizmussal és humorral nyúl hozzá a felejtéshez, a szeremhez, a szexhez; teszi mindezt a szürrealitás imbolygó talaján. Vian remek mesélő, így a Piros fű is egy zseniális mese. Bár, hogyan Vian írta szellemesen, „a történet teljes egészében igaz, mert elejétől végig én találtam ki.”
Ajánljuk, mert a könyv olyan erővel szakít ki minket a hétköznapi valóságból, mint ahogyan a emléktörlő gép törli az emlékeket. Mindenkinek bejöhet, akik szeretik a mesét, képesek arra, hogy elmerüljenek egy feje tetejére állított világban, ahol a szereplők mégis hétköznapiak, és azoknak is, akik nem riadnak vissza egy kis cinizmustól, szarkazmustól. Magányos estékhez ideális olvasmány.
Viktor Pelevin: Generation 'P'
Az idén 50 éves orosz írót a posztszovjet világ legjelentősebb ábrázolójaként tartják számon. Műveit – köztük a Generation 'P'-t is – több nyelvre lefordították, 1998-ban a The New Yorker Magazin Európa 6 legjelentősebb fiatal novellistája közé sorolta. A Generation 'P'-t 1999-ben írta, Magyarországon 2001-ben jelent meg. A regény középpontjában Tatarszkij áll, aki a Szovjetunió felbomlása előtt még költő akart lenni. A politikai átrendeződés azonban keresztülhúzta számításait, a gyors meggazdagodás reményében Tatrszkij a reklámiparban helyezkedik el, ahol aztán legalább akkora a káosz, mint az országban mindenütt.
Pelevin tolmácsolásában bepillantást nyerhetünk a romokban heverő 90-es évek első felében az orosz átalakulás kulisszatitkaiba, mindezt a maffia, a drog és a teljes fejetlenség háromszögébe zárt Tatarszkij nehézkes boldogulásán keresztül. Pelevin egyedülálló humora, groteszk, szatirikus látásmódja mellett mégsem fekszi meg a gyomrunkat a Generation 'P'.
Azoknak ajánljuk, akiket érdekel a Szovjetunió utáni Oroszország kórrajza, és akik nem rettennek vissza némi igazán intellektuális humortól.
Thomas Mann: A varázshegy I-II.
Többen mondták, Thomas Mannt nyárra ajánlani hiba. Az ellenzők szerint azért, mert A varázshegy nagyrészt télen játszódik, és egy filozófiai nagyregényről beszélünk, amit csak az elszántabbak vesznek a kezükbe. Szerintünk viszont az, hogy nagyrészt télen játszódik, pont passzol a hőséghez, hiszen nyáron mindig a telet várjuk, télen pedig a nyarat. A filozófiai nagyregény se olyan vészes, hiszen a alaptörténet egyszerű: a főhős, Hans Castorp egy svájci szanatóriumban ragad 3 hét helyett 7 évig. Mann 14 évig írta nagyregényét, mert az írásban félbe szakította az első világháború, amellyel könyvét is zárja. A könnyed filozofikus elmélkedéseket Mann a szanatórium mindennapi eseményeinek leírásával szakítja meg időről időre, a kevésbé kitartó olvasók számára elviselhetőbbé és emészthetőbbé téve a regényt.
Ajánljuk, mert egyrészt egész egyszerűen letehetetlen olvasmány, másrészt a történetvezetés letisztult és olvasmányos, Mann nem agyszkanderezni kíván az olvasóval, csupán bemutatni a főhős, Hans Castorp lelki tusáit, szenvedélyes szerelmét, a természethez és a művészethez fűződő különleges viszonyát, valamint az élettel és a halállal vívott benső csatározásait.
Douglas Adams: Dirk Gently holisztikus nyomozóirodája
Douglas Adams 2001-ben idejekorán halt meg, idén lett volna még csak 60 éves. Rövid élete során azonban olyan műveket hozott össze, amiket a mai napig emlegetnek, olvasnak, hallgatnak. Egyik közülük a Dirk Gently holisztikus nyomozóirodája című sci-fi paródia is, amely a Galaxis útikalauz sorozathoz hasonlóan Adams fergeteges humoráról és egészen egyedi világszemléletéről tanúskodik. A főhős egy különc figura, Dirk Gently, aki megbirkózik a világmindenség legnagyobb rejtélyével, és bónuszként még a világot is megmenti a teljes pusztulástól. Gently úgy kerül bele az emberiség pusztulásának veszélyével járó megbízásba,hogy maga ajánlja fel – zsarolja ki –, hogy felgöngyölíti az ügyet bajba került egykori egyetemi csoporttársának, akinek főnökét különös körülmények között gyilkolták meg. A regényben találkozhatunk elektromos szerzetessel, időutazó szenilis egyetemi tanárral, lóval a fürdőszobában, rengeteg pizzával, hisztis titkárnővel és még magával Samuel Taylor Coleridge-dzsel is.
Ajánljuk, mert aki Adamstől csak a galaxis-sorozatot ismeri, nem fog csalódni ebben a könyvben sem. Aki azonban ezzel a könyvvel vetné bele magát Adams munkásságába, az ugorjon bátran fejest, nem fog csalódni.
Hunyady Sándor: Aranyfüst novellák
„Hunyady Sándor művelt körökben ismerte meg a műveltséget, züllött körökben, újságírókörökben az újságírást. S minthogy feledhetetlenül megmaradtak vidéki gyermekemlékei is, úgy volt otthon mindenütt, hogy igazából soha, sehol sem volt otthon. Mindig kívülről tudta figyelni a világot. Egy baráti körben tett vallomása szerint dzsentriszemmel nézi a zsidókat, zsidó szemmel a dzsentriket, úri szemmel a szegényeket, szegény emberek szemével az urakat, kávéházból a kúriákat és kúriából a kávéházakat. De bárhonnét nézett is, kitűnő szeme volt, a legparányibb apróságokban is meglátta a társadalmilag jellemzőt, az anekdotában a tragédiát, de a tragédiában is az anekdotát” – írta Hegedűs Géza Hunyadyról. Ebben a novellagyűjteményében minderre példát is kap az olvasó, a XX. század eleji magyar szalonélettől kezdve a szerelmen, a bordélyokon át megismerkedhetünk a korabeli diák-, színészélet és az újságírói hivatás fonákságaival is.
Ajánljuk, mert az Aranyfüstben nem fog csalódni senki, aki szereti az anekdotákat, a happy endet, a már-már maupassant-i letisztult, egy szálon futó cselekményeket. Hunyady éleslátása, humora mindenki számára felüdülés lehet, aki értékes kikapcsolódásra vágyik.
